bool(true)
Környezeti DNS, vérszívó ízeltlábúak vizsgálata, kameracsapdák, lakossági megfigyelések és prediktív modellek is segíthetik a vadon élő állatok parazitáinak és kórokozóinak kutatását. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont három kutatója a Trends in Parasitology folyóiratban publikálta mire alkalmasak ezek a kíméletesebb módszerek, és melyek a vizsgálat korlátai.
A vadon élő állatok parazitáinak és kórokozóinak vizsgálata gyakran az állatok befogásával, kezelésével vagy biológiai mintavétellel jár. Különösen ritka és védett fajok esetében fontosak ezért azok az eljárások, amelyek csökkentik az állatok zavarását és a mintavétellel járó terhelést.
Szentiványi Tamara, Vásárhelyi Zsóka és Garamszegi László Zsolt, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói a Trends in Parasitology folyóiratban megjelent szakmai kutatásukban a nem invazív megfigyelés új lehetőségeit és korlátait foglalták össze. A bemutatott eszköztár a molekuláris módszerektől a lakossági adatgyűjtésen át a digitális járványtani megközelítésekig terjed.
„A vadon élő állatok kórokozóinak kutatásában egyre kevésbé kell választanunk az értékes adatok megszerzése és az állatok megóvása között. Az új molekuláris módszerek, a citizen science és a digitális technológiák együttes alkalmazása hatékonyabbá, etikusabbá és fenntarthatóbbá teheti a kórokozók és paraziták megfigyelését, miközben csökkenti a gazdaállatok befogásával és mintavételével járó stresszt” – mondta Szentiványi Tamara, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársa, a publikáció első szerzője.
Genetikai nyomok segíthetik a kórokozók kimutatását
A vízből, talajból vagy más környezeti mintából kinyerhető örökítőanyag, vagyis a környezeti DNS és RNS segítségével úgy lehet egyes paraziták, kórokozók, vektorok vagy gazdaszervezetek jelenlétére következtetni, hogy közvetlenül nem vesznek mintát a vadon élő állattól.
A módszer ritka vagy nehezen megfigyelhető fajok esetében is hasznos lehet. Az eredmények értelmezésekor ugyanakkor figyelembe kell venni többek között a környezeti szennyeződés és a genetikai anyag lebomlásának lehetőségét.
A vérszívó ízeltlábúak, például szúnyogok vagy kullancsok vizsgálata szintén információt adhat arról, milyen gazdaállatból táplálkoztak, illetve milyen paraziták vagy kórokozók örökítőanyagát vették fel. Az ilyen kimutatás azonban önmagában nem bizonyítja, hogy az ízeltlábú képes továbbadni a kórokozót, vagy hogy a gazdaállat aktív fertőzésben szenvedett.
Kameracsapdák és lakossági megfigyelések
A kameracsapdák és a fényképes megfigyelések nagy területre kiterjedő, ismételt adatgyűjtést tesznek lehetővé. Segíthetnek például külsőleg látható betegségtünetek felismerésében, de a képi megfigyelés nem minden esetben helyettesíti a laboratóriumi diagnózist.
A közösségi tudományban, vagyis a citizen science projektekben a természetjárók és kerttulajdonosok fényképekkel, megfigyelésekkel vagy minták beküldésével bővíthetik a kutatások térbeli és időbeli lefedettségét.
Ilyen elven működik a hazai Szúnyogmonitor program is. A programban a lakossági bejelentéseket célzott csapdázással, szakértői azonosítással és molekuláris vizsgálatokkal egészítik ki az inváziós csípőszúnyogok nyomon követése érdekében.
Mesterséges intelligencia és előrejelző modellek
Az internetes keresések időbeli és térbeli mintázatai, valamint a mesterséges intelligencián és gépi tanuláson alapuló modellek további közvetett információforrásokat jelenthetnek.
Többféle ökológiai, genetikai és környezeti adat együttes elemzése segíthet kijelölni azokat a fajokat vagy területeket, ahol intenzívebb terepi megfigyelésre lehet szükség. A modellek előrejelzéseit azonban független adatokkal és terepi vizsgálatokkal is ellenőrizni kell.
Kiegészítik a hagyományos vizsgálatokat
A szerzők szerint a nem invazív módszerek legnagyobb értéke, hogy csökkenthetik a vadon élő állatokra nehezedő terhelést, miközben nagyobb terület vagy hosszabb időszak megfigyelését teszik lehetővé. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ezek az új módszerek nem minden esetben helyettesítik teljes mértékben a hagyományos vizsgálatokat. A legmegbízhatóbb eredményt több, egymást kiegészítő módszer, szabványosított eljárások és megfelelő validáció biztosíthatja.
A tanulmány szerint a nem invazív vizsgálati módszerek elterjedése egyszerre szolgálja a természetvédelmet, az állategészségügyet és az emberi egészség védelmét. Az ilyen innovatív eszközök segítségével gyorsabban felismerhetők a felbukkanó fertőzések, pontosabban feltárhatók a kórokozók és paraziták terjedési útvonalai, miközben a kutatás etikusabbá és fenntarthatóbbá válik.
Publikáció: Szentiványi, T., Vásárhelyi, Z. és Garamszegi, L. Z. (2026): Emerging methods in noninvasive parasite surveillance in wildlife disease ecology. Trends in Parasitology.
https://doi.org/10.1016/j.pt.2026.07.006
Kiemelt kép: A vérszívó ízeltlábúak, mint a szúnyogok, felhasználhatók kórokozó-monitorozásra és táplálék-elemzésre, amelyek segítségével feltárható a kórokozók cirkulációja és a táplálkozási mintázatok (Fotó: Kállai Márton).
