Média
Az öreg fák segítik a madarakat
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak nemrégiben megjelent tanulmánya feltárja, hogy a gazdag erdei madárvilághoz elengedhetetlenek az öreg és vastag törzsű fák, amelyek a teljes erdei ökosztisztéma egészségét segítik. Európában már alig maradtak nagy kiterjedésű tölgyesek, ezért […]
200 literes tartályokban modellezik a tavakat az ökológusok
Az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetben működő Biodiverzitás és Metaközösség-ökológia Kutatócsoport legfőképpen az emberi tevékenység természetes élőhelyekre gyakorolt hatását kutatja, hiszen e vizsgálatok természetvédelmi jelentősége felbecsülhetetlen. David Cunillera-Montcusí ökológus, európai és uruguayi kutatásai után most csatlakozott a kutatócsoporthoz, hogy az Európai Unió Marie Skłodowska-Curie programja támogatásával azt vizsgálja, hogy a vizes élőhelyek feldarabolódása hogyan hat az élővilág sokféleségére.
Nem csak a biológiai sokféleség, hanem az életminőségünk is áldozata lehet a világszerte közel 3500 idegenhonos, inváziós fajok előretörésének
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi platform (IPBES) új tanulmánya szerint az emberi tevékenységnek köszönhetően több mint 37 000 idegenhonos faj került be a világ különböző régióiba és élőhelyeire, amely példátlan ütemben növekszik.
Jó fertőzés vagy rossz fertőzés? – Mutualizmus vagy parazitizmus?
Definíciók a természetben nem léteznek, ezek magunk kreálta munkaeszközök, melyek lehetővé teszik az emberi kommunikációt. Így pl. a megfertőzött gazda számára hasznos, jó fertőzések okozója definíció szerint mutualista (korábbi szóhasználatban: szimbionta), míg a káros fertőzések okozói […]
Összehangolódó menzesz: városi legenda? – dr. Scheuring István evolúcióbiológust kérdeztük
Sokszor vesszük észre magunkon, de hallunk is példát arra, hogy ha a nők sok időt töltenek együtt, szinkronizálódik a ciklusuk, vagyis körülbelül egy időben menstruálnak. Ez igaz, vagy csak véletlen? Mit mond erről a tudomány? Erről kérdezte dr. Scheuring István evolúcióbiológust, az Evolúciótudományi Intézet munkatársát az egy.hu újságírója.
Korszakalkotó felfedezés: sokkal ősibb lehet a Kárpát-medence élővilága, mint gondoltuk
A jég és hó alkotta sivárság helyett fajgazdagság jellemezte a jégkorszaki Kárpát-medencét, nyaranta virágszőnyeg boríthatta a földet: növényfajaink több mint 80 százaléka itt, helyben élhette túl a mainál sokkal zordabb klímát. Ez pedig azt is jelenti, hogy őshonos fajaink többsége nem 10–12 ezer, hanem több tíz- vagy több százezer, netán millió éve él és fejlődik a Kárpátok gyűrűjében – olvasható egy friss tanulmányban.
Fajgazdagság a jégkorszakban – mégsem volt olyan kietlen a jégkorszaki Kárpát-medence
Iskolai tananyag, hogy a jégkorszak olyan zord időszak volt, hogy Közép-Európa fajainak zöme délre, a Balkánra és a Mediterráneumba húzódva élte csak túl, így például hazánk területét is fajszegény növényzet borította. Ezt a képet javasolja újragondolni a rangos Biological Reviews nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmány […]
Megjelent az új Varázslatos Magyarország Magazin
A félévenként megjelenő prémium magazin országunk természeti értékeit mutatja be elismert természetvédelmi szakértők és kiemelkedő természetfotósok munkáin keresztül, valamint a természethez kapcsolódó jelenségek tárházába nyújt betekintést természettudósok és egyéb tudományterületek szakértőinek kalauzolásával. A lap 360 fokban […]
L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért díjat nyert az ÖK kutatója
Idén 21. alkalommal adta kivételes tehetségű hazai kutatónőknek az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért” elismerését. A díjjal az alapítók minél több tehetséges, sikeres nőt szeretnének elismerni és támogatni, segítve […]
Miért tört ki pánik a tigrisszúnyog miatt? – a 24.hu riportja Garamszegi László Zsolttal
Hazai tigrisszúnyogokban még nem mutatták ki a nyugat-nílusi láz vírusát, és nem zárnak ki területeket a véradásból. Egy hír mégis kisebbfajta pánikot okozott. „A tigrisszúnyog terjed hazánkban, a nyugat-nílusi láz kórokozója is jelen van, de a […]
