Kutatócsoportok
Lendület Terjedés Ökológiai Kutatócsoport
A kutatócsoport tagjai:
-
Koleszár Balázs
intézeti mérnök
-
Simay Gábor
PhD-hallgató intézeti mérnök
-
Szabó Nándor
intézeti mérnök
-
Tóth Pál János
PhD-hallgató, intézeti mérnök
A kutatócsoport tevékenysége:
A vizes élőhelyek nagyon összetett élőhelyek, ahol a fajok sokféleképpen léphetnek kölcsönhatásba egymással. Egyik legfontosabb kölcsönhatás a terjedés/terjesztés, amely biztosítja a fajok túlélését az elszigetelt vizes élőhelyeken. A vízimadarak édesvízi ökoszisztémákban élő valamennyi élőlény számára az egyik legfontosabb terjedési vektorok. A különböző élőlények, vízimadarak általi terjedése során történő kölcsönhatások feltárását egyedi és többrétegű hálózatelemzéssel tervezzük megvalósítani. Célunk, hogy különböző trofikus szinteken vizsgálódjunk: vírusok, mikrobák, édesvízi algák, magasabb rendű növények, édesvízi gerinctelenek. Ezzel a megközelítéssel azt várjuk, hogy fényt deríthetünk a vízimadarak által terjesztett organizmusok interakcióinak sokrétű kapcsolatrendszerére. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy azonosítsuk a legfontosabb vizes élőhelyeket és a terjedési hálózatot fenntartó kulcsfontosságú fajokat. Az éghajlatváltozás és az emberek által okozott élőhelyek pusztulása miatt nagyon fontos a vizes élőhelyek védelme, amihez az ott élő szervezetek kölcsönhatásainak ismerete nélkülözhetetlen. Ezen túlmenően egységes képet kell alkotni arról, hogy a fajok és kölcsönhatásaik hogyan tartják fenn az ökoszisztémát térben összetett vizes élőhelyeken, hogy meg lehessen őrizni ezeket az élőhelyeket, amihez a többrétegű hálózat elemzés megközelítés a leghatékonyabb eszköz.
Válogatott publikációk
Lovas-Kiss Á.; Antal L.; Mozsár A.; Nyeste K.; Somogyi D.; Kiss B.; Tóth R.; Tóth F.; Fazekas D.L.; Vitál Z.; Halasi-Kovács B.; Tóth P.; Szabó N.; Löki V.; Vincze O.; Lukács B.A.: Bird-mediated endozoochory as a potential dispersal mechanism of bony fishes ECOGRAPHY, Paper: e07124 (2024)
2024
Green Andy J.; Lovas‐Kiss Ádám; Reynolds Chevonne; Sebastián‐González Esther; Silva Giliandro G.; van Leeuwen Casper H. A.; Wilkinson David M.: Dispersal of aquatic and terrestrial organisms by waterbirds: A review of current knowledge and future priorities FRESHWATER BIOLOGY, 68 : 2 pp. 173-190. (2023)
2023
Green Andy J.; Lovas‐Kiss Ádám; Reynolds Chevonne; Sebastián‐González Esther; Silva Giliandro G.; van Leeuwen Casper H. A.; Wilkinson David M.: Dispersal of aquatic and terrestrial organisms by waterbirds: A review of current knowledge and future priorities FRESHWATER BIOLOGY, 68 : 2 pp. 173-190. (2023)
2023
Green, Andy J.; Baltzinger, Christophe; Lovas-Kiss, Adam.: Plant dispersal syndromes are unreliable, especially for predicting zoochory and long-distance dispersal OIKOS. 22: -
2022
Lovas‐Kiss, Ádám; Vincze, Orsolya; Kleyheeg, Erik; Sramkó, Gábor; Laczkó, Levente; Fekete, Réka; Molnár V., Attila; Green, Andy J.: Seed mass, hardness, and phylogeny explain the potential for endozoochory by granivorous waterbirds ECOLOGY AND EVOLUTION. 10: 1413-1424
2020
Lovas-Kiss Á.; Antal L.; Mozsár A.; Nyeste K.; Somogyi D.; Kiss B.; Tóth R.; Tóth F.; Fazekas D.L.; Vitál Z.; Halasi-Kovács B.; Tóth P.; Szabó N.; Löki V.; Vincze O.; Lukács B.A.: Bird-mediated endozoochory as a potential dispersal mechanism of bony fishes ECOGRAPHY, Paper: e07124 (2024)
2024
Martin-Velez, Victor; Lovas-Kiss, Adam; Sanchez, Marta I; Green, Andy J.: Endozoochory of the same community of plants lacking fleshy fruits by storks and gulls JOURNAL OF VEGETATION SCIENCE. 32: -
2021
Costea, Mihai; El Miari, Hiba; Laczkó, Levente; Fekete, Réka; Molnár, Attila V.; Lovas-Kiss, Ádám; Green, Andy J.: The effect of gut passage by waterbirds on the seed coat and pericarp of diaspores lacking “external flesh”: Evidence for widespread adaptation to endozoochory in angiosperms PLOS ONE. 14: e0226551-
2019
Projektek
MTA Lendület 2024: Komplex terjedési hálózatok vizes élőhelyeken
