Média

Rendkívül népszerűek lettek a hazai botanikus kertek

Jelentősen nőtt a hazai botanikus kertek és arborétumok látogatottsága a koronavírus-járvány alatt, mert a pandémia miatt nagyon sokan kívánkoztak a szabad levegőre, és természeti környezetben próbáltak kikapcsolódni. Az intézmények szeretnék fenntartani az érdeklődést, ennek érdekében újabb és újabb fejlesztésekben gondolkodnak.
Kevesen gondolnák talán, de a vácrátóti botanikus kertet csak a múlt század közepén, 1951-ben alapították, az intézmény előtörténete azonban jóval régebbre nyúlik vissza – erről Zsigmond Vince (képünkön), a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetsége elnöke, a Nemzeti Botanikus Kert vezetője beszél lapunknak. A birtokot 1871-ben a dúsgazdag Vigyázó Sándor gróf vásárolta meg, aki 1921-ig volt az ingatlan tulajdonosa, és ez a fél évszázad valóságos aranykort hozott a kert életében. A grófnak határozott elképzelése volt, egy szentimentális tájképi kertet kívánt létrehozni.
…Bár a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert most is rendkívül impozáns, az intézmény vezetése további fejlesztésekben gondolkodik. Zsigmond Vince kifejti, hogy az idő nem áll meg, korszerűsítésre mindig szükség van. Itt egyrészt a rekonstrukciós munkákra kell gondolni, bizonyos épített elemeket indokolt visszaállítani, akár műemlékvédelmi és kerttörténeti megfontolásból is, de ezek a felújítások turisztikai szempontból is fontosak. A közeljövőben helyre szeretnénk hozatni az eredeti kőpadokat, és újraindítani a legalább másfél évtizede működésképtelen vízesést, amelyhez már a tervek is rendelkezésre állnak. Vissza szeretnénk építeni a Ferenc-halmi kilátót és a malom fölötti kőhidat is. Van egy kertképileg zavaró szivattyúház is a Nagy-tó mellett, amit szeretnénk lesüllyeszteni. Két növényházunk is elavult, amelyek helyett hosszabb távon újakat, korszerűbbeket kell építenünk, a pálmaházat bővítenénk is. Ezek mellett – a megnövekedett érdeklődésnek köszönhetően – indokolt lenne egy majd egy látogatóközpont építése is – mutat rá.
…Az utóbbi évtizedekben a botanikus kertek egyre több funkciót töltenek be, túl a mai napig meglevő oktatáson és tudományos kutatáson, megjelent a széles körű ismeretterjesztés, ezt az élő növénnyel, az élménnyel tudják összekötni. Ezt növénynévtáblák, egyéb információs felületek szolgálják, és egy-egy intézményben vannak vezetett séták is.
Kialakult mára az intézmények természetvédelmi funkciója is, amely azonban összetett. Egyrészt nagyon sok botanikus kert és arborétum természetvédelmi terület, az értéket az ottani élővilág hordozza, és ezeken a helyeken sok védett faj él. Másrészt létezik a botanikus kertekben az ex situ (eredeti, természetes helyén kívüli) fajmegőrzés, és ennek köszönhetően egy intézmény nagyon sok olyan – adott esetben védett – fajnak ad otthont, amelynek egyébként máshol van az eredeti élőhelye. Emellett például a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben van magbank is, ahol több száz hazai védett és fokozottan védett faj magját őrzik. Ezek hatalmas tartalékot jelentenek egy-egy ország számára, főleg a botanikus kertekben meglevő tudással együtt. Ehhez kötődik a génbanki funkció, hiszen a kertek a hazai növényi genetikai tartalékok szempontjából rendkívül gazdagok. A világban egyre inkább védik az ilyen tartalékokat, és korlátozzák a kivitelt. A botanikus kertek állománya éppen ezért mind jobban felértékelődik, mert az őrzött tartalék a túlélés záloga lehet, emiatt stratégiai jelentőségű.

Fontos kiemelni azt is, hogy a botanikus kertek mára nagyon fontos ökoturisztikai attrakciókká váltak. Jelentős részük nem a köz számára létesült, de mára ez a helyzet nagyon megváltozott, és mindinkább nyitottak a publikum irányába. Az intézmények egyre komolyabb látogatószámokat érnek el kiegészítő vagy főattrakcióként.

magyarnemzet.hu

Média

Veszélyes kullancsfaj jelent meg Magyarországon: így ismerheted fel

A klímaváltozás hatására hazánkban is megjelent a Hyalomma kullancsfaj, amely képes hordozni és terjeszteni számos veszélyes kórokozót, többek között a Krími-Kongói vérzéses lázat okozó vírust is – adta hírül a ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ELKH ÖK) által elindított Kullancsfigyelő projekt. A Hyalomma kullancsok veszélyesek az emberre, a kutyára, a lóra és a szarvasmarhára is!

Hogyan lehet felismerni a Hyalomma kullancsot?
A többi hazai kullancsfajhoz képest a leglátványosabb különbség a lábak erőteljes sávozottsága. Ezen kívül a Hyalomma fajoknál jellemző a háti rész aljának barázdáltsága. Ovális formájúak, nagyjából a hátuk közepénél a legszélesebbek. Méretük nemtől függően eltér, a nőstények átlagosan 5.5-6.5 mm, a hímek 3.8-5.6 mm hosszúak, ezzel a hazánkban előforduló kullancsokhoz képest kifejezetten nagynak számítanak. A 12°C feletti hőmérséklet ideális a felnőtt példányok számára, azonban a nagy forróságban, ha a talaj hőmérséklete 45°C fölé emelkedik, elbújnak. A Hyalomma kullancsok szeme jól fejlett, gyorsak és képesek üldözni is áldozatukat. Nem lesből támadnak, hanem aktívan vadásznak, akár métereken át követik a kiszemelt gazdát.
Felnőtt Hyalomma kullancsot észleltek már Németországban, Svédországban, Csehországban és Magyarországon is.

hellovidek.hu

További megjelenések a témában:

penzcentrum.hu - Magyarországon eddig nem látott kullancs terjed idehaza: szuperveszélyes emberre és állatra is - 2022-08-29

Nyomtatott sajtó:
Blikk – Nyomtatott sajtó - 2022.08.30. Veszélyes kullancs érkezett

Hírek

Magyar ökológus az invazívnövény-terjesztő barcelonai sirályok nyomában

A sirályok rendkívül okos és alkalmazkodóképes madarak. Mindent megesznek, és remekül érzik magukat a városokban. Viszont hatalmas távolságokat tudnak repülve megtenni, így begyükben messzi földre elszállíthatják az idegenhonos növények magjait, állatok petéit. Lovas-Kiss Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont kutatója spanyol kollégáival együttműködve vizsgálta a Barcelonában kikelt sirályfiókák béltartalmát, és megállapította, hogy bizony e tengeri madarak jelentős szerepet vállalnak az agresszíven terjedő, és a helyi ökoszisztémákban zavart okozó fajok szállításában.

