Kutatócsoportok

A csoport kutatási témái az antropocén evolúciós ökológiai dinamikájára fókuszálnak, azt vizsgálva, hogyan válaszolnak az állati populációk a napjainkra jellemző ember által előidézett környezeti kihívásokra, mint a klímaváltozás, az urbanizáció vagy a biológiai invázió. Az egyik kutatási vonal a viselkedési bélyegeknek az egyedek és fajok közötti kölcsönhatások befolyásolásában betöltött szerepére irányul és arra, hogy ezek a bélyegek hogyan segítik elő a változó környezethez történő adaptációt. Egy másik fontos projekt a gazda-parazita-vektor kapcsolatok evolúciós ökológiájával foglalkozik. Az ebből a kutatásból származó eredmények a fertőző betegségek és inváziók elleni hatékony védelmi programok fejlesztése során jelentősek lehetnek. Ezek a vizsgálatok változatos terepi és labormódszereket alkalmaznak különböző taxonokon, pl:. szúnyogok, madarak, denevérek, felemáslábú rákok és kutyák, valamint hatékonyan építik be a citizen science (közösségi tudomány) által gyűjtött adatokat.

A csoport folyamatban lévő kutatási témái:

(1) Az invazív szúnyogfajok terjedését meghatározó ökológiai tényezők és a kórokozók (pl. Nyugat-Nílus-vírus, malária, Dirofilaria) terjesztésében játszott szerepük feltárása. Továbbá egy hatékony rendszer kiépítése az invazív szúnyogok és a szúnyogok által terjesztett betegségek megfigyelésére és előrejelzésére (https://szunyogmonitor.hu/).

(2) A madarak kommunikációjának és kulturális evolúciójának vizsgálata különböző ökológiai körülmények között, többek között a szociális környezet, az élőhelyszerkezet, az urbanizáció és az éghajlatváltozás hatását vizsgálva.

(3) A napelemparkok ökológiai hatásainak kutatása, beleértve a sima felületek denevérekre gyakorolt érzékelési csapda (sensory trap) funkcióját.

(4) Állati viselkedési módszerek alkalmazása annak értékelése és előrejelzése céljából, hogy az egyedek közötti kompetitív kölcsönhatások hogyan befolyásolják nem őshonos fajok hatását, különös tekintettel a felemáslábú rákfélékre.

(5) Kutyák filogenetikai tanulmányozása annak feltárására, hogyan hozza létre a domesztikáció fajták közötti jelentős varianciát szociális, viselkedési és kognitív bélyegekben.

(6) Citizen science (közösségi tudomány) platformok létrehozása invazív fajok megfigyelésére, és hogy felhívják a lakosság figyelmét a biológiai sokféleséggel kapcsolatos kérdésekre.