Kutatócsoportok

1. Biológiai sokféleség – működés kapcsolata folyóvízi plankton közösségekre
Kapcsolattartó: Abonyi András

Kutatócsoportunk kiemelten kutatja a lebegtetett életmódú élőlények (plankton) biológiai sokféleségének szerepét az emberi tevékenységekre adott közösségi válaszban. A globális felmelegedés faj-, vagyis funkcióvesztéshez vezet a pozitív biodiverzitás – ökoszisztéma-működés (BEF) kapcsolatnak megfelelően, mely kimondja, hogy sokfélébb közösségek hatékonyabban működnek. Ha funkcióvesztés történik, akkor az gyengíti az ökoszisztémák működési hatékonyságát és stabilitását. A plankton biológiai sokfélesége kulcsfontosságú a folyóvízi ökoszisztémák stabil működéséhez, ugyanakkor a BEF összefüggés folyóvízi planktonra alulkutatott. Nagy folyók és hazai holtágak planktonközösségeinek példáján több táplálkozási szinten és a szintek között kutatjuk a BEF összefüggést, valamint annak hosszú távú trendjeit, beleértve globális nagy folyók adatsorainak elemzését. Kutatásaink az emberi hatások, mint a folyószabályozás, következményeit a vízoszlop vertikális változásain (hőmérsékleti rétegződés), mint mechanizmuson keresztül is elemzik, mind terepi mintavételek, mind kültéri kísérletes rendszerek használatával.

Fotó: Becz Barnabás Álmos

2. Kirepülő rovarok ökológiája
Kapcsolattartók: Egri Ádám, Kriska György

Számos vízi rovar a kifejlett állapotot elérve a lárvafejlődés otthonául szolgáló víztestet maga mögött hagyva szárnyra kel. A kirepülő rovarok nagy távolságokba képesek eljutni, ám általában csak akkor szerzünk róluk tudomást, ha ezt egyszerre, nagy egyedszámban teszik. A kérészek rendje a folyók élővilágának kiemelkedő rovarcsoportja. Sötétedés után tömegesen rajzó fajokat is magában foglal, mint amilyen a dunavirág; ugyanakkor a rajokat a kivilágított hidak és partszakaszok halálos fénycsapdaként vonzzák magukhoz. Kutatásaink során feltártuk a dunavirág fényhez való vonzódásának és látórendszerük működésének jellegzetességeit, valamint módszert fejlesztettünk a mesterséges fényforrásoknál történő tömeges csapdázásuk, majd pusztulásuk megakadályozására. Legújabb kutatásaink arra irányulnak, hogy mechanisztikus kapcsolatot találjunk kérészfajok rajzásának időzítése, szinkronizálása és egyes alap környezeti változók között, vagyis megértsük a rajzás és tömegrajzás ökológiáját. További célunk egy olyan rajzás-előrejelző modell kifejlesztése, amivel hónapokkal előre becsülhető a nyár végi rajzás időintervalluma és intenzitása.

Fotó: Kriska György

3. Folyóvízi invázióbiológia és vízi szűrőszervezetek ökológiája
Kapcsolattartó: Borza Péter

A területükhöz képest rendkívül fajgazdag édesvizekben kiemelten súlyosak az inváziós fajok hatásai. A mederszabályozások által erősen módosított, fontos kereskedelmi útvonalként szolgáló folyamok pedig a legveszélyeztetettebb élőhelyek közé tartoznak. Európa nagy folyóiban a Fekete-, Azovi-, és Kaszpi-tengerben őshonos, ugyanakkor az édesvízi környezethez is alkalmazkodott ponto-kaszpikus fajok gyorsuló terjeszkedése volt megfigyelhető az utóbbi évtizedekben, melyek között a felemáslábú és hasadtlábú rákok képviseltetik magukat a legnagyobb számban. Korábbi kutatásaink ezen fajok hazai elterjedésére és az egyes fajok ökológiai szerepére fókuszáltak. Jelenleg futó kutatásaink az őshonos és invazív fajok ökológiai jellegzetességeinek feltárását folytatják, kiemelten a folyami ökoszisztémára gyakorolt hatásuk tekintetében. Funkcionális morfológiai vizsgálatainkkal a fajok mérhető jellegeiből az egyes fajok ökológiai kölcsönhatásaira tudunk következtetni. A fajok egymással szembeni viselkedését és érzékelési képességeiket terepi és laboratóriumi kísérletekkel kutatjuk. Vizsgálataink kiterjednek továbbá az ázsiai eredetű édesvízi medúza elterjedésének civilek bevonásával történő feltérképezésére (DÖME), és terveink között szerepel a faj laboratóriumi tenyészetének kialakítása táplálkozásökológiai kutatások céljából.

Fotó: Potyó Imre

4. Közcélú Duna Hosszú Távú Monitoring (HTM)
Kapcsolattartók: Abonyi András, Tóth Flórián

Kutatócsoportunk a Duna középszakaszán (Sződliget) nagy felbontású, hosszú távú mintázást végez, mely kifejezetten a lebegtetett plankton és (legújabban, 2025-) a rögzült életmódú bevonat biológiai sokféleségére fókuszál. A heti mintavétek során általános fizikai- és kémiai paraméterek mérése, vízkémiai összetétel-vizsgálatok, valamint molekuláris biológiai mintázások történnek. Célunk egy olyan közép-dunai adatbázis kiépítése, mely folyóvízi planktonkutatás támogatására képes, másrészt gazdag fotó- és videó-dokumentációjával tudomány-népszerűsítésre, oktatási anyagok kidolgozására alkalmas. A Duna HTM kiegészítéseként tervezzük a dunavirág rajzásának monitoringját, a rajzások idejének és intenzitásának lekövetését nyilvánosan elérhető webkamerák felvételeinek elemzésével, valamint a monitoring részeként telepített egyedi eszközpark fejlesztésével, terepi telepítésével.

