Profil

1, Madarak szerepe a magterjesztésben és a növények megtelepedésében

A másodlagos magterjesztés (diplozoochória) és a magvak fészekanyaggal való terjesztése (kaliochória) a kevésbé hagyományos és így kevésbé ismert magterjedési módok közé tartoznak. Kutatásunk során ezen magterjedési módokat vizsgáljuk különböző madárfajoknál szárazföldi nyílt élőhelyeken, valamint lakott környezetben. Arra keressük a választ, hogy ezek a mechanizmusok képesek-e a fragmentált élőhelyfoltok összekötésére és a lokális biodiverzitás növelésére a magok terjedésének biztosítása révén. Illetve a madarak végtermékei (köpetek) és tevékenységük (fészeképítés) képesek-e olyan környezetet (mikroélőhelyet) teremteni, mely hozzájárulhat a növények sikeresebb megtelepedéséhez.

2, Kisemlős közösségek vizsgálata: bagolyköpet-elemzés, élvefogó csapdázás

A kisemlősök szinte minden élőhelytípusban jelen vannak, kiváló indikátorszervezetek. Felmérésükkel pontos képet alkothatunk egy élőhely pillanatnyi minőségéről. Hosszabb távú monitorozásuk révén nyomon követhetjük a tájhasználatban és a táj strukturális elemeiben bekövetkezett változásokat, zavarásokat, a különböző kezelési módok és intenzitások hatását, de akár az élőhely-rekonstrukciós programok eredményességét is.

3, A rágcsálók szerepe a gyepi növényközösségek fenntartásában

A rágcsálókhoz számos káros, de legalább annyi hasznos „szolgáltatás” is köthető, melyeket mindennapi tevékenységeik által nyújtanak. Napjainkban egyre nagyobb figyelmet kap magterjesztő, illetve élőhely-formáló (rágás, talajbolygatás) szerepük, melynek relevanciáját számos vizsgálat támasztja alá. Kutatásunkkal e szerep meglétét és jelentőségét kívánjuk bizonyítani gyepi élőhelyeken, mivel ezeket az élőhelyeket – az ökoszisztémában betöltött jelentős szerepük ellenére – az eddigi kutatások alig tárgyalták.