A sárgalábú sirályok mára szinte megszállták Barcelona belvárosát. Immár egészségügyi problémát is okoznak, mert az antibiotikumokra rezisztens E. coli baktériumokat is terjeszthetnek több más kórokozó, például a madárinfluenza mellett. E népegészségügyi kockázat miatt gyérítik a sirályokat a városban: felkutatják a sirályfészkeket, és leölik a fiókákat. Ez a körülmény azonban kivételes alkalmat kínál a kutatók számára, hogy többet megtudjanak a sirályok táplálkozásáról, illetve jelen esetben konkrétan a gyomrukban szállított növényi magvak, termések, hajtások összetételéről. Az ökológusok nem vettek részt a fiókák gyérítésében, ők csak a béltartalommintákat kapták meg a közegészségügyi hatóságoktól.
„Arra voltunk kíváncsiak, hogy a fiókákat etető felnőtt sirályok milyen növényfajok magvait viszik a Barcelona belterületén élő fiókáiknak. De azt is megvizsgáltuk, hogy e magok életképesek-e, hiszen ez elengedhetetlen ahhoz, hogy a sirály a faj terjesztésében szerepet játsszon – mondja Lovas-Kiss Ádám, az Ökológiai Kutatóközpont, Vízi Ökológiai Intézet, Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport munkatársa. – A kutatás másik ágában felnőtt madarakra erősítettünk GPS-jeladókat, amiből megtudtuk, hogy a sirályok hova járnak ki enni, és hova szállíthatják el a növények és állatok terjedésére alkalmas magokat, petéket.”
Lovas-Kiss Ádám tehát azt kutatja, hogy a vízimadarak milyen szerepet játszanak a különféle élőlények szállításában. A fiókák béltartalmának elemzésekor megállapították, hogy az általuk elfogyasztott (és a szüleik által gyűjtött) növények általában Barcelona környékén honos gyomfajok voltak. Viszont találtak közöttük egészen veszélyes invazív fajokat is. Az egyik faj, a Solanum elaeagnifolium annyira új faj Európában, hogy magyar neve még nincs is (hiszen – egyelőre – nem jelent meg nálunk), de a csucsorfélék közé tartozik. Apró pirosodó termései vannak, amit az állatok elfogyasztanak, majd az élőhelyétől messze kiürítik, és ott a növény kicsírázhat, és rögtön versenyelőnybe kerül az ott élő fajokkal szemben.
A GPS-nyomkövetéses vizsgálatokból kiderült, hogy a növényszállítás kétirányú: a sirályok új növényfajok magvait viszik be a városba, de az ott elterjedt invazív fajok magvait ki is viszik Barcelonából, sokszor olyan természetes élőhelyekre, ahol azok a növények még nem voltak honosak. „Az inváziós fajok többsége az új élőhelyén először a városokban jelenik meg, hiszen általában az ember közreműködésével érkeznek, akár egy másik kontinensről – folytatja Lovas-Kiss Ádám. – Majd, miután a növény már megtelepedett a városi környezetben, a sirály (másodlagos vektorként) ezt a városi invazív növényt viszi ki a természetes ökoszisztémákba.”
Természetesen nem csupán a sirályok felelősek az invazív növények terjesztéséért, más madarak is részt vesznek ebben. A sirály életmódja azonban nagyon alkalmassá teszi őt erre a kevésbé hasznos ökológiai szolgáltatásra. Gyakorlatilag minden ehetőt elfogyasztanak a városokban, előszeretettel túrják föl (sőt a nagyobbak borogatják föl) a kukákat. Teljesen mindenevők, legyen az növény, állat, emberi hulladék, mindent megesznek, így minden lehetőségük megvan arra, hogy a városi környezetbe kikerülő inváziós növények szaporítódarabjait kebelezzék be, majd szállítsák messzire.
Az ökológus szerint a sirályok intelligenciája és mozgásképessége is ideális terjesztővé teszi őket. Magyarországi kutatási tapasztalataiból tudja, hogy ha egy élőhelyen hálóval-csalival egyszer sikerült elkapni egy sirályt (ami egyébként rendkívül nehéz művelet a madarak ravaszsága miatt), akkor ott soha többé nem lehet megfogni utána még egyet, mert a többi sirály pontosan tudni fogja, hogy ott veszély fenyeget. Az egyik madár, amelyet a Hortobágyon szereltek fel nyomkövetővel, egyetlen nap leforgása alatt elrepült Budapestre, ott körülnézett, majd ellátogatott a Fertő-tóhoz, majd szinte az egész országot körülrepülve tért vissza a Hortobágyra. Ebből is látszik, hogy bármit is szállítanak a sirályok a bélrendszerükben, az egyik napról a másikra egy másik országban találhatja magát.

Fotó: Simay Gábor

Média

Teljesen eltűnhet a lucfenyő Magyarországról a klímaváltozás és az azzal járó aszály miatt

