2024. június 17-én úttörő jelentőségű döntés született Európa természete, az éghajlatvédelem, a polgárok és a jövő szempontjából. Hosszas vita után az EU Környezetvédelmi Tanácsa végül az Európai Uniós lakosság 66,07%-át képviselő 20 ország többségével elfogadta a természet helyreállításáról szóló rendeletet, ami az utolsó lépés volt ahhoz, hogy ez a régóta várt javaslat végre jogszabállyá váljon. Európa ezzel megmutatta, hogy hajlandó az éghajlatváltozás és a biológiai sokféleség válságának kezelésében élen járni, vállalva globális kötelezettségvállalásait.

A rendelet elfogadása hatalmas előrelépést jelent a biológiai sokféleség csökkenésének visszafordítására és a leromlott ökoszisztémák helyreállításra tett erőfeszítések irányába. Az új rendelet megkönnyíti a nagyszabású helyreállítási erőfeszítések végrehajtását, ezzel elősegítve az olyan, az emberiség számára fontos ökoszisztéma-szolgáltatások, mint például a víztisztítás, az árvízszabályozás és a szén-dioxid-megkötés fokozását. Ezáltal a rendelet hozzájárul az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség és alkalmazkodás növeléséhez, a fenntartható gazdasági növekedéshez és az európai lakosság jólétéhez.

A tagállamoknak késedelem nélkül meg kell kezdeniük a jogszabály által előírt kötelezettségek végrehajtását az egyes tagországokban. Ehhez elengedhetetlen a felmerülő érdekellentétek feltárása, a reális kompromisszumok megkeresése és megvalósítása. Mindezt érdemben csak az érdekelt felek széles körű, méltányos és hatékony képviseletével és részvételével lehet csak megtenni.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatásai alapján úgy látjuk, hogy a Természet-helyreállítási rendelet célkitűzései összhangban vannak a szükséges hazai beavatkozásokkal, melyek segítségével az élővilág állapota és ezzel az emberi életminőség hosszú távon javulhatna, és egyben a szélsőséges éghajlati és más környezeti események következményei is tompíthatók. Korábbi kutatásaink a hazai ökoszisztémák ökológiai állapotáról és a természetes és természetközeli állapotú területek működőképes hálózatának megőrzéséről és fejlesztéséről fontos alaptudást biztosítanak a rendelet végrehajtásához. A két éven belül esedékes Országos Helyreállítási Terv kidolgozásához és végrehajtásához azonban széles szakmai összefogásra van szükség, hogy a

Kutatóként meggyőződésünk, hogy az EU Természet-helyreállítási rendeletének hazai megvalósulása alapvető fontosságú a nemzeti közös örökség, köztük a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, a honos növény- és állatfajok védelméhez, fenntartásához és a jövő nemzedékek számára való megőrzéséhez, ezáltal a jelenlegi és a jövőbeni nemzedékek jólétének biztosításához.