Evolecol group scaled

Kutatócsoportok

Evolúciós Ökológia Kutatócsoport

A kutatócsoport vezetője:

Garamszegi László Zsolt, az MTA doktora

tudományos tanácsadó

A kutatócsoport tagjai:

A kutatócsoport tevékenysége:

Kutatócsoportunk az állati viselkedés rövid és hosszú távú evolúciós és ökológiai hátterével foglalkozik, ezen belül különös tekintettel az emberi hatásokra. Az ember által előidézett környezeti kihívások, pl. a klímaváltozás, az urbanizáció vagy a biológiai invázió, ugyanis váratlanul rövid idő alatt boríthatják fel az ökoszisztémák rendjét. Az egyik kutatási irányvonal a viselkedési bélyegek szerepével foglalkozik: Hogyan befolyásolja a viselkedés az egyedek és fajok közötti kölcsönhatásokat és  hogyan segíti elő a változó környezethez történő adaptációt? Egy másik fontos irányvonal a gazda-parazita-vektor kapcsolatok evolúciós ökológia szemléletű vizsgálata. Az ebből a kutatásból származó eredmények a fertőző betegségek és inváziók elleni hatékony védelmi programok fejlesztése során jelentősek lehetnek. Ezek a vizsgálatok változatos terepi és labor módszereket alkalmaznak különböző élőlénycsoportokon, pl: szúnyogokon, madarakon, denevéreken, kétéltűeken, felemáslábú rákokon és kutyákon. A kutatócsoport számos projektje épül a citizen science (közösségi tudomány) módszerére.

 

A csoport folyamatban lévő kutatási témái:

(1) Az invazív szúnyogfajok terjedését meghatározó ökológiai tényezők felderítése. A szúnyogok szerepének feltárása kórokozók terjesztésében (pl. nyugat-nílusi vírus, dengue-, zika- és chikungunya-vírusok, szív- és bőrférgek (Dirofilaria spp.). Hatékony rendszer kiépítése az invazív szúnyogok és a szúnyogok által terjesztett betegségek megfigyelésére és előrejelzésére (https://szunyogmonitor.hu/).

(2) A madarak kommunikációjának és kulturális evolúciójának vizsgálata különböző ökológiai körülmények között, többek között a szociális környezet, az élőhelyszerkezet, az urbanizáció és az éghajlatváltozás hatását vizsgálva.

(3) A napelemparkok ökológiai hatásainak kutatása, beleértve a sima felületek denevérekre gyakorolt érzékelési csapda (sensory trap) funkcióját.

(4) Állati viselkedési módszerek alkalmazása annak értékelése és előrejelzése céljából, hogy az egyedek közötti kompetitív kölcsönhatások hogyan befolyásolják nem őshonos fajok hatását, különös tekintettel a felemáslábú rákfélékre.

(5) Kutyák filogenetikai tanulmányozása annak feltárására, hogyan hozza létre a domesztikáció fajták közötti jelentős varianciát szociális, viselkedési és kognitív bélyegekben.

(6) Citizen science (közösségi tudomány) platformok létrehozása invazív fajok megfigyelésére és ismeretterjesztésre, szemléletformálásra. Citizen science módszertani kérdések vizsgálata.

(7) Az emberi tevékenységhez kapcsolódó élőhelyváltozások (természetes, mezőgazdasági és városi környezet) hatása a barna varangy populációk genetikai változatosságára és alkalmazkodására genomikai és bioinformatikai módszerekkel.

Kutatócsoportunk folyamatosan fogadja érdeklődő hallgatók jelentkezését. A csoportban lehetőség van TDK-zásra, BSc-, MSC- és PhD- szinű munkára is. Irányadó témaajánlataink a következők:

  • Szúnyogok szerepe a kórokozók terjesztésében
  • Vadállatok kórokozó-fertőzöttségének mintázatai
  • A lakosság bevonása a szúnyogok elleni védekezésbe
  • A közösségi tudomány (citizen science) lehetőségei és korlátai
  • Inszekticid-rezisztencia az inváziós csípőszúnyogfajokban
  • Bioakusztikai vizsgálatok csípőszúnyogokban
  • Mesterséges intelligencia használata a járványügyi készültségben
  • Mezőgazdaság és a városi környezet hatása kétéltűek genetikai hátterére
Galéria
Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport csoportkép szúnyogok befogása hálóval Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport terepmunka Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport terepmunka - Nagy Gergely szúnyog minta Élőcsalis szúnyogcsapda Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport terepmunka Szúnyog labor Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport csoportkép a Börzsönyben Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport terepmunka - Jablonszky Mónika szúnyog Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport terepmunka Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport terepmunka - Garamszegi László Zsolt Szúnyogmonitor beszélgetés Szúnyogmonitor kiállítás Madarak és Fák napja Szúnyogmonitor kiállítás Szúnyogmonitor terepmunka Váci szúnyogmutogató

