Média
Az öreg fák segítik a madarakat
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársainak nemrégiben megjelent tanulmánya feltárja, hogy a gazdag erdei madárvilághoz elengedhetetlenek az öreg és vastag törzsű fák, amelyek a teljes erdei ökosztisztéma egészségét segítik. Európában már alig maradtak nagy kiterjedésű tölgyesek, ezért […]
Hétvégi programajánló – Denevérhang-vadászat
Tudtad, hogy a denevérek a második legfajgazdagabb emlőscsoport a világon? És azt, hogy Magyarországon nem vérrel táplálkozó fajok élnek? Ehhez hasonló tényeket és tévhiteket tisztázunk majd – melyek a denevéreket lengik körül már évszázadok óta – […]
Beporzás: a természetes jobb
A Padovai Egyetem és az Ökológiai Kutatóközpont kutatása a „Nature Communications” című folyóiratban jelent meg, amely szerint az állatok által beporzott gyümölcsök 23%-kal jobb minőségűek. A beporzó szervezetek számos növényfaj, köztük sok, az emberi táplálkozásban használt növény szaporodásához elengedhetetlenek. Az elmúlt évtizedekben számos beporzó faj diverzitása és abundanciája világszerte csökkent, ezért a tudományos erőfeszítések e szervezetek mezőgazdaságban betöltött jelentőségének számszerűsítésére összpontosítottak.
Szúnyoghelyzet Újbudán
Az idei szúnyoghelyzetről dr. Soltész Zoltánt kérdezte az ujbudaonline.hu. Az Ökológiai Kutatóközpont entomológusával többek között arról beszélgettek, hogy ebben az évben milyen új invazív fajok jelentek meg, az időjárás milyen hatással bír a csípőszúnyogok populációjára és […]
Kísérlettel bizonyították a kémiai és a biológiai rendszerek közötti átmeneti szerveződési forma létét
A világ egyik vezető kémiai szakfolyóirata, a Nature Chemistry közölte annak a kísérletnek az eredményeit, amelyben Szathmáry Eörs akadémikus és munkatársai megmutatták, hogy milyen mechanizmusok vezethettek a szaporodó sejtek kialakulásához az élet keletkezésének hajnalán. Bizonyították, hogy az autokatalízis és a reakciók apró cseppekben való elkülönítése elegendő lehet ezen „elősejtek” szaporodásához és növekedéséhez. Elképzelhető, hogy hasonló folyamatok révén jött létre a földi élet.
Fény derül az inváziós poloskákra
Napjainkban drámaian növekszik az idegenhonos fajok száma az egész világon, így Közép-Európában is. Ezek a fajok nem őshonosak nálunk, ám a rendkívül fokozott globalizáció következtében, az elmúlt évtizedek közlekedési, kereskedelmi, áruszállítási gyakorlata miatt számos állatfaj került hozzánk messzi tájakról. Az egyik legújabb jövevény az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys), ami immáron 10 éve akadálytalanul terjed hazánkban.
Garamszegi László Zsolt az ökológusok küldetéséről, inváziós növényekről és a jövőről
Az ökológusok egyik feladata a környezeti katasztrófák korai detektálása, mert így nem kívánt folyamatok – például járványok – előzhetők meg. Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója a nem őshonos élőlények térhódításáról, az ellenük való védekezésről […]
Árpád híd fénysorompó – Tudományos innováció a dunavirág védelmében
A dunavirág kérészfaj nyár végi rajzását évről-évre nagy érdeklődés övezi, hiszen ilyenkor akár a tiszavirág nyár eleji rajzását is meghaladó mértékű kérésztömeg jelenhet meg a Dunán, illetve annak mellékfolyóin, például a Rábán vagy az Ipolyon. A hidak és a folyópartok világító fényforrásaihoz vonzódó és azok körül órákig röpködő dunavirág egyedek különleges “táncát” ilyenkor sokfelé meg lehet figyelni.
