Az úgynevezett ex situ magbankok – vagyis a természetes élőhelyeken kívül, ellenőrzött körülmények között tárolt maggyűjtemények – biztosítják az őshonos növényfajok magjainak hosszabb távú megőrzését és szükség szerinti felhasználását. Ezek a gyűjtemények kiemelt szerepet tölthetnek be a természetvédelmi célú gyeprestaurációban és a klímaváltozás hatásainak mérséklésében.

A Restaurációs Ökológiai Kutatócsoport legújabb tanulmányában azt vizsgálta, hogy a rövid távú magtárolás és a vetés időzítése miként befolyásolja a nyílt homoki gyepek helyreállításának sikerét. Ehhez a hazai flóra megőrzését szolgáló Pannon Magbankból származó, 0-3 évig tárolt magokat használtunk. Tíz őshonos homoki növényfaj tárolt magját négy egymást követő évben (2011-2014) vetettük el egy felhagyott homoki szántó öt parcelláján a Fülöpházi buckavidék szomszédságában. A növényzet fejlődését kilenc éven keresztül követtük kezelésenként három cönológiai kvadrát felvételezésével.

Eredményeink azt mutatták, hogy a vetés hatására a növényzet az ötödik évtől kezdve fokozatosan a természetes referencia gyep irányába fejlődött. A célfajok borítása jelentősen megnőtt, egyes esetekben elérte a 90%-ot is, elsősorban a vetett fajok (például magyar csenkesz) sikeres megtelepedésének köszönhetően. Ezzel párhuzamosan az egyéb fajok, köztük az inváziós fajok (például a parlagfű) visszaszorultak.

A magtárolás hosszának (0-3 év) nem voltak hosszútávú hatásai: kezdetben például a frissen vetett magok alkalmazása magasabb fajszámot eredményezett, azonban a vizsgálat végére minden kezelés esetében hasonló, a referencia gyephez közelítő állapot alakult ki. Ezzel szemben a vetés éve tartós hatással bírt. A csapadékban gazdagabb évek (például 2013) kedveztek a célfajok megtelepedésének és borításnövekedésének, míg a kedvezőtlen, aszályos időszakok (például 2012) jelentősen visszavetették a restauráció sikerét. Ezek az évről évre változó környezeti feltételek nemcsak a célfajok hosszú távú sikerességét, hanem az inváziós folyamatok alakulását is befolyásolták.

Összességében megállapítható, hogy a restauráció kimenetelét inkább a vetés időzítése határozza meg, mint a rövid ideig tartó magtárolás. Ez rámutat arra, hogy a helyreállítási beavatkozások tervezésekor elengedhetetlen a rugalmas, adaptív szemlélet. Eredményeink alapján javasoljuk a több éven át, ütemezetten megvalósított vetést, amely csökkentheti a kedvezőtlen időjárási körülmények kockázatát. Ebben a megközelítésben a rövid távú magbanki tárolás gyakorlati megoldást kínál: a kedvező években gyűjtött vetőmag több éven át felhasználható, így a vetések időzítése rugalmasabbá válik, és jobban alkalmazkodhat a változó időjárási feltételekhez.

Publikáció:

Kövendi-Jakó, A., Reis, B. P., Szitár, K., Török, K., Sáradi, N., Halász, K., Mojzes, A., & Halassy, M. (2026). Short-term seed banking enables adaptive, multi-year seeding strategies in grassland restoration. Global Ecology and Conservation, e04156.

https://doi.org/10.1016/j.gecco.2026.e04156

Címkép: Magbankból származó magokkal helyreállított homoki gyep a Kiskunságban