Korábban nem tapasztalt mértékű lótuszvirágzás látható a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben, a szakemberek tavaly új helyre, a Nagy-tóba telepítették a gyökértörzseket, amely ideálisnak bizonyult a vízinövény számára. Az indiai lótusz Kelet-Ázsiában nagy népszerűségnek örvendő, a meleg tavakban, valamint a csendes vizű holtágakban élő növény, amely szép küllemének és sokoldalú felhasználhatóságának köszönheti sikerét. Amellett, hogy virágzáskor különlegesen szép látványt nyújt, többek között az élelmiszeriparban és high-tech anyagok gyártásánál is hasznosítják. A különleges látványról és a Vácrátóti Botanikus kert nyári programjairól a Reggeli Expresszben Zsigmond Vincével, a Nemzeti Botanikus Kert vezetőjével, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége elnökével beszélget Szerémi Nóra.
klasszikradio.huHónap: 2022 augusztus
Média
Mostantól lehet hódra vadászni egy kormányrendelet szerint. Magyarországon a XVIII. században kipusztultak a hódok, és csak a 80-as évek végén, a 90-es évek elején telepítették vissza a hódokat Magyarországra, amelyek elszaporodtak. Azt mondják, hogy 500-600 példány van Magyarországon. Ez már olyan sok, hogy vadászni kell őket?
Juhász Erika, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársa: jelenleg 10-11 ezer példány él az országban. Ez a legfrissebb állománybecslésünknek az eredménye. Illetve ott is pontosítanék, hogy vadászat, mivel gyérítésről és természetvédelmi hatósági engedélyhez kötött állományszabályozásról van szó. Ami igazából annyiban különbözik a korábbi rendelkezéstől, amelynek értelmében a hódoknak a gyérítésére közérdekből volt csak lehetőség, tehát főként vízügyi szempontok mentén, most már gazdasági szempontok mentén is lehetséges a gyérítés. Ezen kívül a hódgátaknak az elbontási lehetősége sem teljes újdonság, de az a lényeg, hogy ezeknél a gyakorlatoknál is a természetvédelmi szempontokat figyelembe kell venni.
Média
Az idei nyár a kiszáradó tavakról és folyókról szól, Debrecen is nemrégiben veszítette el kedvenc tavát. A Vekeri-tó kiszáradásáról kérdeztük, de egy sokkal komplexebb problémáig jutottunk Lukács Balázs Andrással, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársával.
LBA: A múltbeli aszályok után azért mindig esett annyi eső, hogy az a szántóföldekről a csatornákba lefolyva eljutott a Vekeri-tóig is. Ám az elmúlt évek már annyira csapadékhiányosak voltak, hogy ami esett, az rögtön vagy a talajban elszikkadt, vagy a csatornákig eljutott, és ott szikkadt el. A Vekerinek így nem maradt vízutánpótlása, és ez vezetett el a mostani teljes eltűnésig. Nagyon pontosan megmutatja térségi szinten a vízellátási gondokat, és ott már valóban súlyos, amit tapasztalunk.
Ilyenkor rögtön az merül fel, hogy meg kellene menteni a tavat, és hogy vissza lehet-e fordítani még a folyamatot. Lehet, kell?
LBA: Itt ugyancsak külön választanám a Vekeri-tó kérdését önmagában, és az átfogóbb vízgazdálkodási problémát. A vizes élőhelyekkel kapcsolatban általában el lehet mondani, hogy szerencsére sokkal gyorsabban regenerálódnak, mint a szárazföldi élőhelyek. Ha újra víz kerülne a tóba, gyorsan helyreállna az ökoszisztéma, azzal együtt, hogy a halállományt újra kellene telepíteni, de az egyébként is telepített állomány volt. A kérdés inkább az, hogy fog-e még víz kerülni bele, és ha igen, honnan és milyen módon.
Hírek
Molnár Zsolt etnoökológust, az MTA doktorát, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadóját, a Hagyományos Ökológiai Tudás kutatócsoport vezetőjét az Academia Europaea tagjává választották.
Az Academia Europaea pán-európai, akadémiaként működő nem kormányzati szervezet. Célja a kiválóság előmozdítása a bölcsészettudományok, a jogtudomány, a gazdaság-, társadalom- és politikatudományok, a matematika, az orvostudomány, valamint a természet- és technológiatudományok területén. A szervezet 1988-ban alakult, jelenleg 4500 tagja van, köztük 72 Nobel-díjas.
Forrás: Academia Europaea tagság
Média
A szóban forgó felhívás azt tanácsolja, hogy a magvakat egy-egy gyümölcs elfogyasztása ne a kukába dobjuk, hanem mossuk és szárítsuk meg. Az így kezelt magokat aztán vigyük magunkkal, és ha olyan helyen járunk, ahol az útszéleken nincsenek fák, dobjuk ki az ablakon a kocsiból. A többi a természet dolga – idézi a Telex.hu a felhívást. A lap által megszólaltatott szakértők szerint azonban az önmagában jóindulatú tanács nem sokat segít.
A témával korábban a 24.hu is foglalkozott. „A kezdeményezés mögött álló szándék rendkívül jó, de az eldobált gyümölcsmagok nem sokra mennek. A klímaváltozás hatásainak mérséklésére valóban a fásítás az egyik leghatékonyabb módszer, de ez inkább őshonos fajokból álló erdők telepítését jelenti” – mondta a 24.hu-nak Dr. Aszalós Réka, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa. Aszalós Réka szerint az őshonos fafajainkhoz a végsőkig ragaszkodni kell, mert ezek biztosítják az egészséges erdőségeket. Emellett sok tudományos kísérletet kell végezni, hogy klímaadaptív erdőket tudjunk ültetni – mutat rá a szakértő.
További megjelenések a témában:
telex.hu - Fact-check: Ne dobáljon random magvakat a természetbe, mert nem így lesz több fa!
24.hu - Abszolút felesleges: az út szélén eldobott magból nem lesz fa
Média
A botanikus kertekben (magyarul füvészkertnek hívjuk ezeket) nem csupán tanulhatunk, hanem pihenhetünk, sétálhatunk, feltöltődhetünk bennük. Élvezhetjük a történeti kertek és az épített örökség meséit, megcsodálhatunk művészeti alkotásokat a növények közt. A környezeti nevelés, a kertkultúra-közvetítése szintén a botanikus kertek célja – olyan formában, hogy szinte észre sem vesszük, mennyit tanultunk egy séta során. Hazánkban legalább ötven botanikus kert és arborétum várja, hogy felfedezzük őket!
Vácrátóton a Nemzeti Botanikus kert egész évben várja a látogatókat. Nyári időszakban koncertek, vezetett túrák és gyerekfoglalkozások is színesítik az ott töltött időt.
További megjelenések a témában:
funzine.hu - 7 árnyékos kirándulóhely Budapesten és környékén, ami tökéletes úti cél a kánikulában