Projektek

SEPPI – Standardized European monitoring of Plant-Pollinator Interactions

Megvalósítás alatt lévő/Futó projekt

Azonosítószám: 2024-1.2.1-HE_PARTNERSÉG-2024-00012
Témavezető: Batáry Péter
Tervezett futamidő: 2024-2027
Támogatás összege: 57 825 000 Ft
Támogatók: Biodiversa+

Összefoglaló:

A növények és a beporzók közötti kölcsönhatások meghatározzák, hogy e két csoport hogyan reagál a környezeti tényezőkre, és kritikus jelentőségűek élelmezésbiztonságunk és a vadon élő növények által nyújtott ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartása szempontjából.
Egy egész Európára kiterjedő egységesített monitoring lehetővé tenné a beporzók és a beporzás ökoszisztéma-szolgáltatás tendenciáinak rövid időn belüli felismerését, ami gyors beavatkozásokat tenne lehetővé.

Fő célok:

  • A SEPPI célja protokollok kidolgozása és tesztelése a beporzók és a beporzás automatizált monitorozására, valamint a megközelítés európai szintű kiterjesztése.
  • A protokoll optimalizálása az EBV (Essential Biodiversity Variables) követelményeinek való megfelelés érdekében az EuropaBON és az eLTER standard megfigyelési programokban, valamint a nemzeti monitorozási programok standard módszertanában.
  • A SEPPI célja az automatizált módszerek skálázhatóságának és fenntarthatóságának bemutatása.

Fő tevékenységek:
A tudományos eredmények között szerepel négy beporzó rovarrend térbeli és időbeli abundanciájának és diverzitásának számszerűsítése, a beporzók tendenciáinak európai térképezése, valamint a növény-beporzók közötti interakciók változásainak számszerűsítése, továbbá annak meghatározása, hogy a környezeti változások milyen mértékben módosítják a beporzókat a növényközösségek változásain keresztül.
A protokollokat és folyamatokat azok a korábban kiválasztott érdekelt felek fogják közösen kidolgozni, akik azokat használni fogják: kutatók, kutatási helyszínek vezetői, az eLTER, az EuropaBON és az EEA.

A PI-k terepi helyszínein fogják tesztelni, hogy a kidolgozott protokoll milyen teljesítményt nyújt a növény-beporzók közötti interakciók változásának kimutatásában különböző ökológiai gradiensek mentén, például a területhasználat, a helyreállítás, a tengerszint feletti magasság, a fragmentáció és az ökológiai szukcesszió.

Ezek az esettanulmányok együttesen lehetővé teszik, hogy teszteljük hogy az automatizált módszerek milyen hatékonysággal érzékelik az interakciók változásait a biogeográfiai környezet és a gradiensek típusainak széles skáláján.

A SEPPI számszerűsíti a berendezések és a munkaerő bevezetési költségeit, és a protokoll minden egyes felülvizsgálatakor megpróbálja megtalálni a költségek csökkentésének módjait.