Projektek

Életképes ürgeállomány fennmaradásának biztosítása a Pannon régióban

Megvalósítás alatt lévő/Futó projekt

Összefoglaló:

Az ürge világállomány egyik géncentrumaként tekinthető Pannon régió ürgeállománya minden korábbi természetvédelmi erőfeszítés ellenére, regionális szinten drasztikusan csökken, a meglévő kolóniák felmorzsolódnak, korábban egybefüggő élőhelyhálózatok a természetes összeköttetések megszűnése miatt egyre inkább szétszabdalódnak, szigetszerű elrendeződésűvé válnak.

A projekt fő célja a Pannon régió ürgeállományában azonosított három elkülöníthető genetikai vonal fennmaradásának biztosítása a lokális erőfeszítések összehangolásával kialakított „természetvédelmi biztonsági háló” „kifeszítése” segítségével, amely a régió életképes állományának fenntartásán keresztül az ürge világállományának is legfontosabb záloga.

A konzorciumi partnerek által a projektben az alábbi fő tevékenységi körök tervezettek:

• Az ürgeállományokra vonatkozó „természetvédelmi biztonsági védőháló” rendszerének kidolgozása, az ezt magalapozó, kolóniákra vonatkozó „törzslapok” kialakítása és kitöltése, a fennmaradást biztosító összehangoló stratégia felállítása és a megvalósítási folyamat megkezdése.
• A RAPTORSPREY LIFE genetikai és szaporítástechnológiai vizsgálatainak eredményei alapján további két magyarországi (Duna-Tisza közi, tiszántúli) ex situ ürgeszaporító központ felállítása, fejlesztése és a szaporított ürgék megfelelő helyre történő telepítése.
• In situ, de kontrollált (félvad), kedvezőtlen külső hatásoktól védett ürgeállományok (kolóniák) létrehozása („Citellus-kertek”), fejlesztése és a korlátozott területméret, elszigeteltség miatt terjedésre képtelen szaporulat rendszeres áttelepítése az alkalmas élőhelyekre.
• A még meglévő metapopulációs struktúrák azonosítása, az ott szerzett tapasztalatok, mint jó gyakorlatok átvitele más alkalmas területekre az ökológiai összeköttetések megteremtéséhez, illetve a kezelések, élőhelyfenntartási beavatkozások tervezéséhez, kivitelezéséhez.
• Élőhelyrekonstrukciós beavatkozásokkal (cserjeirtás, legelési infrastruktúra megteremtése, csordakutak felújítása, ragadozók kontrollált gyérítése stb.) élőhelyteremtés az ürge élőhelyein történő megőrzése érdekében, állományai számának növelésével, illetve lehetőség szerint ökológiai folyosókkal történő összekötése. Az élőlényközösség más kiemelt értéket jelentő tagjaira (edényes növények, gerinctelen fajok, kétéltű- és hüllőfajok, ragadozó és földön fészkelő madárfajok stb.) gyakorolt kedvező hatások erősítése és az esetleges negatív hatások kiküszöbölése, priorizálási alapelvek megfogalmazása.
• A kolóniák egészségi állapotának átfogó értékelése, többszempontú, általánosítható és ismételhető módszerekkel. Az értékelés magába foglalja az ürgéket, illetve kolóniákat veszélyeztető tényezőknek a feltárását, lokalizálását, veszélytérképek készítését, a legkedvezőbb kezeléshez szükséges módszerek kidolgozását, valamint a veszélyek elhárítását, illetve a negatív hatások csökkentését és nyomon követését, és az előbbiek demonstrációs projektekben történő bemutatását.
• Kommunikációs és szemléletformáló kampányok az ürge helyi, regionális és nemzetközi társadalmi elfogadottságának növelésére, pl. filmek, oktató-játékok, könyv és kisebb kiadványok, egyéb demonstrációs anyagok, tudományos, ismeretterjesztő és érzékenyítő rendezvények stb. készítésével, terjesztésével, szervezésével.
• Az ismeretterjesztésbe, népszerűsítésbe partnerként bevonható turisztikai szervezetek közreműködésével az ürge „turisztikai marketingjének, attrakciójának” kidolgozása és néhány kiválasztott állományának in situ bemutatása zavarásra nem érzékeny élőhelyeken, szabályozott keretek között.
• A beavatkozások tudásközpontú megalapozása és utólagos nyomon követése, illetve ezek módszertanának fejlesztése, dokumentálása. Az állategészségügyi vonatkozású tevékenységek során különös figyelemmel az állatról emberre terjedő patogénekre is, illetve a megelőzés lehetőségeire.

A Hermann Ottó Intézettel együttműködve a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének Konzervációökológiai Kutatócsoportja végzi a projektben az ürgeállományok alapállapotának előzetes felmérését, amely magába foglalja egy pontos elterjedési térkép elkészítését, az ismert ürge-kolóniákra egy veszélyeztetettségi index kidolgozását és térbeli elemzését a Tiszántúlon. Továbbá intézményünk monitorozza az ürgepopulációkat, azok egészségügyi állapotát, a kezelések és beavatkozások hatására a kolóniák egyedszámának alakulását. Kiemelt figyelmet kap a klímaváltozás ürgékre gyakorolt hatásának mérése, valamint a populációgenetikai vizsgálatok összefoglalása, amely megalapozza a zárttéri szaporítási és a visszatelepítési programot. Emellett a projekt más védett fajokra gyakorolt hatása is górcső alá kerül. Az ürgeállomány fenntartása érdekében együttműködünk a faj jövőjét meghatározó szektorokkal, az eredményekből születő publikációkat és szakmai javaslatokat megosztjuk a mezőgazdászokkal, vízügyi szakemberekkel, természetvédelmi szervezetekkel is.

A CitellusLIFE projekt ( LIFE24-NAT-HU-CitellusLIFE-101202727) az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg.

A projekt a LIFE Nature program keretében az Európai Unió támogatásával, az Agrárminisztérium és a Széchenyi Programiroda társfinanszírozásával valósul meg.

Résztvevő kutatók:

• Gál Renáta
• Paládi Petra