A természetes és természet-alapú megoldásokkal megvalósuló táji szintű vízvisszatartás napjaink aktuális kérdése. Az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont közös konferenciát szervez, melynek célja, hogy ágazatok közötti párbeszédet kezdeményezzünk a hód általi víz visszatartás jelentőségéről és a hódhatások kezelésével kapcsolatos nemzetközi „jó gyakorlatok” adaptálásáról.
Támogató: Tápióbicske önkormányzata
Időpont: 2024. június 11.
Helyszín: Tápióbicske, Fehér István Művelődési Ház és Könyvtár
Szervezők: Tóth Zsolt (OVF ágazati főerdész) és Juhász Erika (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, kutató, Hódok monitorozása program)
A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött.
Regisztrálni a hodokvizgazdalkodasban@gmail.com e-mail címre küldött levéllel lehet.
Az eurázsiai hód őshonos, ökoszisztéma-mérnök állatfajunk, mely a 19. század közepén kipusztult Magyarországról. A nyugatról történő spontán terjedés és egy magyarországi visszatelepítési program eredményeként mára újra elterjedt hazánk valamennyi állandó vizű vízfolyásán. Állománynagysága 2020-ban elérte a 10-11 ezer példányt. Ezzel párhuzamosan a fajjal összefüggő természetes tájátalakító hatások jelentősége is növekedett. Az ártéri területek megváltozott hasznosítása miatt ezen hatások egy része ember-vadvilág konfliktusokhoz vezet.
A hód rágása, kotorékásása, vár- és gátépítése egyaránt konfliktusok forrása. A hódüregek károkat okozhatnak a vízügyi létesítményekben. Az árvízvédelmi töltésekben ásott kotorékok felszámolása, az ismételt üregásás megakadályozása a Vízügyi Igazgatóságokat többletfeladatokkal és jelentős fenntartási költséggel terheli. A hódgátak befolyásolják az árhullámok levonulását és a vizek tájban való szétterülését. Ezen gátak vízkár-megelőzési céllal való elbontását a Vízügyi Igazgatóságok az ország számos területén rendszeresen kérelmezik a természetvédelmi hatóságnál. A hódgátak lokális problémákat okozhatnak például beépített, mélyfekvésű területek szomszédságában vagy hídlábaknál. Ugyanakkor nemzetközi tanulmányok megállapították, hogy a települések között található hódgátrendszerek a víz meglassítása és oldalirányú kivezetése által fékezhetik az árhullámok levonulását, csökkentve az árvízcsúcsokat. A hód általi mederduzzasztás és a medren kívüli, kontrollált elárasztás fontos szereppel bírnak vízkészleteink megőrzésében, az egyre súlyosbodó nyári aszályok mérséklésében. Fontos tehát, hogy a közeljövőben olyan stratégiát alakítsunk ki, melyben nemcsak potenciális kockázatként tekintünk a hódgátakra, hanem azok árvízvédelmi kockázatot mérséklő és vízmegtartást támogató szerepét is figyelembe vesszük. A hódgátak általi elöntés esélyét, helyét és mértékét lokálisan optikai szintezés, vízgyűjtő-szinten felszíndomborzati modellek segítségével lehetne értékelni.
Az elmúlt évtizedek gyakorlata rávilágított arra, hogy a hódgátak elbontása nem kínál hosszútávú megoldást a konfliktushelyzetekre. Ausztriában és Szlovéniában azonban rutinszerűen alkalmaznak a hódok távoltartására és a hódgátak vízszintjének szabályozásra szolgáló eszközöket. Ezek működésével kapcsolatos tapasztalatainkat elsőkézből mutatjuk be a rendezvényen, és párbeszédet kezdeményezünk a nyugati módszerek hazai adaptálási lehetőségeiről.
Konferenciánk kiemelt témája lesz továbbá a patak ártéren, részben a hód tevékenysége révén újból kialakuló időszakosan vízzel borított területek (nedves rétek és mocsarak) megőrzése, ami nemcsak vízgazdálkodási és természetvédelmi, hanem mezőgazdasági kérdés is. Az Európai Unió Közös Agrárpolitika Stratégiai Terve 2024-től támogatja a területek vízzel borított állapotban való megtartását, ami a hóddal összefüggő konfliktusok kezelésének is fontos eszközévé válhat. A patak ártéren a táji adottságoknak megfelelő tájhasználat – tehát intenzív szántóföldi művelés helyett gyep gazdálkodás, a legmélyebb területeken pedig felhagyás – ösztönzésével az ember-hód konfliktusok, így a szükséges beavatkozások száma nagyságrendekkel csökkenthető lehet.
