Kutatócsoportok

object(WP_Post)#13902 (24) {
  ["ID"]=>
  int(2090)
  ["post_author"]=>
  string(1) "1"
  ["post_date"]=>
  string(19) "2022-05-10 10:30:33"
  ["post_date_gmt"]=>
  string(19) "2022-05-10 10:30:33"
  ["post_content"]=>
  string(4464) "Az ivóvízbiztonság szempontjából a globális folyamatok, mint a klímaváltozás, az urbanizáció vagy a fokozódó biológiai és kémiai terhelés új és egyre növekvő kockázatokat jelentenek. Ezzel párhuzamosan a tiszta, jó minőségű és mindenki számára elegendő mennyiségben elérhető ivóvíz iránti társadalmi elvárások is erősödnek. Ahhoz, hogy az elvárásoknak az ivóvízszolgálatás a jelenben és a jövőben is meg tudjon felelni, a kockázatok és az azokat meghatározó tényezők pontosabb megismerésére van szükség.

A parti szűrésű vízbázisok a jelenlegi ivóvízellátás több mint egyharmadát, a távlati vízbázisok vízmennyiségének kétharmadát adják, ezért a fenntartható üzemeltetésük biztosítása stratégiai jelentőségű. A jelen projekt célja, hogy tudományterületeken átívelő, integrált kutatásokat folytasson a parti szűrésű vízbázisra épülő ivóvízellátást potenciálisan veszélyeztető, újonnan felismert kockázatok, valamint azokat befolyásoló hidrológiai és meteorológiai hatások jellemzése érdekében. A multidiszciplináris kutatásban résztvevő partnerek, az Ökológiai Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nemzeti Népegészségügyi Központ valamint a projekthez alvállalkozóként csatlakozó Országos Meteorológiai Szolgálat az elmúlt években együttműködött az MTA Nemzeti Víztudományi Programjának megvalósításában. A konzorciumhoz csatlakozott a Fővárosi Vízművek és, szintén alvállalkozóként, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

A kutatások fókuszában a vízminőséget alakító mikrobiális közösségek (köztük a potenciálisan kórokozó és antibiotikum rezisztens szervezetek), a szerves mikroszennyezők és az ezeket befolyásoló háttérváltozók állnak. A vizsgálatok során a Budapestet ellátó északi és déli vízbázis mintaterületein a Duna vizétől a parti szűrésű rendszeren át egészen a fogyasztói csapig követik nyomon a mikrobiális közösségek diverzitás változását, és egyes kémiai és mikrobiológiai szennyezők sorsát. Így nem csupán a parti szűrés eltávolítási hatásfoka, hanem az ivóvízelosztó hálózatban bekövetkező esetleges másodlagos vízminőségromlás is értékelhető. A mérések térbeli és időbeli kiterjedése lehetővé teszi a változások értelmezését a Duna vízminőségének, hidrológiai állapotának, valamint a víztermelési üzemállapotoknak függvényében.

A felszíni víz oldaláról ezt a vizsgált folyószakaszokon a felvízi terhelést jellemző nagyléptékű, valamint a lokális áramlási és hordalékviszonyokat jellemző kis léptékű modell kidolgozása támogatja. A partoldali hatások értékelése kiterjed a földtani felépítés, a talajvízszint változás, és a felszín alatti víz hidraulika jellemzésére. A felszíni és felszín alatti víz aránya a kitermelt vízben – különböző hidrológiai állapotok mellett – stabil oxigénizotóp-arány mérések alapján kerül meghatározásra. Az ivóvízelosztó hálózatban bekövetkező kémiai és biológiai folyamatok megértéséhez hálózathidraulikai vizsgálatok történnek.

Az ivóvízbiztonságot veszélyeztető tényezők interdiszciplináris értékelésével átfogó képet kapunk a mikrobiális közösségek térbeli és időbeli változásáról, valamint egyes szerves mikroszennyezők előfordulásáról az ivóvízellátórendszerben a különböző hidraulikai és hidrológiai állapotokkal és víztermelési üzemállapotokkal összefüggésben. Mennyiségi mikrobiológiai (QMRA) és kémiai kockázatértékeléssel a mérési eredményekhez rendeljük a vizsgált szennyezők egészséghatását, és főbb kockázati pontokat határozunk meg. Gyakorlati szempontból is hasznosítható eredmény a parti szűrésű vízbázisok mennyiségi és minőségi szempontból fenntartható üzemeltetésének leírása, valamint a hálózati eredetű vízminőségi kockázatok kezelése a változó éghajlati viszonyok és fogyasztási szokások esetén.