Önmagában a tigrisszúnyog jelenléte nem befolyásolja a véradást
Tévesen jelent meg az a hír az elmúlt napokban, miszerint a 16, és 22. kerületben, valamit Szegeden nem lehet vért adni az ázsiai tigrisszúnyog jelenléte miatt, közölte az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgató-helyettese az ATV megkeresésére. Nagy […]
A virágforrások jelenléte és a talajtakarása csökkenti az almaültetvények növényvédőszer-terhelését a gyümölcsök minőségének megőrzése mellett
Az elmúlt évtizedek során az egyre intenzívebbé váló mezőgazdaság és az agrárökoszisztémák leromlása jelentősen hozzájárultak a biológiai sokféleség csökkenéséhez. A mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének drasztikus csökkenése veszélyezteti a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat is, mint például a kártevő rovarok […]
Városi méhlegelők – az első hazai, beporzókat segítő élőhely-kezelések pozitív eredményei, kihívásai és fejlesztési lehetőségei
A városiasodás jelentős szerepet játszik az élővilág sokféleségének csökkenésében. Miközben a beporzó rovarokat (észak-amerikai és nyugat-európai példák alapján) akár segíthetjük is a városokban táplálkozó- és fészkelőhelyeket biztosítva a zöldterületek megfelelő fenntartásával. A természetvédelem és a lakosok […]
Az Ökológiai Kutatóközpont közleménye a Sződrákosi-patakot ért szennyezés kapcsán
A Sződrákosi-patakot ért szennyezés okozta lehetséges közvetlen károkat a Kutatóközpont fenntartásában működő Nemzeti Botanikus Kert saját hatáskörben megelőzte, a közvetett – leginkább időszaki vízhiány okozta – esetleges károk megelőzése érdekében pedig az érintett vízügyi és katasztrófavédelmi […]
Fókuszban a lótusz – Tematikus napot tart a vácrátóti botanikus kert
Fókuszban a lótusz címmel az indiai lótuszt bemutató, tematikus napot tart szombaton a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert. A botanikus kert nagytavába három éve, a gyűjtemény gazdagításának és az esztétikum emelésének céljával telepítettek indiai lótuszt. A kedvező […]
Szabad-e locsolni a nagy nyári melegben?
A magyarok nemcsak a focit szeretik, hanem a szép zöld gyepet is. A klímaváltozás nem segíti a divatos angol gyepek fenntartását, mivel az roppant vízigényes. Vízből viszont egyre kevesebb van. Így aztán kérdéses, hogy lesz-e pázsit […]
Az európai édesvizek biológiai sokféleségének javulása megállt, így sürgős cselekvésre van szükség
A tudományos világ egyik legelismertebb folyóirata, a Nature, nemrégiben közölt egy magyar közreműködéssel készült tanulmányt, amely rávilágít az édesvízi ökoszisztémák rendkívüli érzékenységére, az emberi behatások biológiai sokféleségre gyakorolt hosszú távú negatív következményeire. A 22 európai országból származó adatsor összeállításában és elemzésében magyar kutatók is részt vettek, köztük Dr. Várbíró Gábor az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetéből.
Abonyi András: Sürgős együttműködésre van szükség a szakterületek között
Abonyi András a Pannon Egyetem volt mesterszakos és Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola PhD hallgatója Lendület projektet nyert idén. András tanulmányai és kutatásai alatt jobbára lebegő éltmódú algák összetételével foglalkozott, több évet élt és dolgozott Franciaországban, valamint Ausztriában. Jelenleg az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, valamint a WasserCluster Lunz kutatója. A Lendület projekthez vezető útról, a Pannon Egyetemen szerzett emlékeiről, valamint a fenntarthatóságról kérdezte Tudósné Ódor Eszter.
Budapest vizét fenyegeti legjobban a lítium-ion akkumulátorok gyártása
A lítiumra szüksége van az emberi szervezetnek, kérdés azonban, hogy milyen biológiai hatása lesz, ha az akkumulátorgyárak révén nagyságrendekkel emelkedik majd a koncentrációja a magyarországi vizekben. A hazai vizek lítiumtartalmát vizsgálták az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai […]