Részletes program
8:30-9:00 Regisztráció
9:00-9:30 Köszöntők: Tóth Zsolt (Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság) Juhász Erika (Ökológiai Kutatóközpont, Hódok monitorozása program) Láng István (Országos Vízügyi Főigazgatóság, főigazgató) Garamszegi László Zsolt (Ökológiai Kutatóközpont, főigazgató) Herczeg Róbert (Tápióbicske polgármestere) Luzsi József (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Vidékfejlesztésért felelős országos alelnök)
9:30-11:10 Plenáris előadások (20 perc előadás és 5 perc a kérdésekre)
9:30-9:55 Czabán Dávid (hódszakértő): A hód helyzete Magyarországon és hódmenedzsment modellek Európában
9:55-10:20 Juhász Erika (Ökológiai Kutatóközpont, Hódok monitorozása program): Hódhatások és kezelésük határainkon innen és túl
10:20-10:45 Martina Vida (Lutra Intézet, Szlovénia): A hódokkal kapcsolatos konfliktusok menedzsmentje Szlovéniában
10:45-11:10 Tóth Zsolt (Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság): Mihez kezdj a hódoddal?
11:10-11:30 Kávészünet
11:30-12:30 Meghívott előadók előadásai (10-12 perc előadás és 3-5 perc a kérdésekre)
11:30-11:45 Tóth Balázs (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság), Szalóky Zoltán (Ökológiai Kutatóközpont), Csipkés Roland (Bükki Nemzeti Park Igazgatóság): A hódok hatásai a kisvízfolyások halközösségére
11:45-12:00 Hercsel Róbert (Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság): A Vízügy és a hód találkozása a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság területén
12:00-12:15 Gyenes Adrienn (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara): A Közös Agrárpolitika Stratégiai Program „nem termelő beruházásainak” alkalmazási lehetőségei a hóddal kapcsolatos konfliktusok kezelésében
12:15-12:30 Hibbey Zsombor (zalai gazdálkodó): Víz a tájban, Táj a vízben – Két év alatt a szántóföldtől a baltáig
12:30-13:30 Szendvicsebéd
13:30-15:30 Meghívott előadók előadásai (10-12 perc előadás és 3-5 perc a kérdésekre)
13:30-13:45 Gruber Ágnes (Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság): Hódhatások jelentősége és
kezelése az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság területén
13:45-14:00 Silnicki Ádám (Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt.): Hódhelyzet alakulása az Alsó Szigetközben az állat megjelenésétől napjainkig
14:00-14:15 Szalai Károly (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara): Az eurázsiai hód és az erdőgazdálkodás összefüggései
14:15-14:30 Vági Balázs (Debreceni Egyetem): A hód által létrehozott vizesélőhelyek hozzájárulása a kétéltűfajok szaporodási sikeréhez
14:30-14:45 Juhász Lilla (Talpalatnyi Vadon Természetmegőrzési Alapítvány): A perőcsényi hódmocsár – egy hazai konfliktuskezelési mintaprojekt bemutatása
14:45-15:00 Szivler Zoltán (Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság): Dinamikus hódok – Áldás vagy átok?
15:00-15:20 Kávészünet
15:20-16:25 Meghívott előadók előadásai (10-12 perc előadás és 3-5 perc a kérdésekre)
15:20-15:35 Réder Ferenc (fejlesztéspolitikai szaktanácsadó, Víz Keretirányelv szakterület): Nemzetközi jó gyakorlatok a tudománytól az alkalmazásig: hód-helyreállítás, mint természet-alapú megoldás
15:35-15:50 Dukay Igor (Renatur Bt.): A természet-alapú megoldások néhány hazai példája
15:50-16:05 Selmeczy Géza (Pannon Egyetem): A hódok hatásai a kisvízfolyások algaközösségére
16:05-16:25 Németh András (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazatóság): Hód általi élőhelyrekonstrukciók a Tápió-Hajta Vidéke Tájvédelmi Körzetben
16:25-16:40 Kávészünet
16:40-17:30 További kérdések az előadókhoz
17:30-17:40 Zárszó
Tóth Zsolt
Juhász Erika
