Kiemelkedő eredményt értek el a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói a Biodiversa+ BiodivConnect nemzetközi pályázati felhívásán. A négy magyar részvételű, támogatásra javasolt projekt közül három Horváth Zsófia, Andrew Hamer és Lovas-Kiss Ádám közreműködésével valósulhat meg.
Nagy öröm és komoly szakmai elismerés a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont számára, hogy három kutatónk projektje is bekerült a Biodiversa+ 2025–2026-os BiodivConnect felhívásának támogatásra javasolt programjai közé. A felhívásra 278 előpályázat érkezett, ezek közül 123 jogosult teljes pályázatot értékelt a független szakértői bizottság. Végül 36 nemzetközi kutatási projektet javasoltak támogatásra, több mint 49 millió euró összértékben.
A siker különösen figyelemre méltó magyar szempontból: a 36 projekt közül négyben vesz részt magyar partner, és ezek közül háromban az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének munkatársai képviselik hazánkat. A három projekt a vizes élőhelyek ökológiai kapcsolatainak helyreállítását, a városi kék és zöld infrastruktúra összekapcsolását, valamint a folyó menti élőhelyek fajkapcsolatainak regenerálódását vizsgálja.
A Biodiversa+ a biológiai sokféleséggel foglalkozó európai partnerség. Célja, hogy tudományos eredményekkel és a gyakorlatban is használható tudással segítse a biodiverzitás csökkenésének megállítását és visszafordítását. A BiodivConnect felhívás olyan hároméves, nemzetközi kutatásokat támogat, amelyek az ökoszisztémák működésének, épségének és kapcsolatainak helyreállítását, a természet-helyreállítás eredményességének mérését, a sikeres megoldások szélesebb körű alkalmazhatóságát és a helyreállított élőhelyek hosszú távú ellenálló képességét vizsgálják.
A közzétett lista jelenleg támogatási ajánlást jelent: a projektek finanszírozása a részt vevő nemzeti és regionális szervezetek végleges döntésétől függ. A Biodiversa+ a végleges eredményeket 2026. november végére ígéri.
BirdBridge A vízimadarak összekötő szerepe a vizes élőhelyek között
A BirdBridge – Waterbirds as agents for restoring ecological connectivity of aquatic ecosystems in Europe című projekt azt vizsgálja, hogyan alkotnak Európa tavai, kisvizei és más vizes élőhelyei egymással összekapcsolt ökológiai hálózatot. Ebben a hálózatban fontos szerepet tölthetnek be a vonuló vízimadarak, amelyek vízi szervezeteket juttathatnak el egymástól akár nagy távolságra fekvő élőhelyek között.
A spanyol vezetéssel, belga, magyar és német partnerek részvételével megvalósuló kutatás feltárja, hogy ez az eddig kevéssé figyelembe vett kapcsoltság miként járul hozzá a biológiai sokféleség fennmaradásához, valamint a vízi ökoszisztémák stabilitásához és a környezeti változásokkal szembeni ellenálló képességéhez. A projekt európai léptékben térképezi fel a kapcsolati hálózatot, és azonosítja azokat a vizes élőhelyeket, amelyek megőrzése vagy helyreállítása különösen fontos lehet a hálózat működéséhez.
Horváth Zsófia, a projekt magyar társ-témavezetője és az ÖK Biodiverzitás és Metaközösség-ökológia Kutatócsoportjának vezetője munkatársaival azt elemzi majd, hogyan befolyásolja a vizes élőhelyek hálózatban elfoglalt helyzete és kapcsoltsága az ott élő vízi életközösségek hosszú távú dinamikáját. Több európai, hosszú távú adatsor alapján tesztelik, hogy a hálózatban központibb helyzetű közösségek időben stabilabbak-e, illetve az erősebb észak–déli kapcsolatok segítik-e az élőlényközösségeket abban, hogy lépést tartsanak a klímaváltozással.
TURQUOISE Kék és zöld infrastruktúra a városi biodiverzitásért
A TURQUOISE – Connecting blue and green infrastructure for biodiversity and human well-being in cities projekt arra keresi a választ, hogyan javíthatja a biológiai sokféleséget, az ökoszisztémák működését és az emberek jóllétét a vízi, szárazföldi és épített városi infrastruktúra közötti ökológiai és társadalmi kapcsolatok helyreállítása.
A nemzetközi kutatás számszerűsíti a városi vízi és zöld élőhelyfolyosók ökológiai kapcsoltságát, és olyan mutatókat keres, amelyekkel mérhető a helyreállítás hatása a biodiverzitásra és az ökoszisztémák működésére. Ökológiai és társadalmi adatok együttes elemzésével azonosítja a siker tényezőit és akadályait, vizsgálja a kapcsoltság növelésének esetleges kompromisszumait és nem szándékolt következményeit, valamint azt is, hogyan tarthatják fenn a helyi közösségek a helyreállítás eredményeit. A cél Európa más városaiban is alkalmazható módszerek és szakpolitikai ajánlások kidolgozása.
Az ÖK részéről Andrew Hamer, a Biodiverzitás és Metaközösség-ökológia Kutatócsoport tudományos főmunkatársa kapcsolódik a projekthez. A hazai vizsgálatok során 2027-ben és 2028-ban Budapest és Székesfehérvár környékén legfeljebb harminc városi és városkörnyéki tónál mérik fel a kétéltűeket, rovarokat és denevéreket. A tavak vizéből és környezetük levegőjéből vett mintákban környezeti DNS-t is vizsgálnak. Az ÖK emellett olyan modellezési munkában vesz részt, amely biodiverzitási, környezeti és társadalmi adatok alapján értékeli a különböző helyreállítási és irányítási megoldások eredményességét.
NETWORKS Hogyan épülnek újjá a fajok közötti kapcsolatok
A NETWORKS – Recovery of species networks following restoration of riparian habitats projekt azt tárja fel, milyen ütemben és milyen mértékben állnak helyre az élőlényközösségek, valamint a fajok közötti ökológiai kapcsolatok a folyók menti élőhelyek restaurációját követően. A természetvédelmi helyreállítások sikerét hagyományosan a fajszám és az élőhely állapota alapján értékelik, az ökoszisztémák megfelelő működéséhez azonban a fajok közötti kapcsolatok – például a beporzás és a táplálkozási kapcsolatok – regenerálódása is nélkülözhetetlen.
Az Észtország, Franciaország, Magyarország, Portugália, Spanyolország és Svédország együttműködésével megvalósuló projekt különböző időpontokban helyreállított folyó menti élőhelyeket hasonlít össze természetközeli és leromlott állapotú kontrollterületekkel. A kutatók korszerű molekuláris és ökológiai módszerekkel vizsgálják a növények, növényevő rovarok, paraziták és beporzók kapcsolatrendszereit.
Lovas-Kiss Ádám, az ÖK Lendület Terjedés Ökológiai Kutatócsoportjának vezetője a projekt magyar résztvevőjeként járul hozzá olyan tudományosan megalapozott, költséghatékony indikátorok kidolgozásához, amelyekkel a jelenleginél pontosabban értékelhető a természetvédelmi helyreállítások eredményessége. A kutatás az Európai Unió természet-helyreállítási rendeletének végrehajtását, valamint a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások hosszú távú megőrzését is segítheti.
Gratulálunk kutatóinknak a kiemelkedő nemzetközi eredményhez, és örömmel várjuk, hogy a három projekt új tudással járuljon hozzá Európa vizes, folyó menti és városi ökoszisztémáinak eredményes helyreállításához.
További információ: Biodiversa+ BiodivConnect felhívás és támogatásra javasolt projektek