Sikeresen ívott a magyar bucó a mohácsi Duna-szakaszon idén tavasszal
Szalóky Zoltán, Maroda Ágnes és Sály Péter, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) halökológusai immár harmadik éve végeznek halállomány-felmérést a kutatóközpont Közcélú Monitorozási projektje keretében, Tóth Balázs (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) és Mórocz Attila (Duna-Dráva Nemzeti Park […]
Medúzák lepték el a dunai kikötőt, a szakértő elmagyarázta, mit kereshettek ott
Óriási megdöbbenést keltett Ausztriában, hogy egy Bécshez közeli kikötőben medúzák lepték el a Dunát – írta meg nemrégiben lapunk is. Az osztrák lapok siettek mindenkit megnyugtatni, hogy nincs ebben semmi szokatlan, léteznek édesvízi medúzafajok, melyek Közép-Európában […]
Számítógépes szimuláció az örvös légykapó énekének vizsgálatára
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai legújabb kutatásukban azt vizsgálták, hogy a tanulási folyamat során feltételezhető egyszerű mechanizmusok magyarázhatják-e a terepen megfigyelt énekmintázatokat az örvös légykapónál.
A nagy folyók kovaalga közösségében is súlyos károkat okoz a tartós csapadékhiány
Az időjárási szélsőségek, az aszály hatása azonnal szembetűnő például a mezőgazdasági területeken, vagy az erdők esetén. A klimatikus szélsőségek, bár talán kevésbé érzékelhetően, de hasonlóan jelentős következményekkel járnak a folyók élővilágára is. Az Ökológiai Kutatóközpont VÖI […]
Nem feltétlenül követendő példa a horvátok speciális szúnyogirtása
Genetikailag módosított szúnyogokkal irtják a természetes szúnyogállományt Zágrábban. A módszernek vannak előnyei, de a hatékonysága hosszú távon még nem bizonyított – mondta az InfoRádiónak Soltész Zoltán, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa.
A közutakon bekövetkező állat-gépjármű ütközések emberi tényezőire fókuszálva vizsgáltuk a gázolások kivédésének lehetőségeit
A Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport tagjai a közúti állat-gépjármű ütközések hátterében álló emberi tényezőket vizsgálták egy kérdőíves felmérés segítségével. A gépjárművezetők válaszai alapján jelentős összefüggéseket mutattak ki az ütközések előfordulása, valamint a sofőrök attitűdje és vezetési szokásai között. Az eredményeket bemutató tanulmány a Journal of Environmental Management című tudományos folyóiratban jelent meg.
Van-e bármi értelme a menstruáció alatti szenvedésnek?
A természetben semmi nem véletlen, mégsem ismert, hogy lenne bármilyen evolúciós célja, indoka a menstruációt kísérő gyakori testi és lelki megpróbáltatásoknak. A fordítottjának viszont annál inkább, és az állatvilágban különlegesnek számít, hogy a nők még sokáig […]
Mennyire képesek ellenállni a hőhullámoknak az állóvízi ökoszisztémák?
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének (ÖK VÖI) munkatársai Vad Csaba vezetésével egy nemzetközi együttműködésben végzett kutatásban arra keresték a választ, hogy mennyire ellenállóak az állóvízi ökoszisztémák egy hőhullám negatív hatásaival szemben. Szintén vizsgálták, hogy […]
A biológiai invázió hazai kutatásának új központjaként az ÖK vezetésével megalakult az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium Invázióbiológiai Divíziója
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) vezetésével a közelmúltban alakult meg az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium (EBNL) Invázióbiológiai Divíziója. A részt vevő szakemberek fő küldetése, hogy felmérjék az inváziós fajok általi fenyegetettség mértékét, a probléma kezelésére egy egységes […]
A kutatók nem javasolják a kokárdavirág ültetését, mert inváziós fajjá válhat
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai az Egészségbiztonság Nemzeti Laboratórium projekt keretében az idegenhonos sárga kokárdavirág magyarországi elterjedését vizsgálták. A kutatók célja a faj helyi növényközösségre gyakorolt hatásának felmérése mellett inváziós potenciáljának meghatározása volt funkcionális tulajdonságain […]
A megállapodástól a cselekvésig: A biológiai sokféleség visszaállítása
2000-ben az ENSZ Közgyűlése május 22-ét hivatalosan a biodiverzitás védelmének világnapjává nyilvánította, annak emlékére, hogy 1992-ben ezen a napon fogadták el a biológiai sokféleségről szóló egyezmény (Convention on Biological Diversity – CBD) szövegét. Az idén 30 […]
