Új ajánlások az uniós helyreállítási tervekhez

• A RestPoll uniós projekt szakpolitikai ajánlása bemutatja, hogy mely helyreállítási intézkedések a leghatékonyabbak a beporzók, például a vadméhek számára Európában.
• Több jó minőségű, egymással összekapcsolt élőhelyre, valamint az intenzív földhasználat mérséklésére van szükség, például a növényvédő szerek használatának csökkentésével és a beporzókhoz is igazodó kaszálási és legeltetési rendszerek bevezetésével.
• Az eredmények hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az uniós tagállamok a Természethelyreállítási Rendelet keretében hatékonyan, gyakorlati szempontból megvalósítható és ellenőrizhető módon hajtsák végre helyreállítási terveiket.

A beporzó rovarok – például a méhek, poszméhek, lepkék és zengőlegyek – kulcsszerepet játszanak a mezőgazdaságban, a biológiai sokféleség fenntartásában és az ökoszisztémák stabilitásában. A beporzók védelmét szolgáló intézkedések számos termesztett növény terméshozamát biztosítják, hozzájárulnak az egészséges talaj, a tiszta víz és a klímavédelem fenntartásához. Ugyanakkor a beporzók állományai Európa számos térségében évek óta csökkennek. A RestPoll uniós Horizon Europe projekt új szakpolitikai összefoglalója a jelenlegi tudományos eredmények és szakértői ismeretek alapján áttekinti, mely helyreállítási intézkedések járulhatnak hozzá leghatékonyabban a beporzópopulációk helyreállításához. A projekt vezetője Alexandra-Maria Klein, a Freiburgi Egyetem Természetvédelmi Biológiai és Tájökológiai Tanszékének professzora szerint:

„Ha 2030-ig meg akarjuk állítani és vissza akarjuk fordítani a beporzók számának és sokféleségének csökkenését, két kulcskérdésre kell összpontosítanunk: a megfelelő élőhelyek bővítésére és összekapcsolására, valamint az intenzív mezőgazdasági és zöldterület-használat mérséklésére” – „Fontos, hogy az intézkedések igazodjanak a helyi adottságokhoz, a helyi érdekeltekkel együttműködésben készüljenek, és rendszeresen monitorozzuk hatásukat.”

Hogyan készültek az ajánlások?

A szakpolitikai összefoglaló egy szakértői felmérésre és szakirodalomi áttekintésére épül. Első lépésben 20 európai ország 56 nemzetközileg elismert beporzó-kutatója értékelt összesen 17 lehetséges helyreállítási intézkedést egy online kérdőívben. A szakértők szakmai és gyakorlati tapasztalataik alapján értékelték az intézkedések hatékonyságát, megvalósíthatóságát és költségigényét. Az értékeléseket célzott szakirodalmi áttekintés egészítette ki, többek között a Conservation Evidence platform felhasználásával, amely rendszerezetten értékeli a természetvédelmi intézkedések hatékonyságáról szóló kutatási eredményeket.

A szerzők ajánlásaikat kifejezetten az uniós Természethelyreállítási Rendelett összefüggésében fogalmazzák meg. A rendelet 10. cikke előírja a tagállamok számára, hogy 2030-ig fordítsák meg a beporzók állománycsökkenését, majd ezt követően tovább növeljék populációikat. Az uniós tagállamoknak 2026. szeptember 1-ig kell benyújtaniuk nemzeti helyreállítási terveik tervezetét az Európai Bizottságnak.

Mely intézkedések különösen hatékonyak a beporzók védelmében?

Az elemzés szerint a beporzók védelme hatékonyan összekapcsolható más restaurációs intézkedésekkel a mezőgazdasági tájakon, gyepekben és városi zöldterületeken is. A leghatékonyabb megközelítés a beporzók számára kedvező élőhelyek minőségének, kiterjedésének és összekapcsoltságának növelése. Ide tartoznak a fajgazdag (fél)természetes gyepek, a vadvirágos területek, a sövények, valamint a virágzó fák és cserjék. Az ilyen élőhelyi elemek nemcsak a táplálékforrások mennyiségét és változatosságát növelik, hanem elősegítik a beporzók terjedését és a genetikai állományuk keveredését a tájban.

Ugyanakkor a szerzők szerint elengedhetetlen az intenzív gazdálkodási gyakorlatok mérséklése, például a növényvédőszerek használatának csökkentésével, ritkább kaszálással vagy a kevésbé intenzív legeltetéssel. A felhagyott földeket ugyanakkor érdemes kíméletes módon ismét használatba venni – például időszakos kaszálással vagy kis létszámú állatállománnyal végzett legeltetéssel –, hogy megelőzzük a területek cserjésedését. Ez virágokban gazdag területek kialakulását segítené elő, amelyek táplálékot biztosítanak a beporzók számára, és támogatják védelmüket, illetve visszatelepedésüket. Nincs azonban egyetlen, mindenhol alkalmazható megoldás. Az intézkedések akkor a legeredményesebbek, ha a helyi adottságokhoz, a talajhoz, az éghajlathoz, a tájszerkezethez és a célfajokhoz igazodnak.

• A szerzők világos és mérhető célok kitűzését javasolják, valamint fontosnak tartják tartják a helyi gazdálkodók, földhasználók, önkormányzatok, hatóságok és szakértők bevonását az intézkedések tervezésébe és végrehajtásába. Ezen felül a megfelelő pénzügyi és szakmai támogatás, valamint az intézkedések hatékonyságát és szükség szerinti módosítását vizsgáló monitorozás a sikeres megvalósítás alapfeltétele. „A beporzók élőhelyeinek helyreállítása egyszerre lehet ökológiailag megalapozott és költséghatékony, miközben többfunkciós tájakat hoz létre, amelyek amellett, hogy erősítik a beporzókat, további hasznokat hoznak a biológiai sokféleség, a talaj- és vízminőség, a fenntartható mezőgazdaság, az éghajlatvédelem és a közösségek jólléte szempontjából. Emellett csökkenthetik a vegyianyagoktól való függőséget, hozzájárulva a hosszú távú környezeti és gazdasági ellenállóképességhez.” – magyarázza Jessica Knapp, a szakpolitikai összefoglaló vezető szerzője, a Lundi Egyetem kutatója.

Az eredeti, angol nyelvű közlemény itt érhető el:
Knapp, J., Dicks, L., Kranke, N., Morgan, W., Potts, S., Smith, H.G., Stout, J., Thijssen, M., Thompson, A., Klein, A.-M. (2026). Nature Restoration Plans – the most effective measures to restore pollinator populations. Policy Brief from the EU-Horizon-Europe-Project RestPoll (Grant Agreement No. 101082102). Zenodo. DOI: 10.5281/zenodo.18655302

A szakpolitikai összefoglaló az uniós Horizon Europe RestPoll projekt (támogatási azonosító: 101082102) keretében készült, más olyan Horizon Europe projektek közreműködésével, amelyek a beporzó rovarok ökoszisztémákban és az emberi jóllétben betöltött szerepével foglalkoznak.

A szakpolitikai összefoglaló a Restpoll Horizon Europe projekt (támogatási azonosító: 101082102) mellett további Horizon Europe projektek közreműködésével készült, amelyek a beporzó rovarok ökoszisztémákban és az emberi jóllétben betöltött szerepével foglalkoznak.

Photo: A beporzók számos termesztett növény terméshozamát biztosítják, például ez a földi poszméh (Bombus terrestris) egy cseresznyefa virágát látogatja. (Fotó: Felix Fornoff)