A mezőgazdasági intenzifikációval együtt járó tájhasználat változás és fokozott növényvédőszer-használat jelentős hatást gyakorol az agrárélőhelyek biológiai sokféleségére és a kapcsolódó ökoszisztéma-szolgáltatásokra világszerte. A szőlőültetvények – mint ökológiai, kulturális és gazdasági szempontból is fontos agrárökoszisztémák – különösen veszélyeztetettek, mivel számos kártevő és kórokozó fenyegeti azokat, míg viszonylag kis hányaduk alkalmaz fenntartható gazdálkodási gyakorlatokat. Megfelelő feltételek mellett azonban a szőlőültetvények gazdag és változatos, hatékony biológiai szabályozást biztosító ragadozóegyütteseket támogathatnak. Ebben a szabályozásban a jelentős mennyiségű kártevő rovart fogyasztó madarak és a denevérek kiemelt szerepet játszhatnak, ugyanakkor a biológiai védekezésben betöltött szerepük – különösen az európai évelő növénykultúrák esetében – meglehetősen alulkutatott.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és a Milánói Egyetem kutatóinak közös vizsgálata a repülő gerinces ragadozók – madarak és denevérek – szerepét tanulmányozta a szőlőültetvények természetes kártevőszabályozásában. Az eredményeket a Journal of Applied Ecology szaklapban publikálták. A kutatás kimutatta, hogy ezek a ragadozók nemcsak a kártevőpopulációk szabályozásában segítenek, hanem gazdasági hasznot is hoznak a termelők számára.
A kutatók kizárásos kísérletet végeztek eltérően művelt (ökológiai gazdálkodás vs. integrált növényvédelem) és táji környezetben elhelyezkedő (erdős vs. nyílt, mezőgazdasági tájak) magyarországi szőlőültetvényekben. Azt vizsgálták, hogy a madarak és denevérek hogyan befolyásolják az ízeltlábúak egyedsűrűségét és a hozzájuk kapcsolódó ökoszisztéma-funkciókat.
Felmérték a madarak egyedszámát és a denevérek aktivitását, valamint a kulcsfontosságú szőlőkártevő – a tarka szőlőmoly (Lobesia botrana) – gyakoriságát, továbbá a fitofág és ragadozó ízeltlábúak jelenlétét a szőlőtőkék lombkoronájában. Mindemellett értékelték a szőlőmoly okozta terméskártételt, valamint a lombozatlakó ízeltlábúak által előidézett levélkártételt és predációs nyomást. Az eredmények azt mutatták, hogy az erdős tájak tavasszal a madarak és denevérek nagyobb aktivitásához járultak hozzá, amely alacsonyabb terméskártételt is eredményezett, elsősorban a fokozott denevéraktivitás molyegyedszámokra gyakorolt negatív hatása miatt.
A művelési mód ugyan nem gyakorolt kimutatható hatást a madarakra és denevérekre, az ökológiai szőlőültetvényekben viszont több lombozatlakó ízeltlábút és fokozott levélkártételt, valamint jelentősebb predációs nyomást figyeltek meg a kihelyezett műhernyókon. A legfontosabb megállapítás, hogy a kizárt szőlőtőkéken következetesen magasabb volt a termés- és levélkártétel, ami alátámasztja a madarak és denevérek szerepét rovarkártétel mérséklésében és a terméshozam növelésében.
A kapott eredmények rámutatnak a madarak és denevérek ökológiai és gazdasági jelentőségére és biológiai szabályozásban betöltött szerepére. A terepi tanulmányt vezető kutató, Korányi Dávid így fogalmaz: „Ezeknek a ragadozóknak a jelenlétét őshonos és lombhullató erdőfoltokat, sövényeket és facsoportokat magukba foglaló összefüggő tájak fenntartásával lehet segíteni, melyek bőséges táplálékforrást, valamint megfelelő fészkelőhelyeket biztosítanak számukra.” A tanulmány hangsúlyozza továbbá a szőlőművelés módjának fontosságát a kártevők elleni védekezésben. A kutatás vezető szerzője, Batáry Péter hozzáteszi: „A kártevők biológiai szabályozása az ökológiai gazdálkodás révén tovább fokozható, amely a gyomirtó és szintetikus rovarölő készítményeket nélkülözve elősegíti a hasznos ízeltlábú szervezetek betelepülését és növeli az általuk biztosított predációs nyomást a szőlőültetvényekben.”
Publikáció:
Dávid Korányi, Sándor Zsebők, András Báldi, Mattia Brambilla, Máté Varga & Péter Batáry (2025). Forest cover enhances pest control by birds and bats independently of vineyard management intensity. Journal of Applied Ecology. https://doi.org/10.1111/1365-2664.70094
A tanulmány és az interjúk másolataira vonatkozó kéréseket a következő címre lehet küldeni:
Dr. Korányi Dávid – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont koranyi.david@ecolres.hu
Dr. Batáry Péter – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont: batary.peter@ecolres.hu
