Projektek

Fenntartható városok: a városi élőhelyek biodiverzitásának ökológiai és humán vonatkozásai

Megvalósítás alatt lévő/Futó projekt

Összefoglaló:

Bevezetés és problémafelvetés

Napjainkban a világ népességének több mint fele városokban él, és ez az arány folyamatosan nő. A városi életminőség és jóllét fenntartásához, javításához nélkülözhetetlen a városi ökoszisztémák működésének megértése. A városlakók számára ezek az ökoszisztémák jelentik a mindennapi, közvetlen kapcsolatot az élővilággal és a természettel. Az urbán ökoszisztéma fontos elemei a fennmaradt városi természetes élőhelyek, vízparti folyosók, kistavak, felhagyott területek, kezelt parkok, privát kertek, balkonok, tetőkertek. Ezekhez az élőhelyekhez jelentős biodiverzitás kötődik. A projekt kutatói terepi vizsgálatokban és meta-analízisekben azt találták, hogy számos élőlénycsoport fajszáma jelentősen csökken a városiasodással elsősorban a belvárosok közelében, és az urbanizációs gradiens az állatok viselkedésére is jelentős hatással van. A városi élőhelyek nélkülözhetetlen ökoszisztéma szolgáltatásokat nyújtanak, mint a talaj, a víz és a levegő minőségének védelme és a klímaszabályozás. A nagy népsűrűség miatt a fokozott vízhasználattal kapcsolatban számos vízminőségi és vízkezelési kérdés merül fel (pl. mikroszennyezők, csatornabűz).

A városokban bonyolult közösségi dinamika bontakozik ki az ember és számos élőlény között, így a városi rezervoár gazdáknak, vektoroknak és kórokozóknak köszönhetően megnövekedett járványügyi veszély fenyegeti az ott élő lakosságot. A jelentős népsűrűség és a városok központi kereskedelmi és közlekedési szerepe elősegítik a távoli területek kórokozóinak és vektoraiknak behurcolását, és az emberek közti fertőzések gyors létrejöttét. A hősziget jelenség hozzájárul, hogy a kórokozók, vektoraik és rezervoár gazdáik könnyebben átvészeljék a téli hónapokat.

A városok zöld és kék infrastruktúrájának és a hozzájuk kötődő biodiverzitás fenntartása szempontjából fontos kérdés, hogy a városi élőhelyek képesek-e funkcionális élőhely-hálózatot alkotni. A jelentős mennyiségű és jól összeköttetett zöld infrastruktúrával rendelkező városokban a városiasodás hatása jelentősen mérsékelhető. Jelen kutatás egyik fontos kérdése, hogy a természetes élőhelyek rekonstrukciójára kidolgozott módszerek milyen módon adaptálhatóak a városi környezetben.
A kutatási program célja

A programban három egymásra épülő témacsoportban, egységes keretrendszerben vizsgáljuk a városi ökoszisztémák működését, ezek humán vonatkozásait és a rendszer működésének fenntartásához és helyreállításához szükséges beavatkozásokat.

1. A városi élőhelyek biodiverzitásának feltárása és a városi ökoszisztémák működésének megértése.
Multi-taxon vizsgálataink célja a városi terresztris és vízi élőhelyek biodiverzitását és ökoszisztéma szolgáltatásait befolyásoló mechanizmusok feltárása.

Kiemelt kutatási témák:
1.1. Városi zöldinfrastruktúrák biodiverzitásának multi-taxon elemzése urbán – szuburbán – rurál gradiens mentén.
1.2. Beporzók a városokban, virágsávok és virágágyások biodiverzitása, a városi pollinátorközösségek összetételét és működését befolyásoló tényezők vizsgálata.
1.3. Városi kistavak biodiverzitási potenciáljának országos szintű feltérképezése és a kistavak növény, állat és mikroba-közösségeit befolyásoló tényezők feltárása.
1.4 A városi életmódhoz való alkalmazkodás ökológiai stratégiáinak, feltételeinek és következményeinek megértése, urbán és rurál populációk jellegeinek és viselkedésének összehasonlító elemzésével.

