Az idei enyhe tél kedvez a csípőszúnyogoknak. A hideg évszak átvészelése mindig okoz némi veszteséget, a hidegebb tél esetén kevesebb áttelelő egyed éli meg a tavaszt. Csípőszúnyogoknak többféle stratégiája van arra, hogy milyen állapotban vészelik át ezt a rizikós időszakot. Vannak, amelyek imágóként (kifejlett), lárvaként vagy tojás alakban. Azokkal a fajokkal találkozhatunk legkorábban az évben, amelyek imágóként telelnek. Néhány bátrabb egyed egy-egy napsütéses napon kirepülhet a védelmet nyújtó rejtekhelyéről (pincéből, barlangból, fészerből, kisemlős járatokból stb.). Ahogy egyre melegszik az idő, úgy annál több ilyen áttelelt imágóval találkozhatunk. A csípőszúnyog szezon csak akkor kezdődik el igazán, ha a felmelegedéshez csapadék is társul. Az eső vagy a kiáradó folyóvizek elárasztják azokat a területeket, ahol a telelő tojások vannak. Idén március végéig gyakorlatilag nem volt számottevő csapadék. A csípőszúnyog lárvák fejlődéséhez két dolog kell: legyen megfelelő vizes élőhely, és magasabb hőmérséklet. Az április-májusi esőzések ha meleg is társul hozzájuk robbanásszerűen beindítják a csípőszúnyogok fejlődését.
Az inváziós állatok is tojás alakban telelnek át. A nőstények olyan helyeket keresnek, ami némiképp hasonló egy faodúhoz és ahol nem érintkezik a víz a talajjal (esővízgyűjtő hordó, eldugult ereszcsatorna, eldobott szemét stb.). Ha kiszáradnak ezek a tojásrakó helyek, a tojásoknak ez nem okoz problémát, és védettebb helyen akár a telet is túlélhetik. A tavaszi esőzések során ezek az üregek megtelnek esővízzel, és ha elég meleg van a lárvák kikelnek és fejlődésnek indulnak.
Felhívásunkban (www.szunyogmonitor.hu) idén is arra kérjük a lakosságot, hogy amennyiben inváziós csípőszúnyoggal találkoznak a fogás helyének és idejének megjelölése mellett küldjék el nekünk a példányt vácrátóti címünkre (Dr. Soltész Zoltán, Ökológiai és Botanikai Intézet,Ökológiai Kutatóközpont 2163 Vácrátót, Alkotmány u 2-4.), vagy küldjenek egy fényképet az állatról a szunyog@ecolres.hu címre, vagy használhatják erre a MosquitoAlert magyar nyelvű mobiltelefonos applikációt is. Az elektronikus és a fizikai levelekre nagyon rövid időn (néhány napon) belül, az applikációban küldött adatokra – bonyolultabb validáció miatt – egy kicsit később, de minden esetben visszajelzést adunk, hogy melyik fajt sikerült megfigyelni. Továbbá, ha véletlenül nem inváziós csípőszúnyogot sikerült fogni, akkor részletesen kitérünk arra, hogy miben különbözik a beküldött példány a inváziósoktól.
2021-ben 1160 adatot kaptunk melyből 407 ázsiai tigrisszúnyognak, 86 Ázsiai bozótszúnyognak, és 54 koreai szúnyognak bizonyult. Az ázsiai tigrisszúnyogot legtöbbször Budapestről és környékéről jelentették és szórványosan a Dunántúlról.
Az ázsiai tigrisszúnyog beküldési helyei 2021-ben (www.szunyogmonitor.hu)
A legtöbb ázsiai bozótszúnyogot Budapestről és környékéről jelezték, de elszórtan találtak Nyugat-Magyarországon és az északi országrészben is.
Az ázsiai bozótszúnyog beküldési helyei 2021-ben (www.szunyogmonitor.hu)
A legtöbb koreai szúnyogot Budapestről és a várostól észak-keleti irányba lévő településekről kaptuk, valamint elszórtan a nyugati országrészből jelentették
A koreai szúnyog beküldési helyei 2021-ben (www.szunyogmonitor.hu)
Miért vizsgáljuk az inváziós csípőszúnyogokat?
Fontos a három fajjal foglalkozni, mert opportunisták vagyis aktívan csípik az embert, házi- és vadállatokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat, így terjeszthetnek állatról emberre kórokozókat. Számos olyan kórokozót terjeszthetnek, amit a hazai csípőszúnyog fajaink nem. Azonban fontos azt tudni, hogy egy veszélyes inváziós csípőszúnyog által terjesztett kórokozó magyarországi megtelepedésének feltétele, hogy a vektorokból (azaz az inváziós fajokból) nagy egyedszámú stabil populációi legyenek Magyarországon. Ennek a vizsgálatnak egyik fő célja, az inváziós fajok elterjedését nyomon kövessük.
