Programok
Alkalmi Programok
Vissza a természethez! – Nyárindító piknik a vácrátóti Botanikus Kertben
Időpont: 2025. június 29., vasárnap 14:00-20:00
Helyszín: Nemzeti Botanikus Kert
Balzsamos nyáreste, jéghideg limonádék és forró latin ritmusok a kert nyárindító piknikén!
Ünnepeljük együtt az életet, a nyarat, a természet szépségét és a tudás erejét! Fedezzük fel közösen, hogyan tehetjük természetesebbé tájainkat.
Állandó Programok
Hírek
Városi méhlegelők – az első hazai, beporzókat segítő élőhely-kezelések pozitív eredményei, kihívásai és fejlesztési lehetőségei
A városiasodás jelentős szerepet játszik az élővilág sokféleségének csökkenésében. Miközben a beporzó rovarokat (észak-amerikai és nyugat-európai példák alapján) akár segíthetjük is a városokban táplálkozó- és fészkelőhelyeket biztosítva a zöldterületek megfelelő fenntartásával. A természetvédelem és a lakosok […]
Az Ökológiai Kutatóközpont közleménye a Sződrákosi-patakot ért szennyezés kapcsán
A Sződrákosi-patakot ért szennyezés okozta lehetséges közvetlen károkat a Kutatóközpont fenntartásában működő Nemzeti Botanikus Kert saját hatáskörben megelőzte, a közvetett – leginkább időszaki vízhiány okozta – esetleges károk megelőzése érdekében pedig az érintett vízügyi és katasztrófavédelmi […]
Az európai édesvizek biológiai sokféleségének javulása megállt, így sürgős cselekvésre van szükség
A tudományos világ egyik legelismertebb folyóirata, a Nature, nemrégiben közölt egy magyar közreműködéssel készült tanulmányt, amely rávilágít az édesvízi ökoszisztémák rendkívüli érzékenységére, az emberi behatások biológiai sokféleségre gyakorolt hosszú távú negatív következményeire. A 22 európai országból származó adatsor összeállításában és elemzésében magyar kutatók is részt vettek, köztük Dr. Várbíró Gábor az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetéből.
Beporzás: a természetes jobb
A Padovai Egyetem és az Ökológiai Kutatóközpont kutatása a „Nature Communications” című folyóiratban jelent meg, amely szerint az állatok által beporzott gyümölcsök 23%-kal jobb minőségűek. A beporzó szervezetek számos növényfaj, köztük sok, az emberi táplálkozásban használt növény szaporodásához elengedhetetlenek. Az elmúlt évtizedekben számos beporzó faj diverzitása és abundanciája világszerte csökkent, ezért a tudományos erőfeszítések e szervezetek mezőgazdaságban betöltött jelentőségének számszerűsítésére összpontosítottak.
Kísérlettel bizonyították a kémiai és a biológiai rendszerek közötti átmeneti szerveződési forma létét
A világ egyik vezető kémiai szakfolyóirata, a Nature Chemistry közölte annak a kísérletnek az eredményeit, amelyben Szathmáry Eörs akadémikus és munkatársai megmutatták, hogy milyen mechanizmusok vezethettek a szaporodó sejtek kialakulásához az élet keletkezésének hajnalán. Bizonyították, hogy az autokatalízis és a reakciók apró cseppekben való elkülönítése elegendő lehet ezen „elősejtek” szaporodásához és növekedéséhez. Elképzelhető, hogy hasonló folyamatok révén jött létre a földi élet.
Fény derül az inváziós poloskákra
Napjainkban drámaian növekszik az idegenhonos fajok száma az egész világon, így Közép-Európában is. Ezek a fajok nem őshonosak nálunk, ám a rendkívül fokozott globalizáció következtében, az elmúlt évtizedek közlekedési, kereskedelmi, áruszállítási gyakorlata miatt számos állatfaj került hozzánk messzi tájakról. Az egyik legújabb jövevény az ázsiai márványospoloska (Halyomorpha halys), ami immáron 10 éve akadálytalanul terjed hazánkban.
Árpád híd fénysorompó – Tudományos innováció a dunavirág védelmében
A dunavirág kérészfaj nyár végi rajzását évről-évre nagy érdeklődés övezi, hiszen ilyenkor akár a tiszavirág nyár eleji rajzását is meghaladó mértékű kérésztömeg jelenhet meg a Dunán, illetve annak mellékfolyóin, például a Rábán vagy az Ipolyon. A hidak és a folyópartok világító fényforrásaihoz vonzódó és azok körül órákig röpködő dunavirág egyedek különleges “táncát” ilyenkor sokfelé meg lehet figyelni.