Eltűnhet a lucfenyő Magyarországról a klímaváltozás és az azzal járó aszály miatt, erre figyelmeztetnek a szakemberek. Idén már 10-15 ezer milliárd forintos kárt okozott a rekord szárazság a mezőgazdaságban. Égett fák hevernek a földön a Bükk-hegység keleti részén, az erdőben hatalmas tűz pusztított még július elején, mintegy 65 hektárnyi terület kapott lángra a rekkenő hőségben. A tűz elől az állatok elmenekültek, de rengeteg rovar veszett oda, a növényzetben pedig hatalmas károk keletkeztek. A szakemberek szerint a klímaváltozás miatt folyamatosan változik Magyarország éghajlata, ami a hasonló esetek mellett azt is jelenti, hogy bizonyos növények jövője is veszélybe kerül. Horváth Iván, Budapesti Erdőgazdaság Zrt.: a lucfenyőre ki merem mondani, hogy keresztet lehet vetni, eltűnik Magyarországról. Itt-ott maradvány nyilván marad majd, de összefüggő nagy lucosaink nem lesznek. A lucfenyő legyengül a klíma szárazodása és melegedése következtében, és mivel legyengül, nem képes ellenállni olyan kártevőknek, amelyeknek, ha egészséges volna, ellen tudna állni. Kröel-Dulay György, Ökológiai Kutatóközpont: az aszály a következő évtizedek egyik legnagyobb ökológiai veszélye lehet. A csapadékos napok száma csökken. Tehát míg 100-120 évvel ezelőtt az év 365 napjából átlagosan 107 napon esett a csapadék, ez jelenleg már csak 90 körül van. Ez a különbség azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden hatodik csapadék esemény már eltűnt. A szakértők azt mondják, hogy a klímaváltozás hatásait meg lehet próbálni mérsékelni, de mára már világossá vált, hogy muszáj lesz alkalmazkodni hozzájuk.

Hír TV, Híradó - 2022.08.26. 12 óra

Média

A szúnyogirtás árnyoldalai – interjú Soltész Zoltánnal

A szúnyogirtás árnyoldalai – Kiirtjuk a környezetünket? – Soltész Zoltánnal, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársával készült interjú a Klubrádió Reggeli gyors és Esti gyors műsorában. Ha az ember elmegy nyaralni, főleg vízpartra, akkor nem nagyon jó, hogyha megeszik a szúnyogok. Viszont, ha meg elég erőteljesen irtják a szúnyogokat, akkor talán a nyaralás idén kellemesebb, de hát kérdés, hogy ez milyen károkat okoz a természetben. Szóval hogy lehet-e, vagy meg lehet-e egyáltalán az egyensúlyt találni ebben a dologban. Az idei évben az aszály miatt viszonylag kevés volt a szúnyog. A mai modern szúnyogirtás már integrált, bevonják a lakosságot is. Ha a kertben, az eső után az edényekben felgyűlt vizet kiöntjük, már sokat tettünk a csípőszúnyogok gyérítéséért. A kémiai szúnyogirtás során a vegyszer a hasonló méretű más rovarokat is kiirtja. A biológiai szúnyogirtás során az imágók ki sem fejlődnek ott a lárvákat irtják.. A szúnyogcsípés veszélyét valójában az jelenti, hogy a csípés során kórokozókat is tudnak az újonnan betelepült szúnyogok terjeszteni. A biológiai irtás során ez a probléma ki sem alakul.

KlubRádió - Reggeli gyors - 2022.08.23. 08:47:06

További megjelenések a témában:

KlubRádió - Esti gyors - 2022.08.23. 18:40:47 - Összeállítás: Milyen hatásai lehetnek a szúnyogok ellen használt vegyszereknek?

Média

Interjú Lukács Balázs Andrással, a Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoport tudományos főmunkatársával

A Debrecen melletti tavakról is elég riasztó képeket közölnek a szakemberek, kiszáradást, pusztulást látni. – A folyók vízszintje is apad. Úgyhogy mindezt megpróbáljuk összefoglalni Dr. Lukács Balázs András segítségével, aki az Ökológiai Kutatóközpont Vizes Élőhelyek Funkcionális Ökológiai Kutatócsoportjának tudományos főmunkatársa. A Jazzy Rádió Millásreggeli műsorában készült az interjú.
Az, hogy a Velencei-tó kapcsán mit lehet tenni, az nehéz kérdés, mert nyilván a globális klímaváltozást nem Magyarországon lehet megoldani, ez globális környezeti probléma. Itt azok, amiket 20 éve mindig szajkóznak, hogy kellene csökkenteni a kibocsátásokat, ezeket kellene valósan foganatosítani. Regionális szinten egy csapadékgazdálkodás vagy vízgazdálkodás, azért ez elég komplex dolog, nem lehet függetleníteni például a vízügyi szakmát az agráriumtól, illetve az erdőgazdálkodástól. A komplex környezetgazdálkodás és tájgazdálkodás egészével lehet ezeket a folyamatokat valahogy jobb irányba terelni, tehát itt mondtam az előbb példát, hogy a vízmegtartás az egy dolog, de például a párologtatás csökkentésére számos olyan módszer van, például az erdősítés, az árnyékolás, tehát a fákkal való árnyékolás, nemcsak egy kis udvar vagy egy utca esetében lehet jelentős hatást tenni, hanem mondjuk az egész Alföld szintjén, ha növelnénk a fás területek arányát, az jelentős hatással lehetne. A rendszerváltás óta Magyarországon például szembeötlő, hogy eltűntek mondjuk a mezővédő erdősávok. Ezek azon túlmenően, hogy például segítették, hogy kevesebb legyen a szállópor-koncentráció, ne fújja el a talajt, a felszántott talajról a talajt, a szél azon túlmenően a vízgazdálkodásban és az árnyékoláson keresztül azért segítette a gazdálkodókat, a jobb talajviszonyokat teremtett. Ezek azért eltűntek. Az erdőállományunk területe nem csökkent, sőt nőtt, azonban az erdők típusának az aránya azért nem túl jó irányba alakult, sok esetben inkább víz elvonuló nyarasokat ültettek az Alföldön, tehát ezek inkább elvonják a vizet és párologtatják, míg az őshonos fajok azért nem, azoknak a vízmérlege azért inkább a pozitív irányba mutat, tehát egy tölgyes erdőnek az ilyen fajú vízmérlege. Tehát rengeteg ilyen komplex környezetgazdálkodási eszközt vagy módszert kellene foganatosítani az egész országban, hogy ezeken a problémákon enyhíteni lehessen.

Jazzy Rádió Millásreggeli - 2022. 08. 19.

