Hírek

Halmonitorozás a Dunán: halványfoltú küllők és csupasztorkú gébek sokadalma a folyóban

IMG 6195 Duna Mohacs 20250716 Szaloky Zoltan

Idén is lezajlott a halállomány összetételének tudományos szempontú vizsgálata a Duna főágában.
Az eredmények szerint a dunai halállománya változatos és jó általános egészségi állapotban van.
A mélységi mederben a védett halványfoltú küllő és az idegenhonos csupasztorkú géb fordult elő a legnagyobb egyedszámban, míg a parti zónában a csupasztorkú géb mellett a szélhajtó küsz egyedszáma volt magas.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének munkatársai közcélú monitorozási programjuk keretében, a Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, valamint a HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet közreműködésével Gönyűnél, Nyergesújfalunál, Sződligetnél, Kisapostagnál, Paksnál, valamint Mohácsnál végzetek kutatóhalászatokat. Helyszínenként két élettérben, a part menti zónában, valamint a parttól távoli mélységi mederben gyűjtöttek adatokat.

A szakemberek összesen 34 halfajt azonosítottak. A mélységi mederből fogott halak fajszáma, a korábbi évek megfigyelésihez hasonlóan alacsonyabb volt (21 faj) mint a part menti élettérből fogott halaké (33 faj). A mélységi mederben a védett halványfoltú küllő és az idegenhonos csupasztorkú géb fordult elő a legnagyobb egyedszámban. A parti zónában a csupasztorkú géb mellett a szélhajtó küsz egyedszáma volt magas.

,,Az idei felmérés legkedvezőbb tapasztalata, hogy Gönyűnél és Nyergesújfalunál a védett és hosszú időn át eltűntnek gondolt botos kölönte újabb példányai kerültek elő’’– közölték Sály Péter és munkatársai.

IMG 6197 Duna Mohacs 20250716 Szaloky Zoltan
Német bucó Fotó: Szalóky Zoltán

Ugyancsak kedvező eredmény, hogy Mohácsnál kecsegéket és törpecsíkokat is fogtak a kutatók. A balin és a fokozottan védett német bucó fiatal egyedeinek megszokotthoz képesti nagyobb mennyisége pedig arra utal, hogy az idei év kedvező volt e fajok szaporodásához. Váratlan fogásnak számított a paksi part közelében a fehér busa, ugyanis a busa fajok jellemzően a parttól távol eső nyílt víz felsőbb, illetve vízközti rétegeiben tartózkodnak.

A fogott halak egy részénél a halpenész jelenlétét is vizsgálták a kutatók.

,,A halpenész egy másodlagos kórokozó, melynek hiányából, vagy jelenlétéből következtetni lehet a halak általános egészségi állapotára’’ – tájékoztatott Eszterbauer Edit és munkatársai.

Az előfordulási adatok alapján azonban úgy tűnik, hogy a halpenész jellemzően ritka előfordulású a dunai halállományban: 27 egyedből csupán egyetlen példánynál találtak pozitív mintát.

Főkép: Kecsege, Fotó: Szalóky Zoltán

További megjelenések a témában:

infostart.huKülönleges halakat találtak a Dunában – itt a magyarázat

pecsiujsag.hu - Mohácsnál is vizsgálták a kutatók a dunai halállományt -

teol.hu - Egyszerű magyar autósok az új célpontok – és eközben döbbenetes dolog történt a Dunán! - 2025-11-02

agroforum.hu - Furcsa állatot fogtak ki Paksnál a Dunából, mindenki tanácstalan vele kapcsolatban - 2025-10-31

szabadfold.hu - Egészséges és változatos a dunai halállomány - 2025-11-03

agrarunio - Halmonitorozás a Dunán: halványfoltú küllők és csupasztorkú gébek sokadalma a folyóban - 2025-11-04

teol.hu - Hatalmas halszörnyet fogtak ki a Dunából (videóval) - 2025-11-04

Nyomtatott sajtó:
Tolnai Népújság - Pettyes busa Paksnál - 2025-11-03
Tolnai Népújság - A harcsa végül megúszta - 2025.11.06. (6. oldal)