A mesterséges intelligencia a hazai ökológiában és természetvédelemben – adatok és algoritmusok
„Napjainkra, az antropocén hajnalán világossá vált, hogy a földi bioszféra hatalmas nyomás alatt áll. Ez olyan mértékű változásokat okozhat, amelyek talán az élővilág jelenleg ismert formájának fennmaradását és az emberiség további fejlődését is veszélyeztetik. E változások ellen csak a folyamatok pontosabb ismeretében vehetjük fel a siker reményében a harcot, ehhez azonban pontos és nagy mennyiségű adatra van szükség a környezeti változókról, a fajok elterjedéséről, populációméretéről, az ökoszisztémában betöltött szerepéről. Az adatok gyűjtése a technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre gyorsabb, viszont feldolgozásuk egyre nehezebb. Ennek oka kettős lehet. Egyrészt hatalmas adatmennyiség generálódik. Másrészt – az előzőektől nem függetlenül – az adatok összetettsége is hatványozódik. Korunk egyik jelentős innovációja, a mesterséges intelligencia talán lehetőséget teremt e problémák hatékony kezelésére. Ezt a kérdéskört járja körül az MTA VIII. Biológiai Tudományok Osztálya által szervezett szimpózium.” (Forrás: mta.hu)
Az MTA által készített videóban a 2024. november 21-én elhangzott előadások a következő sorrendben láthatóak:
Mesterséges intelligencia a természetvédelemben és az ökológiában: múlt, jelen
Barta Zoltán, az MTA doktora (Debreceni Egyetem); Garamszegi László Zsolt, az MTA doktora (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont)
Az élőlények eddig soha nem látott ütemben tűnnek el a Földről. Ahhoz, hogy megpróbáljuk legalább lassítani ezt a folyamatot a biodiverzitás változásainak hatékony monitorozására van szükség. Napjaink technikai fejlődése hatékony eszközöket kínál (pl. kamera csapdák, digitális hangrögzítők, műholdképek, szociális média) az adatok gyűjtésének felgyorsítására. Sajnos, az ezen eszközök által szolgáltatott nyers adatok feldolgozása fájdalmasan lassú. Egy új számítógépes technológia, a mély tanulás alapú mesterséges intelligencia, azonban megoldást kínálhat. Az előadásunk első részében röviden áttekintjük az adatgyűjtés új technikai eszközeit, felvillantjuk a nyers adatok feldolgozását hátráltató problémákat, röviden bemutatjuk a mély tanulást és ismertetjük alkalmazásának néhány természetvédelmi esetét.
További előadások:
Mesterségesintelligencia-módszerek alapjai és tudományos alkalmazásai
Csabai István, az MTA levelező tagja (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Biológiai adattömegek kezelése
Bán Miklós PhD (Debreceni Egyetem)
Emlősfajok azonosítása kameracsapda-felvételeken
Oláh Gergő (Debreceni Egyetem)
Állathangok és a mesterséges intelligencia
Zsebők Sándor PhD (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont)
Az inváziós csípőszúnyogok monitoringja citizen science és mesterséges intelligencia segítségével
Garamszegi László Zsolt, az MTA doktora (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont)
Faji elterjedési térképek prediktálása műholdképek alapján
Barta Attila PhD (Debreceni Egyetem)
Mesterséges intelligencia a természetvédelemben és az ökológiában: jövő
Garamszegi László Zsolt, az MTA doktora (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont); Barta Zoltán, az MTA doktora (Debreceni Egyetem)
2024. november 21.
Humán Tudományok Kutatóháza – Nagyterem
Forrás: MTA