Média

Ez lenne a legjobb erdőgazdálkodási módszer itthon

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) erdőökológiai kutatócsoportjának munkatársai meghatározó szerepet vállaltak abban a nemzetközi kutatásban, amelynek keretében az egyes erdőgazdálkodási módok hatását vizsgálták az európai erdők állapotának alakulására. Az eredmények rávilágítottak az alternatív erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásának fontosságára, amelyek hozzájárulnak a biodiverzitás védelméhez és az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások lehető legnagyobb változatosságának biztosításához. A tanulmány a nagy presztízsű Ecological Applications szakfolyóiratban jelent meg.
A kutatás eredményei szerint olyan táji szintű, mozaikos gazdálkodásra lenne szükség, amely integrálja a faanyagtermelést nem szolgáló védett kíméleti területeket (például idős erdőfoltok, erdei vizes élőhelyek) és azokat a gazdasági művelés alatt álló erdőtömböket, amelyekben megtalálhatók a természetközeli erdők legfontosabb elemei, így a nagy méretű, idős habitatfák, valamint a fekvő és álló holtfák. A tanulmányban foglaltak sok tekintetben illeszkednek ahhoz az előremutató, EU-szintű törekvéshez, amelynek célja a természetközeli erdőgazdálkodás meghonosítása a gyakorlatban.

24.hu

További megjelenések a témában:

elkh.org

agroinform.hu - 2022.08.19. Hogyan védhetjük meg az erdeinket? A kutatók megmondják

agrarszektor.hu - 2022.08.20. Óriási áttörés jöhet az erdőgazdálkodásban: erre jöttek rá a magyar kutatók

fataj.hu - 2022.08.22. - Természetes bolygatást mintázó erdőgazdálkodás javallott

tudomanyplaza.hu - 2022.08.23. - Természetes bolygatást utánzó erdőgazdálkodás kellene

innoteka.hu - 2022.09.07. - Lehet bolygatni az erdőket!

Hírek

Szuperkooperátor vagy sárkányfog-vetemény? Ember és kooperácó

Az emberek akkor is tudnak nagy csoportban együttműködni, ha a tagok nem közeli rokonai egymásnak, s ebben egyedülállók vagyunk az élővilágban. Prof. Szatmáry Eörs, evolúcióbiológus és Pléh Csaba, pszichológus-nyelvész akadémikus professzorok, valamint Csepeli György szociálpszichológus és Pók Attila történész körüljárják, hogy miként alakulhatott ki ez a különleges képesség, és milyen társadalmi előfeltételei vannak a sikeres együttműködésnek?
Léteznek-e genetikai különbségek az együttműködési hajlamban? Hol húzódnak határaink? Milyen kihívást jelent a globális felmelegedés, illetve fennmarad-e egyáltalán a civilizáció?
A Kert a köbön rendezvénysorozat következő estje Vácrátóton, 2022. augusztus 27-én 18 órakor.

Program:

18:15-től Dr. Halász Krisztián kurátor tart ismertetőt a lótuszokról.

19:00-tól: Társaság a köbön beszélgetés:
Prof. Szathmáry Eörs – evolúcióbiológus, akadémikus
Pléh Csaba – pszichológus, nyelvész, akadémikus
Csepeli György – szociálpszichológus
Pók Attila– történész

20:30-tól: Koncert: Magashegyi Underground

Jegyárak:
Belépőjegy 1 fő részére: 4.000 Ft/fő
Páros belépőjegy: 6.000 Ft/2 fő
Jegyek már elővételben kaphatók ide kattintva, vagy a botanikus kert pénztárában vásárolhatók.
Pénztárzárás a rendezvény napján: 19:00 órakor.

Forrás: botanikuskert.hu

A természetes bolygatást utánzó erdőgazdálkodást javasolnak a kutatók

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) erdőökológiai kutatócsoportjának munkatársai meghatározó szerepet vállaltak abban a nemzetközi kutatásban, amelynek keretében az egyes erdőgazdálkodási módok hatását vizsgálták az európai erdők állapotának alakulására. Az eredmények rávilágítottak az alternatív erdőgazdálkodási módszerek alkalmazásának fontosságára, amelyek hozzájárulnak a biodiverzitás védelméhez és az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások lehető legnagyobb változatosságának biztosításához. A tanulmány a nagy presztízsű Ecological Applications szakfolyóiratban jelent meg.

Ki ne sajnálná az erdőt, ha lángokban áll, vagy hatalmas szélvihar dönti ki a fákat? Ha az ónos eső vastagon ráfagy az ágakra és összetöri a fakoronákat, vagy amikor hernyók ezrei rágják kopaszra a lombozatot, ki ne gondolna arra, hogy mekkora kár történt? Pedig az ilyen és ehhez hasonló természetes bolygatások bizonyos mértékig és gyakorisággal minden erdei ökoszisztéma velejárói azóta, hogy erdők vannak a földön. Ezek az események hozzájárulnak az élővilág sokféleségének, az erdők változatos szerkezetének kialakításához és fenntartásához, egyúttal az állandó megújulást támogatják.
A természetes tüzek elsősorban a boreális éghajlati régió fenyveseiben jellemzőek, a viszonylag gyakori avartüzektől kezdve a sokkal ritkább, akár több száz év különbséggel bekövetkező pusztító tüzekig. Európa mérsékelt övi részén, ahol a kevert fafajú lombos erdők a természetesek, inkább az úgynevezett lékdinamika, azaz az idős fák kisebb-nagyobb csoportjainak pusztulása, az erős szelek okozta fakidőlés, valamint a kártevő rovarok pusztítása a jellemző.

A kutatócsoport most egy korábbi erdőökológiai koncepciót fejlesztett tovább és tesztelt valós adatokkal, aminek keretében a természetes bolygatások három fő jellemzőjét vizsgálták: gyakoriságukat (hogy hány évenként következnek be), az általuk érintett területek átlagos nagyságát, valamint intenzitásukat, vagyis hogy az élő fák hány százalékát pusztították el.
A bolygatások mértékét, gyakoriságát és intenzitását egy háromdimenziós ábrán megjelenítve azok jellemzői összevethetők az adott terület erdőgazdálkodásának jellemzőivel. Az összehasonlításhoz a kutatók tizenhárom boreális, illetve mérsékelt övi európai ország erdő adattárainak erdőgazdálkodási adatait használták fel.
A természetes bolygatások jellemzését dendrokronológiai információkon alapuló cikkek összegzésével végezték el. A dendrokronológia a faegyedek törzséből történő furatvételen alapuló, az életkor és egyéb változások meghatározására alkalmazott módszer. A minták alapján következtetni lehet a faállományban történt korábbi bolygatásokra, a fák korától függően akár több száz évre visszamenőleg is rekonstruálni lehet az eseményeket. A természetes bolygatások kapcsán azért van szükség ezekre a történeti adatokra, mert a klímaváltozás miatt ezen események (tűzesemények, rovarkártevők gradációja) gyakorisága megnőtt, és az összehasonlításhoz a kutatóknak szükségük van a korábbi, természetes referenciára.

