A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége az Ökológiai Kutatóközpont részére kiemelkedően magas színvonalú tudományos munkája elismeréseként a Magyar Tudományos Akadémia által Kiválónak Elismert Kutatóhely (rövid forma:MTA Kiváló Kutatóhely) minősítést adományozta.

Az MTA Kiváló Kutatóhely minősítés megszerzésére 2021-ben kiírt pályázatra 112 kutatóhely adott be pályázatot. A benyújtott pályázatok mindegyikét legalább három független szakértő, majd az MTA tudományos osztályain belül alakított bíráló bizottság értékelte, és az illetékes tudományos osztály majd az MTA Kutatóhelyeket Minősítő Tanácsa (KMT) tett javaslatot a minősítés odaítélésére az Akadémia Elnökségének. A minősítés 2022. május 4. napjától 2027. június 30. napjáig érvényes. A minősítést elnyerő kutatóhelyek jogosulttá válnak az MTA Kiváló Kutatóhely megnevezés, és az MTA Kiváló Kutatóhely logó használatára.

Forrás: mta.hu

Nagy megtiszteltetés számunkra és örömünkre szolgál, hogy Otaka Masato, Japán magyarországi nagykövete Dr. Garamszegi László kutatóintézeti főigazgatónk meghívására látogatást tett Botanikus Kertünkben. A nagykövet urat a Botanikus Kert vezetője és kurátorai kísérték a Kertben, melynek során a Hattyú-szigeten közösen egy ’Tai-Haku’ japáncseresznye fajtát ültettek el.

Forrás: Nemzeti Botanikus Kert

Az MTA 195. Közgyűlésén az Akadémikusok Gyűlése megválasztotta az MTA új rendes, levelező, külső és tiszteleti tagjait. A Biológia Tudományok Osztályának új levelező tagjai között van Báldi András, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója.

Báldi András 1965-ben született Budapesten. 2006-ban lett az MTA doktora. Az Ökológiai Kutatóközpont Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoportjának vezetője, korábban a központ főigazgatója, az MTA Nemzeti Víztudományi Program társelnöke. Szakterülete az ökológia és a természetvédelmi biológia. A biodiverzitás megőrzésének komplex problémáján dolgozik ökológusként, más rokon és távolabbi szakterületekkel, pl. jövőkutatással együttműködve. E kooperációkban kulcsfontosságú tudáshiányokat határozott meg, többek között az ökoszisztéma-szolgáltatások területén. Ezek kutatása során kimutatta – többek között – a heterogén erdőszerkezet, illetve ugarok pozitív hatását a kártevő kontrollra, a fajgazdagság rezilienciát biztosító szerepét a beporzásban klímaváltozás esetében. Igazolta, hogy a gyepek, szántók és gyümölcsösök kezelésének faj-, élőhely- és tájspecifikus hatása van a biodiverzitásra, és mindez jelentősen variál Európán belül. A biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatás kapcsolatának kutatására Lendület-csoport vezetőjeként teremtett iskolát, illetve nyert el számos pályázatot közel 2 milliárd Ft értékben. A világ kutatóinak legjobb 1,5%-ába tartozik, cikkei vezető lapokban jelennek meg (Nature Communications, Science, Proceedings of the Royal Society B), több közülük „highly cited” lett; h-indexe 44. Tudományos közéleti aktivitása kiemelkedően erősítette a magyar tudomány pozícióit. Az 1., 3. és 6. Európai Természetvédelmi Biológiai Kongresszus (European Congress of Conservation Biology, ECCB) és a Természetvédelmi Biológiai Társaság Európai Szekciójának (Society for Conservation Biology, SCB – Europe Section) korábbi elnöke, három vezető lap szerkesztőbizottsági tagja. A Biodiverzitás és Ökoszisztéma-szolgáltatás Kormányközi Platform (Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services, IPBES) vezető testületének korábbi, az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete Környezeti Paneljének (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC – Environment Steering Panel) jelenlegi tagja. Az MTA Ökológiai Kutatóközpont alapító főigazgatója volt hét éven át. Az MTA Bolyai-plakett, a Pro Natura díj és a Magyar Ökológiáért emlékplakett kitüntetettje.

Forrás: mta.hu - Bemutatjuk a Magyar Tudományos Akadémia új tagjait