Válogatott publikációk

Szentiványi, T., Bruszniczky, B., Biró, Z., Katona, K., Klein, Á., Bende, A., Bánáti, L., Vass, G., Lehotzky, P., Kovács, D. Földvári, G. Csivincsik, Á., Nagy G., Nagy R. R., Miklós, M., Szabadi K. L., Szabó, É. S., Garamszegi, L. Z.  2026. Unwelcome guests: Nematodes of zoonotic and animal health importance in native and invasive carnivores of Hungary. CURRENT RESEARCH IN PARASITOLOGY & VECTOR-BORNE DISEASES 9: 100380. https://doi.org/10.1016/j.crpvbd.2026.100380

Augustin, J., Zsebők, S., Kovács, D., Jánki, Z., Bánhalmi, A., Soltész, Z., Seffer, P., Bilicki, V., Garamszegi L. Z. 2026. Proximate determinants of the frequency of mosquito sounds: separating species-specific effects from environmentally driven variations-Implications for AI species recognition. PLOS ONE 21: e0343060. https://doi.org/10.1371/journal.pone.0343060

Szentivanyi, T., V. González, L., Klein, Á., Soltész, Z., Garamszegi, L.Z., 2025. Complementing community science with xenomonitoring: understanding the eco-epidemiology of Dirofilaria immitis infection in dogs and mosquitoes. PARASITES & VECTORS 18: 233. https://doi.org/10.1186/s13071-025-06882-0

Garamszegi, L.Z., Soltész, Z., Szentiványi, T. et al. 2025. Identifying ecological factors mediating the spread of three invasive mosquito species: citizen science informed prediction. JOURNAL OF PEST SCIENCE  98: 913–928 https://doi.org/10.1007/s10340-024-01841-7

Soltész, Z., Kenyeres, Z., Markó, G., Nagy, G., Garamszegi, L. Z. 2025 The co-existence patterns between native and an invasive mosquito species in Hungary based on a field survey. NEOBIOTA 103: 165-185. https://doi.org/10.3897/neobiota.103.165442

Garamszegi, L. Z., Botta-Dukát Z., Molnár, Z., Valkó, O., Lövei, G. 2025. Ökobiztonság: tudományos és gyakorlati prioritások a fokozódó biológiai invázióval kapcsolatban. MAGYAR TUDOMANY 186: 1663-1674. https://doi.org/10.1556/2065.186.2025.9.2

Fertő, I.,Garamszegi, L. Z. 2025. Az inváziós fajok gazdasági költségei. KÖZGAZDASÁGI SZEMLE 72: 708-737. https://doi.org/10.18414/KSZ.2025.7-8.708

Zsebők S, Vaskuti É, Laczi M, Nagy G, Jablonszky M, Barta KA, Canal D, Derégnaucourt S, Garamszegi L. 2025. Context-dependent organization of birdsong: experimental evidence from the collared flycatcher, Ficedula albicollis. ANIMAL BEHAVIOUR 219 :123026. https://doi.org/123026

Garamszegi L, Kolm N. 2024. The reduction in relative brain size in the domesticated dog is not an evolutionary singularity among the canids. BIOLOGY LETTERS 20. https://doi.org/10.1098/rsbl.2024.0336

Garamszegi LZ, Soltész Z, Szentiványi T, Kurucz K, Nagy G, Bede-Fazekas A. 2024. Identifying ecological factors mediating the spread of three invasive mosquito species: citizen science informed prediction. JOURNAL OF PEST SCIENCE. https://doi.org/10.1007/s10340-024-01841-7

Rahman NAA, Firtha G, Szabadi KL, Jones G, Zsebők S. 2024. Mitigating the deceptive effects of smooth surfaces: subtle surface modifications can eliminate maladaptive drinking attempts by bats. ANIMAL CONSERVATION 27 (6), 788-801. https://doi.org/10.1111/acv.12960

Szentiványi T, Szabadi KL, Görföl T, Estók P, Kemenesi G. 2024. Bats and ectoparasites: exploring a hidden link in zoonotic disease transmission. TRENDS IN PARASITOLOGY 40 (12), 1115-1123. https://doi.org/10.1016/j.pt.2024.10.010

Jablonszky M, Garamszegi LZ. 2024. The effect of repeated measurements and within-individual variance on the estimation of heritability: a simulation study. BEHAVIORAL ECOLOGY AND SOCIOBIOLOGY 78 (2), 18. https://doi.org/10.1007/s00265-024-03435-w