Sikeresen ívott a magyar bucó a mohácsi Duna-szakaszon idén tavasszal
Szalóky Zoltán, Maroda Ágnes és Sály Péter, az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) halökológusai immár harmadik éve végeznek halállomány-felmérést a kutatóközpont Közcélú Monitorozási projektje keretében, Tóth Balázs (Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) és Mórocz Attila (Duna-Dráva Nemzeti Park […]
Elindult az első vízi ökológiai kísérlet az Ökológiai Kutatóközpont vácrátóti kísérleti területén
A vácrátóti „Tízhold” területen az Ökológiai és Botanikai Intézet és a Vízi Ökológiai Intézet közös munkája nyomán a növényházi kísérleti rendszerrel párhuzamosan két mezokozmosz infrastruktúrát is kiépítenek a kutatók, amelyek rövid- és hosszú távú kísérletek végzésére […]
A nagy folyók kovaalga közösségében is súlyos károkat okoz a tartós csapadékhiány
Az időjárási szélsőségek, az aszály hatása azonnal szembetűnő például a mezőgazdasági területeken, vagy az erdők esetén. A klimatikus szélsőségek, bár talán kevésbé érzékelhetően, de hasonlóan jelentős következményekkel járnak a folyók élővilágára is. Az Ökológiai Kutatóközpont VÖI […]
Megnyitott az MTA Fenntartható Technológiák Alprogram honlapja
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 195. közgyűlésének Díszünnepségét követő sajtótájékoztatón jelentette be Freund Tamás, az MTA elnöke, a nyilvánosság számára, hogy a tudós testület négy témában indít nemzeti kutatási programot. Egyik alprogram, amely az Ökológiai Kutatóközpont […]
A közutakon bekövetkező állat-gépjármű ütközések emberi tényezőire fókuszálva vizsgáltuk a gázolások kivédésének lehetőségeit
A Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoport tagjai a közúti állat-gépjármű ütközések hátterében álló emberi tényezőket vizsgálták egy kérdőíves felmérés segítségével. A gépjárművezetők válaszai alapján jelentős összefüggéseket mutattak ki az ütközések előfordulása, valamint a sofőrök attitűdje és vezetési szokásai között. Az eredményeket bemutató tanulmány a Journal of Environmental Management című tudományos folyóiratban jelent meg.
Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Pályázatot nyert Halassy Melinda
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma június 8-ai ülésén döntött az MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj elnyerésére idén benyújtott pályázatokról. A szakértői értékelések és a kollégiumok javaslatai alapján 155 fiatal kutató részesül a támogatásban. A Magyar […]
FENNTARTHATÓ-E MÉG A FENNTARTHATÓSÁG?
Tudós-beszélgetés, interaktív kutatói-, és gyermekprogramok A 2023. június 24-ei esemény témája a fenntarthatóság eszméje és ennek ütközése a valósággal, a beszélgetésen három szakavatott akadémikus professzor egy ökológia iránt nyitott humorista moderálásával járja körül a kérdést. A […]
Kiss Réka az MTA Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíj nyertesei között
A Környezetvédelmi Tudományos Ifjúsági Pályadíjat 2010-ben hozták létre a tudományos élet területén dolgozó fiatal kutatók környezetvédelmi kutatási eredményeinek elismerésére. A Pályadíjakat Szathmáry Eörs, az MTA Fenntartható Fejlődés Elnöki Bizottság elnöke adta át 2023 június 12-én az […]
Abonyi András a Vizi Ökológiai Intézet tudományos főmunkatársa Lendület pályázatot nyert
Az MTA nagy presztízsű, Lendület Programjának idei pályázati felhívására több mint 100 pályázat érkezett. A szakértői értékelések, a Lendület Zsűri és a Lendület Bizottság javaslata alapján az Akadémia elnöke döntött a támogatandó kutatócsoportok kiválósági rangsoráról és […]
Batáry Pétert az Academia Europea tagjává választották
Batáry Péter tájökológust, az MTA doktorát, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadóját, a Lendület Táj és Természetvédelmi Ökológiai kutatócsoport vezetőjét, az Academia Europaea tagjává választották. Az Academia Europaea pán-európai, akadémiaként működő nem kormányzati szervezet. Célja a kiválóság […]
A „Poláros Világ” című film III. díjat nyert a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztiválon
A „Poláros Világ” című film elnyerte a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Filmfesztivál III. díját. A film írója és rendezője: Dr. Kriska György az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos tanácsadója. 2016-ban magyar tudósok kapták az […]
Karrier
Főkönyvi könyvelő
HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont fő feladata a biológiai sokféleség és az ökoszisztémák magas színvonalú kutatása, beleértve a vízi és szárazföldi élővilágot. Nagy erővel dolgozunk az intézetek és a tudományágak integrálásán, hiszen egymástól elszigetelve nehéz a komplex környezeti […]