Az adatok azt mutatták, hogy Európa boreális és mérsékelt övi területeinek 73 százalékán az úgynevezett vágásos erdőgazdálkodás terjedt el, amelynek keretében a tarvágások és a kötelező felújítások rendben követik egymást. A folyamatos erdőborítást biztosító erdőgazdálkodási üzemmódok aránya a 10 százalékot sem éri el. Az összehasonlítás rávilágított, hogy a vizsgált jellemzők alapján a különböző üzemmódok hatásai más-más mértékben térnek el a természetes bolygatásokétól. Míg a sarjaztatás, illetve a vágásos gazdálkodásra jellemző tarvágás és a fokozatos felújító vágásos gazdálkodás sajátosságai alig vannak átfedésben a természetes bolygatások jellemzőivel, a folyamatos erdőborítást biztosító szálalásos gazdálkodási módok hatásukat tekintve sokkal közelebb állnak a lékdinamikához.

„A természetes bolygatások és az európai erdőgazdálkodás jellemzői között nagy különbségeket találtunk” – emelte ki Aszalós Réka, az ÖK munkatársa, a cikk első szerzője. „Egyrészt a természetes bolygatások az erdőgazdálkodási módszereknél sokkal nagyobb változatosságot mutatnak, másrészt fontos különbség, hogy egy adott mértékű és gyakoriságú természetes bolygatás átlagosan sokkal több élő és holtfát, és ezáltal biomasszát hagy maga után, mint az egyéb jellemzőiben hasonló erdőgazdálkodási beavatkozás.”
„A lékdinamika esetében, bár ez gyakorlatilag minden évben érinthet egy kisebb erdőterületet, a fák nagy része életben marad. Ugyanakkor egy nagy kiterjedésű, hatalmas vihar az erdőállomány akár 90 százalékát is elpusztíthatja, azonban ez csak nagyon ritkán következik be” – mondta Ódor Péter, az ÖK Erdőökológiai Kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány egyik szerzője.

Az egyes erdőgazdálkodási módoknak eltérő hatásuk van az erdők állapotának alakulására. A tanulmány alátámasztja, hogy a védett területeken kiemelten fontos az alternatív erdőgazdálkodási módszerek alkalmazása, amelyek hozzájárulnak a biodiverzitás védelméhez és az erdei ökoszisztéma-szolgáltatások lehető legnagyobb változatosságának biztosításához.
„A természetes bolygatások változatos szerkezetű, sokféle fafajból álló és különböző korosztályú állományfoltok, különböző méretű és korhadási állapotú holtfák komplex mintázatát hagyják maguk után, ami táji szinten ellenállóbb erdei ökoszisztéma kialakulásához vezet. Az európai erdőgazdálkodás nincs összhangban ezekkel a természetes folyamatokkal. Ha a természetes bolygatásokat kissé jobban tudnánk utánozni a kezelt erdőkben, azokat ellenállóbbakká tehetnénk a gyorsan változó éghajlat hatásaival szemben” – hangsúlyozta William S. Keeton, a Vermonti Egyetem professzora, a cikk utolsó szerzője az egyetem sajtóközleményében.

A kutatás eredményei szerint olyan táji szintű, mozaikos gazdálkodásra lenne szükség, amely integrálja a faanyagtermelést nem szolgáló védett kíméleti területeket (pl. idős erdőfoltok, erdei vizes élőhelyek) és azokat a gazdasági művelés alatt álló erdőtömböket, amelyekben megtalálhatók a természetközeli erdők legfontosabb elemei, így a nagy méretű, idős habitatfák, valamint a fekvő és álló holtfák. A tanulmányban foglaltak sok tekintetben illeszkednek ahhoz az előremutató, EU-szintű törekvéshez, amelynek célja a természetközeli erdőgazdálkodás meghonosítása a gyakorlatban. („Közelebb a természethez” erdőgazdálkodás, európai zöld megállapodás, a 2030-ig tartó időszakra szóló új uniós erdőstratégia.)
A tanulmány:
Aszalós, Réka, Thom, Dominik, Aakala, Tuomas, Angelstam, Per, Brūmelis, Guntis, Gálhidy, László, Gratzer, Georg, et al. 2022. “ Natural Disturbance Regimes as a Guide for Sustainable Forest Management in Europe.” Ecological Applications 32( 5): e2596. https://doi.org/10.1002/eap.2596

(Fotó: Gálhidy László) Természetes lékdinamika idős mecseki tölgyesben

Média

Dunavirágok millióit lehetne megmenteni néhány egyszerű lámpával

A kérészek rendjében tartozó dunavirág (Ephoron virgo) csak tiszta és oxigéndús vízben tud kifejlődni. A 2012-es rajzást megelőző 40 évben a folyó vízének szennyezettsége miatt nem rajzottak, azóta viszont rendszeresen újra megjelennek. A hazánkban védett, 10 ezer forint eszmei értékű rovart azonban nem csak a szennyezett környezet zavarja, a fényszennyezés komoly pusztítást tud végezni a szaporodás miatt kirajzó állományban. Az ELTE TTK Biológiai és Fizikai Intézetének valamint az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának szakemberei néhány éve rájöttek, hogyan lehetne a fényszennyezésből adódó veszteséget minimalizálni, azonban megoldásuk azóta sem terjedt el.
Kép: 444.hu

greendex.hu

További megjelenések a témában:

444.hu - 2022.08.17. - Magyar felfedezés akadályozza meg a dunavirágok milliós armageddonját

tudomanyplaza.hu - 2022.08.16. - Vízimadarak szerepe a vízi baktériumok, mikroeukarióták terjesztésében

Média

Már alakul a sivatag Magyarországon

Rendkívüli aszály sújtja a magyar Alföldet, hazánk keleti részére gyakorlatilag fél éve nem jutott számottevő csapadék. Mindez vízkorlátozásokkal, ivóvízhiánnyal és hetekig tartó, a 40 Celsius-fokot is meghaladó hőséggel karöltve már az országos médiumokban is a vezető hírek közé emelte a témát. Mindenki esőért ácsingózik, és abban reménykedünk, hogy ha végre megjön, minden visszatér a rendes kerékvágásba.
Valóban így van? A mostani nyomorúságos aszály csak egy párját ritkító extrém periódus, vagy már előzetes a jövőből?
Dr. Lukács Balázs Andrást, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársát kérdeztük arról, hogy valóban sivataggá válik-e a magyar Nagyalföld, illetve mit tehetünk a mostanihoz hasonló szárazság elkerülése érdekében.