Fotó: Kállai Márton

5. Tudomány-népszerűsítés
DÖME: Citizen Science észlelési adatok a Duna mentén
Kapcsolattartók: Abonyi András, Egri Ádám, Borza Péter

A DÖME kutatócsoportunk frissen indult (2025- ) Citizen Science programja, mely induláskor három édesvízi kulcsfajra összpontosít, folyamatosan gyűjtve azok térbeli és időbeli előfordulási adatait. A dunavirág (Ephoron virgo) a Duna, a Rába, az Ipoly és a Kőrös folyók, míg a tiszavirág (Palingenia longicauda) a Tisza és a Rába folyók őshonos kérészei, melyek mennyiségi viszonyai kiváló ökoszisztéma indikátorok. Az édesvízi medúza (Craspedacusta sowerbii) a biológiai invázió egyik kulcsfaja a közép-Duna térségben, mely lassú folyású és állóvízi élőhelyeken, így Duna-menti oldalágakban, holtágakban, bányatavakban is előfordul, olykor tömegesen. Míg az édesvízi medúza évtizedek óta jelen van vizeinkben, elterjedéséről és az azt meghatározó környezeti feltételekről csak szórványadatokkal rendelkezünk. A DÖME egy online platformot hoz létre, amely lehetővé teszi ezen (majd később további) fajok előfordulási adatainak szisztematikus gyűjtését a társadalom bevonásával és az adatok tudományos elemzését hosszú távon.

Design: Horvath Militicsi Zoltan Laszlo

Oktató- és természetfilmek készítése
Kapcsolattartó: Kriska György

A filmkészítés széles körű ismeretterjesztést tesz lehetővé, ezért arra törekszünk, hogy tudományos kutatásaink innovatív eredményeit látványos dokumentumfilmek formájában is közzé tegyük. Természetfilmjeink közvetlen hangnemben mutatják be az édesvizekben lejátszódó biológiai történéseket. Jelenleg készülő filmünk a folyóvízi kutatásra fókuszál, mivel a folyók és kapcsolt vizes élőhelyeik kiemelkedő természeti értéket képviselnek. Ezalatt nemcsak a vízben élő növény- és állatfajokra gondolunk, de a társadalomra is, melynek létszükségleteihez ezen élőhelyek nagyban hozzájárulnak. Míg a folyók a természet legszebb éltető erői, a társadalom tájátalakító munkája, mint amilyen a folyószabályozás, a vizes élőhelyek által nyújtott javak radikális csökkenéséhez vezet. A helyzet megváltoztatásához meg kell értenünk és értetnünk a folyóvízi életközösség működését. Kiváló kutatókhoz csatlakozva bemutatjuk az aljzathoz kötődő és a lebegtetett mikrovilág varázslatos működését, a szabad szemmel is látható makrogerinctelen csodalények birodalmát, végül a gerincesek világát megismerve kirajzolódnak előttünk a folyó létét és egészséges működését biztosító sajátos törvényszerűségek. A film végére felvázoljuk, hogyan lehetne megmenteni e veszélyeztetett ökoszisztémát, hogy az egyszerre támogathassa a természet és az ember érdekeit, közös fennmaradásukat.
Korábbi filmjeink: Gerinctelen gengszterek (3D, 6 perc, 2013), A hét vadász (26 perc, 2015), A dunavirág mentőakció (50 perc, 2016), A vízipók tényleg csodapók (I-II., 2×30 perc, 2019), Édesvízi gerinctelenek (30 perc, 2021), A dunavirág rejtély (40 perc, 2022), Poláros Világ (60 perc, 2022).

Fotó: Egri Ádám

6. Utánpótlás-nevelés
Kapcsolattartók: Abonyi András, Borza Péter, Egri Ádám, Kriska György

Kutatócsoportunk tudományos főmunkatársai, tudományos tanácsadója folyamatos MSc és PhD témakiírók és témavezetők, többek között az ELTE Fizika, ELTE Környezettudományi, ELTE Biológia, Pannon Egyetem Kémiai és Környezettudományi, valamint a Debreceni Egyetem Juhász Nagy Pál Doktori Iskolákban. Oktatási tevékenységünk jelenleg a biológia és vizuális ökológia témakörökre terjed ki, de előkészületben van egy folyóvízi ökológia kurzus elindítása az ELTE-n.

7. Tudománykommunikáció
Kapcsolattartó: Becz Barnabás Álmos

Kutatási projektjeink és eredményeink népszerűsítésére, valamint oktatási és szemlélekformálási célból folyamatosan jelen vagyunk olyan intézeti és országos szintű rendezvényeken, mint a Kutatók Éjszakája, Kert a Köbön, Dunavirág Ünnep, nyílt napok, szervezett külső helyszíni megjelenések. Kutatóink rendszeresen adnak interjút a média teljes tárházában. Szívesen vállalunk laborbemutatást, külső helyszínen előadást, vagy mikroszkópos bemutatót.

Fotó: Scheuer Zsuzsanna