Média
A hirtelen lezúduló hatalmas víztömeget meg kellene tartani – interjú Abonyi Andrással
A Vízi Ökológiai Intézet Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoportjának egyik kutatási területe a Duna lebegtetett mikroközössége és a közösségváltozás hatása az ökoszisztéma működésére. Abonyi András tudományos főmunkatárssal a folyóvízi táplálékhálózat első szintjét alkotó planktonról és az azt […]
A virágforrások jelenléte és a talajtakarása csökkenti az almaültetvények növényvédőszer-terhelését a gyümölcsök minőségének megőrzése mellett
Az elmúlt évtizedek során az egyre intenzívebbé váló mezőgazdaság és az agrárökoszisztémák leromlása jelentősen hozzájárultak a biológiai sokféleség csökkenéséhez. A mezőgazdasági területek biológiai sokféleségének drasztikus csökkenése veszélyezteti a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokat is, mint például a kártevő rovarok […]
Városi méhlegelők – az első hazai, beporzókat segítő élőhely-kezelések pozitív eredményei, kihívásai és fejlesztési lehetőségei
A városiasodás jelentős szerepet játszik az élővilág sokféleségének csökkenésében. Miközben a beporzó rovarokat (észak-amerikai és nyugat-európai példák alapján) akár segíthetjük is a városokban táplálkozó- és fészkelőhelyeket biztosítva a zöldterületek megfelelő fenntartásával. A természetvédelem és a lakosok […]
Az Ökológiai Kutatóközpont közleménye a Sződrákosi-patakot ért szennyezés kapcsán
A Sződrákosi-patakot ért szennyezés okozta lehetséges közvetlen károkat a Kutatóközpont fenntartásában működő Nemzeti Botanikus Kert saját hatáskörben megelőzte, a közvetett – leginkább időszaki vízhiány okozta – esetleges károk megelőzése érdekében pedig az érintett vízügyi és katasztrófavédelmi […]
Fókuszban a lótusz – Tematikus napot tart a vácrátóti botanikus kert
Fókuszban a lótusz címmel az indiai lótuszt bemutató, tematikus napot tart szombaton a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert. A botanikus kert nagytavába három éve, a gyűjtemény gazdagításának és az esztétikum emelésének céljával telepítettek indiai lótuszt. A kedvező […]
Szabad-e locsolni a nagy nyári melegben?
A magyarok nemcsak a focit szeretik, hanem a szép zöld gyepet is. A klímaváltozás nem segíti a divatos angol gyepek fenntartását, mivel az roppant vízigényes. Vízből viszont egyre kevesebb van. Így aztán kérdéses, hogy lesz-e pázsit […]
Az európai édesvizek biológiai sokféleségének javulása megállt, így sürgős cselekvésre van szükség
A tudományos világ egyik legelismertebb folyóirata, a Nature, nemrégiben közölt egy magyar közreműködéssel készült tanulmányt, amely rávilágít az édesvízi ökoszisztémák rendkívüli érzékenységére, az emberi behatások biológiai sokféleségre gyakorolt hosszú távú negatív következményeire. A 22 európai országból származó adatsor összeállításában és elemzésében magyar kutatók is részt vettek, köztük Dr. Várbíró Gábor az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetéből.
Abonyi András: Sürgős együttműködésre van szükség a szakterületek között
Abonyi András a Pannon Egyetem volt mesterszakos és Kémiai és Környezettudományi Doktori Iskola PhD hallgatója Lendület projektet nyert idén. András tanulmányai és kutatásai alatt jobbára lebegő éltmódú algák összetételével foglalkozott, több évet élt és dolgozott Franciaországban, valamint Ausztriában. Jelenleg az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, valamint a WasserCluster Lunz kutatója. A Lendület projekthez vezető útról, a Pannon Egyetemen szerzett emlékeiről, valamint a fenntarthatóságról kérdezte Tudósné Ódor Eszter.