24.hu

További megjelenések a témában:

propeller.hu - Nem vészes jóslat, hanem tény: megkezdődött az Alföld elsivatagosodása

Hírek

Így terjesztik a vízimadarak a baktériumokat

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai külföldi kutatókkal együttműködésben DNS-alapú módszerekkel vizsgálták a vízi prokarióták (baktériumok) és az egysejtű mikroeukarióták vízimadarak általi endozoochór, azaz táplálkozás útján történő terjesztését. A témában született első átfogó tanulmány a Journal of Biogeography folyóiratban jelent meg.
A terjedés az élőhelyeket összekapcsoló kulcsfontosságú folyamat, amely hozzájárul a biodiverzitás, a génáramlás és az ökoszisztémák működésének fenntartásához. A vízimadarak a többsejtű élőlények – például a vízi gerincesek, makrofita szervezetek, makrogerinctelenek és a zooplankton – hatékony terjesztői, azonban a vízi mikroorganizmusok terjesztésében betöltött szerepük vizsgálata a modern molekuláris technikák és téma iránti egyre növekvő érdeklődés ellenére mostanáig háttérbe szorult.
A tanulmány fontos bizonyítékokkal szolgál az élőlényközösségek táplálkozás útján történő terjedésére. Ezenfelül rávilágít arra, hogy a vízimadarak szerepe meghatározó lehet a vizes élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatok fenntartásában, a tavak táplálékhálózatának alapjait képező prokarióta- és egysejtű mikroeukarióta-közösségek szintjén.
A tanulmány fontos bizonyítékokkal szolgál az élőlényközösségek táplálkozás útján történő terjedésére. Ezenfelül rávilágít arra, hogy a vízimadarak szerepe meghatározó lehet a vizes élőhelyek közötti ökológiai kapcsolatok fenntartásában, a tavak táplálékhálózatának alapjait képező prokarióta- és egysejtű mikroeukarióta-közösségek szintjén.

További megjelenések a témában:

elkh.org

origo.hu

tudomanyplaza.hu

Nyomtatott sajtó:
feol.hu - Rájöttek a kutatók: így terjesztik a vízimadarak a baktériumokat - 2022.08.13.
kemma.hu - Rájöttek a kutatók: így terjesztik a vízimadarak a baktériumokat - 2022-08-13
haon.hu - Rájöttek a kutatók: így terjesztik a vízimadarak a baktériumokat - 2022-08-13
duol.hu - Rájöttek a kutatók: így terjesztik a vízimadarak a baktériumokat - 2022-08-13
kisalfold.hu - Rájöttek a kutatók: így terjesztik a vízimadarak a baktériumokat - 2022-08-13
zaol.hu - Rájöttek a kutatók: így terjesztik a vízimadarak a baktériumokat - 2022-08-13
szoljon.hu - Rájöttek a kutatók: így terjesztik a vízimadarak a baktériumokat - 2022-08-13
erdon.ro - Rájöttek a kutatók: így terjesztik a vízimadarak a baktériumokat - 2022-08-13

Média

Éjszakai halállomány-felmérést végeztek a Dunán

Közös próbamérést hajtottak végre augusztus 11-én, csütörtökön a Dunán, Sződligetnél a közelmúltban indult Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Laboratórium projekt keretében. Az élőhelyek multidszciplináris vizsgálata alprojektben a BLKI, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai működnek együtt.
A kutatások során a fő kérdés annak meghatározása, hogy miként befolyásolják az élőhelyek hidrológiai és geomorfológiai jellemzői, illetve az ezeket módosító emberi hatások a vízi élőlényközösségek szerveződését. A munkát segítik a nemzeti parkok munkatársai is, így az adatok közvetlenül is hasznosulhatnak a hazai természetvédelem számára.
A legutóbbi vizsgálat alkalmával a part menti területeken bevethető kerítőhálóval végeztek halállomány-felmérést, miközben rögzítették a víz mélységét, áramlási sebességét, a meder mélyülését és a mederanyag-összetételt. A mintázást először nappal, majd sötétedés után is elvégezték, a napszakok ugyanis befolyással vannak a halállomány összetételére.

hirtv.hu

További megjelenések a témában:

24.hu - 2022.08.19. - Éjszaka is számolták Sződligetnél a dunai halállományt

magro.hu - 2022.08.22. - Éjszakai halállomány-felmérést hajtottak végre a Dunán

Média

Repülőn, autón utaztatjuk ide a szúnyogokat és kullancsokat, amik trópusi betegségeket hozhatnak

Az ázsiai tigrisszúnyog, a japán bozótszúnyog és a koreai szúnyog megjelenését 2012-2014 között detektálták először Magyarországon a kutatók. Ezek a Távol-Keletről, Délkelet-Ázsia trópusi és szubtrópusi régióiból származó inváziós fajok sikeresen alkalmazkodtak a kontinentális éghajlatunkhoz. Az eredeti élőhelyükön, ahol nincs tél, a populációk egész évben aktívak, míg nálunk egy nyugalmi fázis beiktatásával képesek átvészelni a hidegebb időszakot is – mondta a Telexnek Garamszegi László, az Eötvös Loránd Kutatói Hálózathoz tartozó Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója.
„Azért tartunk tőlük, és azért tartjuk szoros megfigyelés alatt ezt a három fajt, mert egyrészt könnyen szaporodnak az emberközeli élőhelyeken, például a kisebb tárgyakon felgyűlt vízben, másrészt több olyan kórokozót tudnak potenciálisan terjeszteni, amelyek egy része Magyarországon még nem is ismert”. Bár ezek a trópusi betegségek szerencsére a legtöbb esetben nem súlyosak, maguktól gyógyulnak, nem szabad elbagatellizálni őket. Azt ugyanis már az influenzánál vagy a Covid-19 enyhébb válfajainál is megtapasztalhattuk, hogy járványos méretekben, tömegeket érintve bizony a mégoly ritka szövődmények is nagyon sok ember kórházi kezelését és halálát okozhatják.
…Az éghajlatváltozás következtében az utóbbi években egyre több szomszédos országban figyelnek meg felnőtt Hyalomma kullancsokat, ami aggasztó, mert ezek az állatok képesek kórokozók, például a krími-kongói vérzéses láz vírusának terjesztésére – mondta a Telexnek Földvári Gábor, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének biológusa, a Kullancsfigyelo.hu vezetője. Ezek a vírusok már jelen lehetnek hazánkban is, hiszen nyulak, rágcsálók, sőt emberek vérében is kimutatták már az ellenük termelt ellenanyagot. Azért is hozták létre a Kullancsfigyelőt, hogy szoros ellenőrzés alatt tarthassák a hazánkban megjelenő invazív kullancsfajokat. Tavaly Magyarországon két felnőtt Hyalloma kullancsot találtak, idén eddig már négyet.