object(WP_Post)#13609 (24) { ["ID"]=> int(15653) ["post_author"]=> string(1) "1" ["post_date"]=> string(19) "2024-06-28 12:48:01" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2024-06-28 10:48:01" ["post_content"]=> string(1720) "A vizes élőhelyek nagyon összetett élőhelyek, ahol a fajok sokféleképpen léphetnek kölcsönhatásba egymással. Egyik legfontosabb kölcsönhatás a terjedés/terjesztés, amely biztosítja a fajok túlélését az elszigetelt vizes élőhelyeken. A vízimadarak édesvízi ökoszisztémákban élő valamennyi élőlény számára az egyik legfontosabb terjedési vektorok. A különböző élőlények, vízimadarak általi terjedése során történő kölcsönhatások feltárását egyedi és többrétegű hálózatelemzéssel tervezzük megvalósítani. Célunk, hogy különböző trofikus szinteken vizsgálódjunk: vírusok, mikrobák, édesvízi algák, magasabb rendű növények, édesvízi gerinctelenek. Ezzel a megközelítéssel azt várjuk, hogy fényt deríthetünk a vízimadarak által terjesztett organizmusok interakcióinak sokrétű kapcsolatrendszerére. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy azonosítsuk a legfontosabb vizes élőhelyeket és a terjedési hálózatot fenntartó kulcsfontosságú fajokat. Az éghajlatváltozás és az emberek által okozott élőhelyek pusztulása miatt nagyon fontos a vizes élőhelyek védelme, amihez az ott élő szervezetek kölcsönhatásainak ismerete nélkülözhetetlen. Ezen túlmenően egységes képet kell alkotni arról, hogy a fajok és kölcsönhatásaik hogyan tartják fenn az ökoszisztémát térben összetett vizes élőhelyeken, hogy meg lehessen őrizni ezeket az élőhelyeket, amihez a többrétegű hálózat elemzés megközelítés a leghatékonyabb eszköz." ["post_title"]=> string(70) "MTA Lendület 2024: Komplex terjedési hálózatok vizes élőhelyeken" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(63) "mta-lendulet-2024-komplex-terjedesi-halozatok-vizes-elohelyeken" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2024-06-28 13:35:53" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2024-06-28 11:35:53" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(60) "https://ecolres.hun-ren.hu/?post_type=projektek&p=15653" ["menu_order"]=> int(0) ["post_type"]=> string(9) "projektek" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" }Lovas-Kiss Ádám
Vízimadár útikalauz stopposoknak: a magterjedés hatékonysága
object(WP_Post)#13610 (24) { ["ID"]=> int(2070) ["post_author"]=> string(1) "1" ["post_date"]=> string(19) "2022-05-10 07:59:42" ["post_date_gmt"]=> string(19) "2022-05-10 07:59:42" ["post_content"]=> string(1845) "A vízimadarak többféle szempontból is fontosak az emberek számára. Kedveltek például a vadászatban (értékes vadhús) és a turizmus is épít rájuk (madár megfigyelések, madarász táborok). Ezeken felül a vízimadarak fontosak még különböző vizes élőhelyek összekötésében is, mivel a vándorlásuk során segítik más fajoknak egyik helyről a másikra jutását, terjedését, így jelentősen befolyásolják, hogy pl. egy tóban milyen növények és állatok éljenek. A növényfajok esetében ezt úgy érik el, hogy elfogyasztják a magvakat az egyik területen, onnan elrepülnek, miközben a magok a tápcsatornájukban „utaznak”, végül egy másik területen az ürülékükkel a környezetbe kerülő ép magvak kicsírázhatnak. Magáról a folyamatról, azonban jelenleg csak nagyon keveset tudunk, pedig annak fontos természetvédelmi és környezetgazdálkodási jelentősége van. A klímaváltozás számos faj jelenlegi elterjedési területét befolyásolja, veszélyezteti. A növények a kedvezőtlen éghajlatú területekről a vízimadarak, mint szállítók segítségével képesek lehetnek más, kedvezőbb adottságú helyekre eljutni, ezáltal sok fajt menthetnek meg a potenciális kihalástól. Az ilyen témájú kutatások hiányában jelenleg azt sem tudjuk, hogy a vízimadarak hoznak, illetve visznek-e magukkal idegenhonos növényfajokat, amelyek jelentős gazdasági problémákat is jelenthetnek. Ezen kérdések megválaszolására több terepi kísérletet tervezünk megvalósítani. A kutatási eredmények ismeretében sokkal hatékonyabb élőhely rekonstrukciós terveket készíthetünk, felkészülhetünk az egyes növényfajok különböző klímaváltozási reakcióira, illetve hatékonyabban kontrollálhatjuk az idegenhonos növényfajok megjelenését is." ["post_title"]=> string(66) "Vízimadár útikalauz stopposoknak: a magterjedés hatékonysága" ["post_excerpt"]=> string(0) "" ["post_status"]=> string(7) "publish" ["comment_status"]=> string(6) "closed" ["ping_status"]=> string(6) "closed" ["post_password"]=> string(0) "" ["post_name"]=> string(59) "vizimadar-utikalauz-stopposoknak-a-magterjedes-hatekonysaga" ["to_ping"]=> string(0) "" ["pinged"]=> string(0) "" ["post_modified"]=> string(19) "2024-06-26 11:18:01" ["post_modified_gmt"]=> string(19) "2024-06-26 09:18:01" ["post_content_filtered"]=> string(0) "" ["post_parent"]=> int(0) ["guid"]=> string(59) "https://ecolres.hun-ren.hu/?post_type=projektek&p=2070" ["menu_order"]=> int(0) ["post_type"]=> string(9) "projektek" ["post_mime_type"]=> string(0) "" ["comment_count"]=> string(1) "0" ["filter"]=> string(3) "raw" }Lovas-Kiss Ádám