Az állattenyésztés a vidéki táj és gazdaság egyik fontos mozgatórugója, amely az ökoszisztéma folyamataira is jelentős hatást gyakorol. Az elmúlt évtizedekben a hagyományos gazdálkodási gyakorlatokat nagyrészt felváltották a modern, iparosított rendszerek, megváltoztatva az élőhelyeket és befolyásolva számos faj elterjedését és gyakoriságát. A Landscape Ecology folyóiratban megjelent új tanulmány szerint az állattenyésztő gazdaságok kedvező feltételeket teremthetnek a denevérek számára is.
A kutatást Szabadi Kriszta Lilla (HUN-REN Evolúciókutató Intézet) és Zsebők Sándor (HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézet) vezették, akik a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont két különböző intézetének kutatói. Passzív akusztikus felmérést végeztek 199 mintavételi ponton Magyarországon, ebből 92 pont 35 állattenyésztő gazdaságban volt.
Céljuk az volt, hogy (1) azonosítsák az állattartó telepeken előforduló denevérfajokat, (2) összehasonlítsák a telepeken és más élőhelyeken –szántóföldeken, gyepeken, tölgy- és fenyőerdőkben, valamint településeken belüli utakon és zöldterületeken – előforduló denevérek aktivitását, és (3) felmérjék, hogy az állattartó telepek jellemzői (így az állatfajok és az állomány mérete) és a környező táj összetétele hogyan befolyásolja a denevérek aktivitását.
Az állattartó telepeken leggyakrabban előforduló denevérek a városi környezethez alkalmazkodott fajok voltak, mint például a koraidenvérek (Nyctalus spp.) és törpedenevérek (Pipistrellus kuhlii, P. pipistrellus és P. pygmaeus), amelyek a gazdaságok több mint kétharmadában előfordultak. Érdekes módon a fokozottan védett Nyugati piszedenevér és más erdőben élő Myotis fajok is előfordultak a gazdaságokban, ami arra utal, hogy ezek az élőhelyek táplálkozási lehetőséget nyújtanak számos faj számára.
A tanulmány megállapította, hogy több denevérfaj aktivitása és az összesített denevér aktivitás is magasabb volt az állattenyésztő gazdaságokban, mint sok más élőhelyen, bár nem magasabb, mint a településeken az utak mentén vagy a városi zöldterületeken. Ez arra utal, hogy az állattartó telepek hasonló erőforrásokat biztosít a denevérek számára, mint a városi környezet.
A gazdaságok jellemzői is számítottak: a fehérszélű törpedenevér (P. kuhlii) lényegesen aktívabb volt szarvasmarha telepeken, mint lótartó istállók körül. Ez a tartási körülmények és a trágyakezelés különbségeit tükrözheti, mivel a lóistállók általában tisztábbak, zártabbak és modernebbek. A tájösszetétel esetében azt találtuk, hogy a mesterséges környezetben található zöldterületek aránya az istállók körül pozitív összefüggést mutatott a denevérek aktivitásával. A gazdaságokon belül vagy azok közelében található bokrok és fák alternatív táplálkozási és pihenési lehetőségeket nyújthat a denevérek számára, valamint segíti őket a tájékozódásban.
A tanulmány kiemeli, hogy a telepeken táplálkozó denevérek jelentős mértékben hozzájárulhatnak a rovarok elleni védekezéshez, ami csökkentheti az állatokat érő stresszt és a betegségek kockázatát, valamint javíthatja a termelés eredményességét. Ugyanakkor a szerzők hangsúlyozzák, hogy fontos a denevérbarát gazdálkodási gyakorlatok bevezetése, így a állatfarm körüli ökofolyosók fenntartása és a mesterséges denevér szálláshelyek létesítése a farmokon.
Az eredmények rávilágítanak arra, hogy az ökológiai szempontok integrálása az állattartásba egyszerre szolgálhatja a fenntartható mezőgazdaságot és a vadon élő állatok védelmét.
Hivatkozás:
Szabadi K. L., Kurali A., Estók P., Görföl T., Froidevaux J. S. P., & Zsebők S. (2025).
Bats in livestock farms—effects of farm characteristics and landscape composition on bat activity. Landscape Ecology, 40:179. https://doi.org/10.1007/s10980-025-02196-9
Főkép: Alexas by Pixabay