2. A városi ökoszisztémák és a városlakók közötti kapcsolatok feltárása, a városi ökoszisztémák humán vonatkozásai.
A városokban bonyolult közösségi dinamika bontakozik ki az ember és számos élőlény között, és az ember élettevékenysége alapvető hatással van a városi ökoszisztémákra. Kutatásaink célja az ember és a városi ökoszisztémák közötti változatos kapcsolatok, kölcsönhatások feltárása.

Kiemelt kutatási témák:
2.1. Városok vízellátása, vízminőség, a vizes ökoszisztémák összetétele, működése és anyagforgalma.
2.2. Városi zöldterületek járványökológiai vizsgálata szúnyogok és kullancsok által terjesztett kórokozókkal való fertőződés rizikója szempontjából.
2.3. Városi élőhelyek humán- és állategészségügyi vonatkozásainak vizsgálata citizen science programokban gyűjtött országos adatsorok elemzésével.
2.4. Ember-élővilág konfliktus az épített környezetben: útökológiai vizsgálatok.
2.5 Termesztésre szánt élelmiszernövények minőségének javítása a hiányelemek pótlásán keresztül

3. A városi élőhelyek rendszerszintű kezelése és restaurációja, megoldások a városi ökoszisztémák biodiverzitásának és funkcióinak fenntartására és fejlesztésére.
A városi zöldterületek méretének és biodiverzitásának növelése az EU Biodiverzitás Stratégia egyik kiemelt célkitűzése. Kutatásainkban arra keressük a választ, hogy a természeti területeken kifejlesztett élőhelyrekonstrukciós módszerek és természet-alapú megoldások milyen módon alkalmazhatóak a városi környezetben.

Kiemelt kutatási témák:
3.1. Városi zöld és kék infrastruktúra fejlesztésének perspektívái; tudományosan megalapozott útmutató készítése bizonyíték-alapú kezelési tervek kidolgozásával.
3.2. Városi zöldinfrastruktúrák restaurációs potenciáljának értékelése, a restaurációs módszerek költség-hatékonyság elemzése.
3.3. A kertekhez kötődő multi-taxon biodiverzitás feltárása és az eredmények alapján a természetközeli kertek kialakításához egy tudományosan megalapozott gyakorlati útmutató készítése.

A kutatási program szorosan kapcsolódik az ENSZ „Egészség és jóllét’, „Tiszta víz és alapvető köztisztaság”, „Fenntartható városok és közösségek”, „Szárazföldi ökoszisztémák védelme” Fenntartható Fejlődési Céljaihoz. Kutatásaink eredményei beépíthetőek a városi zöld és kék infrastruktúra tervezésébe és várostervezési stratégiákba.

Megvalósító konzorcium: Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) (konzorciumvezető), Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME), Agrártudományi Kutatóközpont (ATK), Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (BLKI), Miskolci Egyetem (ME), Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ), Pannon Egyetem (PE), Szegedi Tudományegyetem (SZTE). Az FFTNP FTA működésének időtartama: 2022. december 1. – 2026. november 30. (48 hónap). A támogatás összesen (négy évre szólóan) 3 626 835 882 Ft.

Résztvevő kutatók:

• Batáry Péter, az MTA doktora
• Bereczki Krisztina, PhD
• Bihaly Áron Domonkos, PhD
• Bölöni János, PhD
• Dobosy Péter, PhD
• Felföldi Tamás, PhD
• Földvári Gábor, PhD
• Garamszegi László Zsolt, az MTA doktora
• Horváth Zsófia, PhD
• Kőhalmi Fruzsina
• Komlós Mariann
• Mojzes Andrea, PhD
• Somay László
• Süle Gabriella, PhD
• Szabó Gyula
• Valkó Orsolya, az MTA doktora
• Veres Katalin, PhD
• Zsinka Bernadett