telex.hu

Média

Az Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalása a “Vészhelyzet alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges szabályok módosításáról” című kormányrendeletről

„A klímaváltozás enyhítése és az élővilág védelme szempontjából kulcsfontosságú a meglévő természetes élőhelyek fenntartása. Amellett, hogy a megnövekedett tűzifa igényre választ kell adni, ehhez nem az őshonos fafajú védett erdőket kell feláldozni” – fogalmaz az állásfoglalás.

mta.hu

További megjelenések a témában:

InfoRádió - infostart.hu - 2022.08.12. - Erdőkitermelés: az ELKH is kifejezte aggodalmát, de nem minden kritikával ért egyet

24.hu - Tiltakozik az MTA is Orbán „tűzifa-rendelete” ellen

Válasz Online - 2022.08.12. - Van elég tűzifa természetrombolás nélkül is – egy veszélyes és felesleges rendelet teljes háttere –

hang.hu - Az MTA kutatói is tiltakoznak az agresszív fakitermelés ellen

merce.hu - Az MTA kutatóközpontja szerint is értelmetlen feláldozni a védett erdeinket

telex.hu - Ökológiai Kutatóközpont: A kormányrendelet a legszebb, legértékesebb erdőket veszélyezteti

klubradio.hu - MTA: A tűzifarendelet az ország legszebb, legértékesebb erdeit veszélyezteti

szeretlekmagyarorszag.hu - Az MTA tiltakozik a kormány „tűzifa-rendelete” ellen

greenfo.hu - Az Ökológiai Kutatóközpont véleménye Orbánék fagyilkos rendeletéről

forbes.hu - 2022.08.12. - Hosszabb távon a magyar klímastratégiát is hazavágja a tűzifarendelet

infovilag.hu - 2022.08.15. Újra kell gondolni a hibás tűzifarendeletet

erdo-mezo.hu - WWF-MME-MTVSZ: a tűzifarendelet elhibázott, és újragondolást igényel

merce.hu - 2022.08.15. Az erdészetek ígéretei helyett garanciákat várnak a környezetvédő szervezetek a tarvágások ellen

qubit.hu - 2022.08.15. - A tűzifarendelet kormányzati magyarázataiban emlegetett önkorlátozás a civilek szerint nem biztosítja a természeti értékek megvédését

fataj.hu - 2022.08.16. - WWF – A tűzifarendelet újragondolást igényel

g7.hu - 2022.08.16. - A kormány visszakozott erdőügyben, de ezzel a magántulajdonosokat hozhatja jobb helyzetbe

greenfo.hu - 2022-08-16 - A kormány visszakozott erdőügyben, ám ezzel a magántulajdonosokat hozhatja jobb helyzetbe

nepszava.hu - 2022.08.17. - Ne bántsd, az erdőt, ne bántsd a fát! –

Nyomtatott sajtó:
nyugatifeny.hu - Az Ökológiai Kutatóközpont is tiltakozik Orbánék rendelete ellen
egriugyek.hu - Az MTA kutatóközpontja szerint a tűzifarendelet az ország legszebb, legértékesebb erdeit veszélyezteti
Népszava - 2022.08.18. (1,3. oldal) - Nem elég az enyhítés

Média

Zöld portré – Molnár Zsoltot az Academia Europaea tagjává választották

Molnár Zsolt etnoökológust, az MTA doktorát, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadóját, a Hagyományos Ökológiai Tudás kutatócsoport vezetőjét az Academia Europaea tagjává választották.
Az Academia Europaea a legpatinásabb tudós társaság, amelyet 1988-ba alapítottak meg Cambridge-ben (merthogy van egy European Academy of Sciences and Arts, 1990 és egy European Academy of Sciences, 2003 is), további kiváló magyar kutatókkal. Az Academia Europaea pán-európai, akadémiaként működő nem kormányzati szervezet. Célja a kiválóság előmozdítása a bölcsészettudományok, a jogtudomány, a gazdaság-, társadalom- és politikatudományok, a matematika, az orvostudomány, valamint a természet- és technológiatudományok területén. A szervezet 1988-ban alakult, jelenleg 4500 tagja van, köztük 72 Nobel-díjas.

greenfo.hu

Média

Úgy hullanak a falevelek augusztusban, mintha ősz lenne

Egyre több fa hullajtja le száraz, összepöndörödött leveleit, mintha már novembert írnánk: extrém reakció ez a szélsőséges szárazságra. Most már a növényvilág „nehézsúlyú” tagjai is alig bírják az aszályt. Amit látunk, az a fák kényszerű, extrém reakciója az elmúlt 120 év legszárazabb hét hónapjára, és kérdés, hogy egyáltalán túlélik-e. A jelenségről Dr. Aszalós Réka erdőökológust, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát kérdeztük. A növényeknek nincsenek az állatokhoz hasonló, a laikus számára is könnyen értelmezhető érzékszerveik, mégis remekül alkalmazkodnak a környezetükben előforduló kihívásokhoz. Ősszel a külső körülmények változásai beindítják a téli nyugalmi állapothoz vezető élettani kémiai folyamatokat, ennek látványos jele a levelek elszíneződése, majd lehullása. Most a szárazság miatt más a helyzet, a »végeredmény« annyiban hasonló, hogy leáll a fák nedvkeringése és elveszítik a leveleiket – mondja a 24.hu-nak Aszalós Réka.

