Az esemény szervezői a LIFEforBUGSandBIRDS projekt, a Debreceni Egyetem és a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság voltak. A konferencián az ország legjelentősebb természetvédelmi szervezeteinek képviselői gyűltek össze, mellettük külföldi szakemberek is képviselték magukat egy-egy prezentáció erejéig. Az előadások az innovatív természetvédelem állatokkal tematika köré épültek, ezen belül szó esett a regeneratív mezőgazdaságról, a természetvédelmi célú legeltetésről és a területek visszavadításról. Az előadók között jelen volt a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont LIFEforBUGSandBIRDS természetvédelmi projektje, az előadásuk témája a projekt egyik fő tevékenységébe tartozó rovarbarát legeltetés volt.

A projekt 2021-ben indult a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság területéhez tartozó Miklapusztán, azzal a céllal, hogy az ott megszűnt legeltetést újrakezdje, a rövid füvű gyepeket kedvelő fajok állományainak növelésére, valamint a trágyalebontó ízeltlábúak állományainak vizsgálatára és megerősítésére. Több kutatás is igazolja, hogy az ivermektin alapú féreghajtószerek a trágyában felhalmozódva a hasznos ganéjtúró fajok petéit és lárváit is elpusztítják. Ennek megállítására dolgozták ki a projektben a rovarbarát legeltetés módszereit, amelyben több megoldás is beletartozhat. Az egyik döntés, hogy nem használunk ivermektint, helyette más féreghajtószert helyezünk előtérbe, másik megoldás, ha az oltások időpontját változtatjuk meg, tehát nem a kihajtáskor adjuk be az állatoknak, hanem a lebomlási időt kivárva februárban vagy március elején, esetleg a behajtás után novemberben. Így a szermaradvány nem kerül ki a legelőkre. Ezt kiegészíthetjük azzal, hogy mesterséges élőhelyeket helyezünk ki a gyepekre, ezek lehetnek féreghajtószermentes trágyakupacok, farakások, és rovarhotelek. A fent említett módszerekkel jelentősen segíthetjük a legelők ízeltlábú faunáját, így hatékonyabbá téve az ökológiailag nélkülözhetetlen szerepüket. A ganéjtúró fajok ugyanis nemcsak, hogy gyorsan eltakarítják a trágyakupacokat, hanem azok felaprózásával és leásásával a talaj tápanyagtartalmát is növelik, javítva a fűhozamot is. Eltűnésük esetén a trágya lassabban vagy egyáltalán nem bomlik le, felhalmozódik, kórokozók táptalajává válik, és foltokban kiégetheti a legelőket is. A lebontást végző bogárfajok megóvása a legeltetéssel foglalkozó gazdálkodók érdeke is.

A LIFEforBUGSandBIRDS projekt célul tűzte ki a trágyalebontó bogarak védelmét, és tevékenységük népszerűsítését, a gazdálkodók felvilágosítását. Folyamatosan járják az országot mezőgazdasági kiállításokon, gazdafórumokon, konferenciákon igyekeznek bemutatni az ivermektin bogarakra gyakorolt negatív hatását, Miklapuszta természeti értékeit és az ott végzett pozitív példaként említhető természetvédelmi kezeléseket. A rovarfajok állományainak növekedése magával hozza majd a gyepen fészkelő madárfajok állománynövekedését is, és egy egészségesebb gyepi életközösség kialakulását eredményezheti.