Budapest vizét fenyegeti legjobban a lítium-ion akkumulátorok gyártása
A lítiumra szüksége van az emberi szervezetnek, kérdés azonban, hogy milyen biológiai hatása lesz, ha az akkumulátorgyárak révén nagyságrendekkel emelkedik majd a koncentrációja a magyarországi vizekben. A hazai vizek lítiumtartalmát vizsgálták az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai […]
Hétvégi programajánló – Denevérhang-vadászat
Tudtad, hogy a denevérek a második legfajgazdagabb emlőscsoport a világon? És azt, hogy Magyarországon nem vérrel táplálkozó fajok élnek? Ehhez hasonló tényeket és tévhiteket tisztázunk majd – melyek a denevéreket lengik körül már évszázadok óta – […]
Beporzás: a természetes jobb
A Padovai Egyetem és az Ökológiai Kutatóközpont kutatása a „Nature Communications” című folyóiratban jelent meg, amely szerint az állatok által beporzott gyümölcsök 23%-kal jobb minőségűek. A beporzó szervezetek számos növényfaj, köztük sok, az emberi táplálkozásban használt növény szaporodásához elengedhetetlenek. Az elmúlt évtizedekben számos beporzó faj diverzitása és abundanciája világszerte csökkent, ezért a tudományos erőfeszítések e szervezetek mezőgazdaságban betöltött jelentőségének számszerűsítésére összpontosítottak.
Szúnyoghelyzet Újbudán
Az idei szúnyoghelyzetről dr. Soltész Zoltánt kérdezte az ujbudaonline.hu. Az Ökológiai Kutatóközpont entomológusával többek között arról beszélgettek, hogy ebben az évben milyen új invazív fajok jelentek meg, az időjárás milyen hatással bír a csípőszúnyogok populációjára és […]
Kísérlettel bizonyították a kémiai és a biológiai rendszerek közötti átmeneti szerveződési forma létét
A világ egyik vezető kémiai szakfolyóirata, a Nature Chemistry közölte annak a kísérletnek az eredményeit, amelyben Szathmáry Eörs akadémikus és munkatársai megmutatták, hogy milyen mechanizmusok vezethettek a szaporodó sejtek kialakulásához az élet keletkezésének hajnalán. Bizonyították, hogy az autokatalízis és a reakciók apró cseppekben való elkülönítése elegendő lehet ezen „elősejtek” szaporodásához és növekedéséhez. Elképzelhető, hogy hasonló folyamatok révén jött létre a földi élet.
Fény derül az inváziós poloskákra
Napjainkban drámaian növekszik az idegenhonos fajok száma az egész világon, így Közép-Európában is. Ezek a fajok nem őshonosak nálunk, ám a rendkívül fokozott globalizáció következtében, az elmúlt évtizedek közlekedési, kereskedelmi, áruszállítási gyakorlata miatt számos állatfaj került hozzánk messzi tájakról. Az egyik legújabb jövevény az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys), ami immáron 10 éve akadálytalanul terjed hazánkban.
Garamszegi László Zsolt az ökológusok küldetéséről, inváziós növényekről és a jövőről
Az ökológusok egyik feladata a környezeti katasztrófák korai detektálása, mert így nem kívánt folyamatok – például járványok – előzhetők meg. Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója a nem őshonos élőlények térhódításáról, az ellenük való védekezésről […]
Árpád híd fénysorompó – Tudományos innováció a dunavirág védelmében
A dunavirág kérészfaj nyár végi rajzását évről-évre nagy érdeklődés övezi, hiszen ilyenkor akár a tiszavirág nyár eleji rajzását is meghaladó mértékű kérésztömeg jelenhet meg a Dunán, illetve annak mellékfolyóin, például a Rábán vagy az Ipolyon. A hidak és a folyópartok világító fényforrásaihoz vonzódó és azok körül órákig röpködő dunavirág egyedek különleges “táncát” ilyenkor sokfelé meg lehet figyelni.
Sikeresen ívott a magyar bucó a mohácsi Duna-szakaszon idén tavasszal
Szalóky Zoltán, Maroda Ágnes és Sály Péter, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) halökológusai immár harmadik éve végeznek halállomány-felmérést a kutatóközpont Közcélú Monitorozási projektje keretében, Tóth Balázs (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) és Mórocz Attila (Duna-Dráva Nemzeti Park […]
Medúzák lepték el a dunai kikötőt, a szakértő elmagyarázta, mit kereshettek ott
Óriási megdöbbenést keltett Ausztriában, hogy egy Bécshez közeli kikötőben medúzák lepték el a Dunát – írta meg nemrégiben lapunk is. Az osztrák lapok siettek mindenkit megnyugtatni, hogy nincs ebben semmi szokatlan, léteznek édesvízi medúzafajok, melyek Közép-Európában […]
Számítógépes szimuláció az örvös légykapó énekének vizsgálatára
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a tanulási folyamat során feltételezhető egyszerű mechanizmusok magyarázhatják-e a terepen megfigyelt énekmintázatokat az örvös légykapónál.
