Média
Még sokáig biztosan jó csapvize lesz a budapestieknek
„A forrástól egészen a csapig vizsgálta a biztonságos csapvizet a VÍZTUDOMÁNYI ÉS VÍZBIZTONSÁGI NEMZETI LABORATÓRIUM konzorcium, amely nemrég publikálta az eredményeket. A projekt során elemezték az ivóvízbázist, a vízkezelést és az elosztóhálózatot is. Engloner Attila kutatásvezető […]
Az öregedés gyorsíthatja az evolúciót
Az Ökológiai Kutatóközpont evolúcióbiológusai – Szilágyi András, Czárán Tamás és Mauro Santos – Szathmáry Eörs akadémikus vezetésével egy számítógépes modell segítségével kimutatták, hogy meghatározott körülmények között az öregedés elősegítheti az irányító szelekcióra adott választ, vagyis a […]
Vadvirágos Kertem – Te is kérhetsz őshonos virágmagokat az Ökológiai Kutatóközponttól!
Ha szívesen alakítanád vadvirágossá a kertedet, de nem tudtad, hogyan kezdj hozzá, neked való ez a lehetőség! Az Ökológiai Kutatóközpont kérés esetén ingyen postáz őshonos vadvirágmagokat. Ehhez pusztán annyit kell tenned, hogy részt veszel a kutatásukban […]
A pacsirták fele eltűnt, a tujáknak befellegzett, de már itt a kaktusz és a tigrisszúnyog
Amikor a biodiverzitás szóba kerül, akkor általában apokaliptikus víziók követik, például a méhek eltűnésével járó globális élelmiszerválság vagy a pusztuló korallvilág. De mit érzékelünk abból, amikor kihal egy faj? Milyen hatása lehet az akkugyárak elterjedésének a […]
Az élőhely diverzitás hozzájárulása a kovaalgák változatosságának fenntartásához
A nagy tavainkban élő változatos vízi növényzet (pl. a hínárfélék, nád, sulyom) heterogén élőhelyet biztosít a vizekben élő mikroszkopikus élőlények, így a bevonatalkotó algák számára is. A tavak turisztikai célú hasznosítása során azonban gyakran sor kerül […]
Örüljünk a parazitáknak! Legalábbis, örüljünk az algák chytrid gomba parazitáinak!
Az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének egyik nemzetközi együttműködésben megvalósuló kutatása kísérletesen bizonyította, hogy egy édesvízi kékalga chytrid gomba parazitájának jelenléte növeli a fogyasztó, jelen esetben a vízibolha, növekedését és szaporodási képességét. A pozitív hatás mögött […]
Több virág, több beporzó – ilyen volt a vadvirágos budapesti rétek második éve
Úgy tűnik, a 2021-ben kialakított fővárosi méhlegelők beváltják a hozzájuk fűzött reményeket. A monitoringvizsgálatok azt mutatják, hogy nemcsak virágokból, de az azokat látogató beporzókból is több van a vadvirágos réteken, mint a rendszeresen kaszált gyepeken. A […]
Kapocs a fizika és az evolúció között
Egy nemzetközi kutatócsoport új elméleti keretet fejlesztett ki annak megértéséhez, hogyan jelenik meg a természetben az evolúció és a komplexitás. Ez az „Összeállításelméletről” (Assembly Theory) szóló új munka a Nature-ben jelent meg október 4-én. Amint azt […]
Az urbanizáció világszerte többféle tulajdonság-együttes kialakulását eredményezi a szárazföldi állatoknál
A Föld lakosságának jelenleg több mint 50%-a városlakó, ugyanakkor a városok mégis jelentős biológiai sokféleségnek adhatnak otthont, amely fontos ökoszisztéma szolgáltatást nyújt a városi lakosságnak. Egy nemzetközi kutatócsoport, amelynek egyik magyar tagja Andrew J. Hamer, az […]
Eltűnnek-e a magyar fenyvesek?
