A faunisztikai adatok az elmúlt évek gyors globális változásainak fényében jelentősen felértékelődtek. Fontos ismernünk, hogy mely állatfajok fordulnak elő egy területen, régióban ahhoz, hogy a globális hatásokra végbemenő változásokat követhessük. A pókok a gerinctelen állatok közül viszonylag szerencsés helyzetben vannak, számos magyarországi kutatás vizsgálta a pókközöségeket az elmúlt másfél évszázadban. Azonban az összefoglaló munkák száma meglepően alacsony. Az utolsó, egész országra kiterjedő, irodalmi adatokon alapuló fajlista már több, mint 25 éves.

Az elmúlt két évtizedben közölt, a Dél-Alföld természetes élőhelyeire vonatkozó adataikat gyűjtötte össze Gallé-Szpisjak Nikolett és Gallé Róbert. A monográfia közel 400 oldalon rendezi pókfajok szerint az előfordulási adatokat, begyűjtött egyedek számát és foglalja össze az új regionális adatokat, Magyarország faunájában és a tudomány számára új fajokat. A munkában 439 pókfaj adatai szereplenek, melyek természetes és természetközeli élőhelyeken fordulnak elő. Ez Magyarországról kimutatott összes pókfaj több, mint felét jelenti. A régió pókfaunája ennek ellenére is igen távol van a teljes feltárástól, számos további faj előfordulása valószínűsíthető a természetes, természetközeli területeken. Továbbá, az ember által erősen módosított élőhelyeken, falvakban, városokban, szántóföldeken és idegenhonos fafajú erdőültetvényekben tucatnyi további faj jelenléte ismert.
Az adatbázis lehetőséget teremt a rendelkezésre álló adatok számos új szempont szerinti értékelésére, átfogó elemzésére, amelyek segítségével pontosabb képet alkothatunk a pókközösségek szerkezetéről és az egyes fajok elterjedését meghatározó tényezőkről. A munka segítség lehet a következő országos fajlista összeállításához.

Forrás: Monográfia: A Dél-Alföldi természetes élőhelyek pókfaunája