A kutatások eredményeként létrehozott, különböző klímaszcenáriókat, hidrológiai állapotot és az ivóvízminőséget összekapcsoló modellek a döntéshozók számára is egyedülálló eszközt jelentenek a közeljövő klímaadaptációs stratégiájának kidolgozásában."
  ["post_title"]=>
  string(106) "Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig"
  ["post_excerpt"]=>
  string(0) ""
  ["post_status"]=>
  string(7) "publish"
  ["comment_status"]=>
  string(6) "closed"
  ["ping_status"]=>
  string(6) "closed"
  ["post_password"]=>
  string(0) ""
  ["post_name"]=>
  string(93) "tiszta-ivoviz-a-biztonsagos-ellatas-multidiszciplinaris-ertekelese-a-forrastol-a-fogyasztokig"
  ["to_ping"]=>
  string(0) ""
  ["pinged"]=>
  string(0) ""
  ["post_modified"]=>
  string(19) "2022-09-19 18:17:53"
  ["post_modified_gmt"]=>
  string(19) "2022-09-19 16:17:53"
  ["post_content_filtered"]=>
  string(0) ""
  ["post_parent"]=>
  int(0)
  ["guid"]=>
  string(59) "https://ecolres.hun-ren.hu/?post_type=projektek&p=2090"
  ["menu_order"]=>
  int(0)
  ["post_type"]=>
  string(9) "projektek"
  ["post_mime_type"]=>
  string(0) ""
  ["comment_count"]=>
  string(1) "0"
  ["filter"]=>
  string(3) "raw"
}

object(WP_Post)#14511 (24) {
  ["ID"]=>
  int(10302)
  ["post_author"]=>
  string(1) "1"
  ["post_date"]=>
  string(19) "2022-09-08 12:28:11"
  ["post_date_gmt"]=>
  string(19) "2022-09-08 10:28:11"
  ["post_content"]=>
  string(853) "A Nemzeti Labor célja, hogy szakmai segítséget nyújtson olyan integrált vízgazdálkodási tevékenységekhez, mely érinti a vízfolyások (folyók és árterek), nagy, sekély tavak, felszín alatti vízgazdálkodás, regionális és mezőgazdasági vízgazdálkodás, városi vízgazdálkodás és szennyvízelvezetés és vízgyűjtő medence minőségértékelését, segítve a VKI intézkedések végrehajtását és az általános monitoring értékelést. Cél, hogy mindezeket oly módon tegye, hogy a vízterek ökoszisztéma-szolgáltatásai javuljanak és a vízminőség megítélése ne követő jellegű legyen, hanem prognosztizálható.

Kapcsolódó weboldalak:
Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium honlapja: https://vvnl.net/"
  ["post_title"]=>
  string(56) "Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium"
  ["post_excerpt"]=>
  string(0) ""
  ["post_status"]=>
  string(7) "publish"
  ["comment_status"]=>
  string(6) "closed"
  ["ping_status"]=>
  string(6) "closed"
  ["post_password"]=>
  string(0) ""
  ["post_name"]=>
  string(50) "viztudomanyi-es-vizbiztonsagi-nemzeti-laboratorium"
  ["to_ping"]=>
  string(0) ""
  ["pinged"]=>
  string(0) ""
  ["post_modified"]=>
  string(19) "2024-04-29 09:21:48"
  ["post_modified_gmt"]=>
  string(19) "2024-04-29 07:21:48"
  ["post_content_filtered"]=>
  string(0) ""
  ["post_parent"]=>
  int(0)
  ["guid"]=>
  string(60) "https://ecolres.hun-ren.hu/?post_type=projektek&p=10302"
  ["menu_order"]=>
  int(0)
  ["post_type"]=>
  string(9) "projektek"
  ["post_mime_type"]=>
  string(0) ""
  ["comment_count"]=>
  string(1) "0"
  ["filter"]=>
  string(3) "raw"
}