Alig több mint 20 év alatt ötödére csökkent a fenyvesek területe Magyarországon, a korábbi 2400 négyzetkilométer ma már 500-nál is kevesebb. Eközben a hazai erdőállomány összességében gyarapodott. Vajon mi áll a fenyőerdők gyors visszaszorulásának hátterében? Vajon […]
200 literes tartályokban modellezik a tavakat az ökológusok
Az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetben működő Biodiverzitás és Metaközösség-ökológia Kutatócsoport legfőképpen az emberi tevékenység természetes élőhelyekre gyakorolt hatását kutatja, hiszen e vizsgálatok természetvédelmi jelentősége felbecsülhetetlen. David Cunillera-Montcusí ökológus, európai és uruguayi kutatásai után most csatlakozott a kutatócsoporthoz, hogy az Európai Unió Marie Skłodowska-Curie programja támogatásával azt vizsgálja, hogy a vizes élőhelyek feldarabolódása hogyan hat az élővilág sokféleségére.
Nem csak a biológiai sokféleség, hanem az életminőségünk is áldozata lehet a világszerte közel 3500 idegenhonos, inváziós fajok előretörésének
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma szolgáltatásokkal foglalkozó kormányközi platform (IPBES) új tanulmánya szerint az emberi tevékenységnek köszönhetően több mint 37 000 idegenhonos faj került be a világ különböző régióiba és élőhelyeire, amely példátlan ütemben növekszik.
Jó fertőzés vagy rossz fertőzés? – Mutualizmus vagy parazitizmus?
Definíciók a természetben nem léteznek, ezek magunk kreálta munkaeszközök, melyek lehetővé teszik az emberi kommunikációt. Így pl. a megfertőzött gazda számára hasznos, jó fertőzések okozója definíció szerint mutualista (korábbi szóhasználatban: szimbionta), míg a káros fertőzések okozói […]
Összehangolódó menzesz: városi legenda? – dr. Scheuring István evolúcióbiológust kérdeztük
Sokszor vesszük észre magunkon, de hallunk is példát arra, hogy ha a nők sok időt töltenek együtt, szinkronizálódik a ciklusuk, vagyis körülbelül egy időben menstruálnak. Ez igaz, vagy csak véletlen? Mit mond erről a tudomány? Erről kérdezte dr. Scheuring István evolúcióbiológust, az Evolúciótudományi Intézet munkatársát az egy.hu újságírója.
Korszakalkotó felfedezés: sokkal ősibb lehet a Kárpát-medence élővilága, mint gondoltuk
A jég és hó alkotta sivárság helyett fajgazdagság jellemezte a jégkorszaki Kárpát-medencét, nyaranta virágszőnyeg boríthatta a földet: növényfajaink több mint 80 százaléka itt, helyben élhette túl a mainál sokkal zordabb klímát. Ez pedig azt is jelenti, hogy őshonos fajaink többsége nem 10–12 ezer, hanem több tíz- vagy több százezer, netán millió éve él és fejlődik a Kárpátok gyűrűjében – olvasható egy friss tanulmányban.
Fajgazdagság a jégkorszakban – mégsem volt olyan kietlen a jégkorszaki Kárpát-medence
Iskolai tananyag, hogy a jégkorszak olyan zord időszak volt, hogy Közép-Európa fajainak zöme délre, a Balkánra és a Mediterráneumba húzódva élte csak túl, így például hazánk területét is fajszegény növényzet borította. Ezt a képet javasolja újragondolni a rangos Biological Reviews nemzetközi folyóiratban megjelent tanulmány […]
Megjelent az új Varázslatos Magyarország Magazin
A félévenként megjelenő prémium magazin országunk természeti értékeit mutatja be elismert természetvédelmi szakértők és kiemelkedő természetfotósok munkáin keresztül, valamint a természethez kapcsolódó jelenségek tárházába nyújt betekintést természettudósok és egyéb tudományterületek szakértőinek kalauzolásával. A lap 360 fokban […]
L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért díjat nyert az ÖK kutatója
Idén 21. alkalommal adta kivételes tehetségű hazai kutatónőknek az akadémikusokból álló zsűri a „L’Oréal – UNESCO A Nőkért és a Tudományért” elismerését. A díjjal az alapítók minél több tehetséges, sikeres nőt szeretnének elismerni és támogatni, segítve […]
Miért tört ki pánik a tigrisszúnyog miatt? – a 24.hu riportja Garamszegi László Zsolttal
Hazai tigrisszúnyogokban még nem mutatták ki a nyugat-nílusi láz vírusát, és nem zárnak ki területeket a véradásból. Egy hír mégis kisebbfajta pánikot okozott. „A tigrisszúnyog terjed hazánkban, a nyugat-nílusi láz kórokozója is jelen van, de a […]
