Jablonszky Mónika, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontban működő Evolúciós Ökológia Kutatócsoport tudományos munkatársa a Bárány Róbert-díj egyik 2024-es kitüntetettje. A díjat a HUN-REN Központ Irányító Testülete alapította a kimagasló eredményeket elért fiatal kutatók teljesítményének elismerésére. A díj névadója Bárány Róbert, akit 1914-ben orvosi és fiziológiai Nobel-díjjal tüntettek ki a belső fül egyensúlyérzékelő szerve működésének felfedezéséért. Jablonszky Mónika az örvös légykapók énekével kapcsolatos viselkedésökológiai kutatásaival érdemelte ki az elismerést.

– Mi a kutatási területe, miért ítélték önnek a díjat?
– A madarak viselkedésével, azon belül is elsősorban az énekükkel foglalkozom. Többek között azt vizsgálom, hogy a szociális környezet, vagyis a fajtársak jelenléte milyen hatással van a madarak énekére. Például arra keressük a választ, hogy megváltoztatják-e az éneküket, hogyha különböző hímek vagy különböző tojók vannak a közelükben. Mindezt az örvös légykapón vizsgáljuk. A légykapó hímek alapvetően két okból énekelnek: így csalogatják a tojókat, és így próbálják elzavarni a territóriumukat veszélyeztető rivális hímeket. Kimutattuk például, hogy a légykapók aszerint módosítják az éneküket, hogy „milyen minőségű” tojó vagy hím van a közelben. Ha jó minőségű madarat kell elcsábítani vagy elzavarni, akkor több energiát fektetnek az éneklésbe, hiszen ilyenkor nagyobb a várható jutalom vagy éppen az esetleges kár is.

– A madáréneket már sok évtizede kutatják. Van még felfedeznivaló benne?
– Rengeteg megválaszolatlan kérdés van még a madárdallal kapcsolatban, és minél többet megtudunk róla, annál több új kérdés merül fel. A madárének annyira összetett, hogy sokan az emberi beszédhez hasonlítják. Hatalmas variabilitással nézünk tehát szembe, aminek ennek megfelelően változatos a funkciója. Ennek azonban még csak nagyon kis részét értjük.
– Terepi vagy kísérletes vizsgálatokat végeznek?
– Mi elsősorban terepen végezzük a vizsgálatainkat, ami azért jó, mert így a természetes környezetben ökológiailag releváns válaszokat kaphatunk a madaraktól a feltett kérdéseinkre. Például az énekük földrajzi és időbeli változásait tárjuk fel. Ugyanakkor a terepen is végzünk kísérleteket. Olykor felvett madárdalt játszunk le a légykapóknak, és a rá adott reakcióikat vizsgáljuk. Az egyik kedvenc kísérletemben ketrecbe zárt csalimadarat helyeztünk ki az erdőbe, és felvettük, hogy a madár láttán hogyan énekelnek a helyi hímek. Ezután más (eltérő minőségű) tojókkal is megismételtük ezt, majd összehasonlítottuk a hatásukra hallatott ének hangtani jellegzetességeit. Ebből kiderült, hogy a hímek változtatnak az énekük minőségén az adott tojót figyelembe véve. Ez rácáfolt a közkeletű vélekedésre, miszerint az örvös légykapóknál egyedül a tojók választanak párt maguknak. Ha ez lenne a teljes igazság, akkor a hímek minden tojónak ugyanúgy énekelnének, nem válogatnának közöttük. Úgy tűnik hát, hogy e fajnál mindkét nem részt vesz a párválasztásban.
– Mennyire sokszínű a légykapók éneke?
– Bár az énekük egyedenként is változatos, mégis vannak olyan jellegzetességei, amelyek alapján egyértelműen azonosítani tudjuk a madarat. Léteznek „madárének-dialektusok” is, tehát például az olaszországi és a magyarországi légykapók éneke különbözik. Ugyanakkor a szomszédos madarak éneke is eltér egymástól. Valószínűleg szándékosan másképpen énekelnek, mint a többi madár a környéken, hogy így különböztessék meg tőlük a saját dalukat. Van egy parabolamikrofonunk, amivel nagyjából húsz méter távolságból már jó minőségű felvételeket lehet készíteni. Gyakran több madár is énekel a felvételeken, de a hangjuk egyedi akusztikus különbségei alapján el tudjuk őket különíteni. A terepi felvételek során olyan jól megismerjük a madarakat, hogy már tudjuk, hogy melyik a kedvenc águk, hol szeretnek énekelni, így sokszor már az elhelyezkedésükből azonosítani tudjuk az egyedeket.
– Ön a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársa. Hogyan kapcsolódik a madárdal az ökológiához?
– Viselkedésökológiával foglalkozom, ami az ökológia és a viselkedéskutatás határterületének tekinthető. A viselkedésökológia a viselkedés funkcióját (más szóval: adaptív értékét) kutatja, tehát azt vizsgálja, hogy a viselkedés (esetemben a madárének) hogyan járul hozzá az egyed sikerességéhez az adott ökológiai és társas környezetben. A viselkedésökológia szoros kapcsolatban áll az ökológia számos egyéb ágával. Például a madárének elemzésével meg lehet határozni az adott élőhelyen élő madárközösség diverzitását. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontban pedig minden feltétel adott ahhoz, hogy az ökológia más ágaival foglalkozó kollégákkal is együttműködjünk.