„A kutatók aktív lakossági segítséggel folyamatosan nyomon követik, vadásszák és vizsgálják az idegenhonos szúnyogfajokat: eddig még nem mutatták ki bennük egzotikus betegségek kórokozóit. Az inváziós vérszívók terjeszkedése megállíthatatlan, a tigrisszúnyognak olyan variánsa is megjelenhetett, amely kifejlett felnőtt (imágó) alakban, a lakásokban vészeli át a telet.

Az utóbbi években gyakran felmerülő téma három idegenhonos csípőszúnyogfaj megtelepedése, terjedése és az általuk hordozott kockázatok. Nem azért, mert ezentúl több szúnyogcsípést kapunk a nyáron – bár a tigrisszúnyog itthon szokatlan módon nappal, tűző napsütésben is aktív, támad –, hanem mert olyan súlyos, hazánkban ma még egzotikusnak tekinthető betegségeket terjeszthetnek, mint a zika, a dengue-láz vagy a chikungunya-láz.

A csípőszúnyogok, köztük a három új jövevény – az említett tigrisszúnyog mellett a koreai szúnyog és a japán bozótszúnyog – egyedei úgynevezett vektorszervezetek, vagyis vérszívásuk során emberről emberre vagy állatról emberre adhatnak át bizonyos kórokozókat. A feltételes módot az indokolja, hogy a vektor jelenléte önmagában még nem jelent járványveszélyt, ehhez természetesen szükség van az adott vírusok, baktériumok nagyobb tömegű jelenlétére is. A hazánkban egyelőre jellemző, egyes behurcolt esetek ehhez kevesek.” (Forrás: 24.hu)

Interjú Garamszegi László Zsolttal, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójával.
A riportot készítette: Bihari Dániel, újságíró – 24.hu
A teljes cikk ide kattintva olvasható.

Címkép: Shutterstock