24.hu

Hírek

Az Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalása a „Vészhelyzet alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges szabályok módosításáról” című kormányrendeletről

Az Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalása a „Vészhelyzet alatt a tűzifaigények biztosításához szükséges szabályok módosításáról” című 287/2022. (VIII. 4.) Korm. rendeletről, amely 2022. augusztus 4-én jelent meg a Magyar Közlöny 131. számában.

Az állásfoglalás nem kérdőjelezi meg a tűzifa iránt megnövekedett igény létét, vagyis a tűzifa kitermelés növelésének szükségességét, ez energetika-politikai kérdés. Az ökológiai szempontokat figyelembe véve azonban úgy gondoljuk, hogy a rendelet alapján veszélybe kerül a védett területeken található, ökológiai szempontból értékes őshonos, idős erdőállományok hosszú-távú fenntarthatósága. Ez nem csak az erdei élővilágot és a biodiverzitást veszélyezteti, hanem az erdők klíma-, víz- és talajvédelmi funkcióját és a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodó képességét is csökkenti. A megnövekedett tűzifa igényt elsősorban a nem védett területen található, alacsonyabb természetességű (átmeneti erdők, kultúrerdők és faültetvények) intenzívebb használatával kéne biztosítani. A rendelet alapján a védett területeken őshonos fafajú, magas természetességű erdőkben is alkalmazható a tarvágás, kiterjesztett területi hatállyal. Ezt sarjaztatáson alapuló felújítás követheti, főleg cser és nemestölgy főfafajú erdőkben. Ez hosszú távon a fiatalabb állományok területi növekedéséhez vezet, az idős és vegyeskorú erdők rovására, amelyek leginkább biztosítják a biodiverzitás megőrzését és az erdők ökoszisztéma szolgáltatásait. A szükséges faanyag biztosítható a jelenleg e területeteken elterjedt fokozatos felújító vágás keretében, amely az eredetihez hasonló természetességű, mag eredetű állományokat hoz létre. Hegy- és dombvidéki védett területeken, őshonos állományokban az eddigi erdészeti politika törekvése ennek csökkentésével az örökerdő üzemmód terjesztése, ami a folyamatos erdőborítás biztosításával kielégíti az ökológiailag fenntartható faanyagtermelés követelményeit. Ehhez képest jelentős visszalépés erdészeti és természetvédelmi szempontból egyaránt ezekben az erdőkben a tarvágások és a sarjaztatáson alapuló felújítás (újbóli) bevezetése.

A teljes vegetációs időszakra vonatkozó fakitermelési korlát részleges feloldása indokolt lehet, elsősorban az őszi, késő nyári időszakban, azonban a szaporodási időszakra eső tavaszi, kora nyári fakitermelések jelentős kárt okozhatnak a költő madárállományban és egyéb életközösségekben.

A földmunkát nem igénylő közelítőnyom-hálózat növelése a nagyobb feltártságot igénylő örökerdő üzemmód esetében erdészeti szempontból indokolt lehet, azonban a vágásos üzemmód intenzívebb használata során kialakított földmunkával járó közelítőnyom-hálózat (feltáróút-hálózat) fejlesztése talajvédelmi, vízvédelmi és élővilágvédelmi szempontból is káros.

A rendelet alapján Magyarország legszebb, legértékesebb erdeit veszélyeztetjük, ami erdőgazdálkodási szempontból sem kedvező, hiszen ezek az állományok alkalmasak leginkább a minőségi rönkfák előállítására. A klímaváltozás enyhítése és az élővilág védelme szempontjából kulcsfontosságú a meglévő természetes élőhelyek fenntartása. Amellett, hogy a megnövekedett tűzifa igényre választ kell adni, ehhez nem az őshonos fafajú védett erdőket kell feláldozni. Ezt elsősorban a nem védett területen található, rövid vágásfordulóval kezelt idegenhonos állományok, pl. akácosok intenzívebb használatával kellene megoldani. A rendelet lehetőségei ellenére a fenntarthatósági és ökológiai szempontokat figyelembe vevő erdész szakemberek bölcsességére van bízva, hogy a tűzifa igények kiszolgálása érdekében ne szoruljanak háttérbe az ökológiailag értékes erdőállományok hosszú-távú fenntarthatósági szempontjai.

 

Kiegészítés az Ökológiai Kutatóközpont állásfoglalásához (2022. 08.16.)
Az Ökológiai Kutatóközpont örömmel üdvözli, hogy az Agrárminiszter 5/2022 (VIII. 16). utasítása alapján a Rendeletből érvényét veszti az ökológiai szempontból leginkább aggasztó két pont: (1) a fakitermelés időbeli korlátozásának feloldása a szaporodási időszakra vonatkozóan is, és (2) a védett területen levő természetszerű erdőkben a tarvágás engedélyezése. Támogatjuk, hogy a megnövekedett tűzifa keresletet elsősorban az akácosok intenzívebb használatával kell kielégíteni.

Hírek

Fráter Erzsébet munkatársunk tiszteletbeli egyetemi docens címet kapott

A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karának Tanácsa Fráter Erzsébetnek, a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Rendszertani gyűjteménye vezetőjének nemrégiben tiszteletbeli docens címet adományozott.
Fráter Erzsébet 1998 óta dolgozik a Botanikus Kertben ebben a munkakörben. Gyűjteménykezelői munkáján kívül részt vesz a gyűjtemények fotódokumentálásában, gyarapításában és rendezésében, valamint a Botanikus Kert tudományos ismeretterjesztő és népszerűsítő tevékenységében. Számos országban járt különböző tanulmány- és gyűjtőutakon, melyek során felhalmozott tudását és tapasztalatait, a saját készítésű fényképekkel együtt oktatási és ismeretterjesztési tevékenységen keresztül osztja meg egyetemi hallgatókkal és a botanikus kerti helyszín adta lehetőségeket kihasználva a széles publikummal.
Több mint 150 ismeretterjesztő írását olvashatjuk különböző hazai folyóiratokban. 6 önálló könyve jelent meg növények kultúrtörténete témában. A Botanikus Kertben létrejött 4 tematikus tanséta létrehozásának kezdeményezője és mozgatórugója, melyek közül kiemelten is a Biblia növényei téma feldolgozása és népszerűsítése köthető nevéhez.

Szeretettel gratulálunk Munkatársunknak, és kívánunk sok erőt további gyümölcsöző munkájához!

Forrás: botanikuskert.hu