Projektek
Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig
Megvalósítás alatt lévő/Futó projekt
Összefoglaló:
Az ivóvízbiztonság szempontjából a globális folyamatok, mint a klímaváltozás, az urbanizáció vagy a fokozódó biológiai és kémiai terhelés új és egyre növekvő kockázatokat jelentenek. Ezzel párhuzamosan a tiszta, jó minőségű és mindenki számára elegendő mennyiségben elérhető ivóvíz iránti társadalmi elvárások is erősödnek. Ahhoz, hogy az elvárásoknak az ivóvízszolgálatás a jelenben és a jövőben is meg tudjon felelni, a kockázatok és az azokat meghatározó tényezők pontosabb megismerésére van szükség.
A parti szűrésű vízbázisok a jelenlegi ivóvízellátás több mint egyharmadát, a távlati vízbázisok vízmennyiségének kétharmadát adják, ezért a fenntartható üzemeltetésük biztosítása stratégiai jelentőségű. A jelen projekt célja, hogy tudományterületeken átívelő, integrált kutatásokat folytasson a parti szűrésű vízbázisra épülő ivóvízellátást potenciálisan veszélyeztető, újonnan felismert kockázatok, valamint azokat befolyásoló hidrológiai és meteorológiai hatások jellemzése érdekében. A multidiszciplináris kutatásban résztvevő partnerek, az Ökológiai Kutatóközpont, a Budapesti Műszaki Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Nemzeti Népegészségügyi Központ valamint a projekthez alvállalkozóként csatlakozó Országos Meteorológiai Szolgálat az elmúlt években együttműködött az MTA Nemzeti Víztudományi Programjának megvalósításában. A konzorciumhoz csatlakozott a Fővárosi Vízművek és, szintén alvállalkozóként, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem.
A kutatások fókuszában a vízminőséget alakító mikrobiális közösségek (köztük a potenciálisan kórokozó és antibiotikum rezisztens szervezetek), a szerves mikroszennyezők és az ezeket befolyásoló háttérváltozók állnak. A vizsgálatok során a Budapestet ellátó északi és déli vízbázis mintaterületein a Duna vizétől a parti szűrésű rendszeren át egészen a fogyasztói csapig követik nyomon a mikrobiális közösségek diverzitás változását, és egyes kémiai és mikrobiológiai szennyezők sorsát. Így nem csupán a parti szűrés eltávolítási hatásfoka, hanem az ivóvízelosztó hálózatban bekövetkező esetleges másodlagos vízminőségromlás is értékelhető. A mérések térbeli és időbeli kiterjedése lehetővé teszi a változások értelmezését a Duna vízminőségének, hidrológiai állapotának, valamint a víztermelési üzemállapotoknak függvényében.
A felszíni víz oldaláról ezt a vizsgált folyószakaszokon a felvízi terhelést jellemző nagyléptékű, valamint a lokális áramlási és hordalékviszonyokat jellemző kis léptékű modell kidolgozása támogatja. A partoldali hatások értékelése kiterjed a földtani felépítés, a talajvízszint változás, és a felszín alatti víz hidraulika jellemzésére. A felszíni és felszín alatti víz aránya a kitermelt vízben – különböző hidrológiai állapotok mellett – stabil oxigénizotóp-arány mérések alapján kerül meghatározásra. Az ivóvízelosztó hálózatban bekövetkező kémiai és biológiai folyamatok megértéséhez hálózathidraulikai vizsgálatok történnek.
Az ivóvízbiztonságot veszélyeztető tényezők interdiszciplináris értékelésével átfogó képet kapunk a mikrobiális közösségek térbeli és időbeli változásáról, valamint egyes szerves mikroszennyezők előfordulásáról az ivóvízellátórendszerben a különböző hidraulikai és hidrológiai állapotokkal és víztermelési üzemállapotokkal összefüggésben. Mennyiségi mikrobiológiai (QMRA) és kémiai kockázatértékeléssel a mérési eredményekhez rendeljük a vizsgált szennyezők egészséghatását, és főbb kockázati pontokat határozunk meg. Gyakorlati szempontból is hasznosítható eredmény a parti szűrésű vízbázisok mennyiségi és minőségi szempontból fenntartható üzemeltetésének leírása, valamint a hálózati eredetű vízminőségi kockázatok kezelése a változó éghajlati viszonyok és fogyasztási szokások esetén.
A kutatások eredményeként létrehozott, különböző klímaszcenáriókat, hidrológiai állapotot és az ivóvízminőséget összekapcsoló modellek a döntéshozók számára is egyedülálló eszközt jelentenek a közeljövő klímaadaptációs stratégiájának kidolgozásában.
