Hírek

RestPoll projekt: A beporzók élőhelyeinek helyreállítása Európában

A RestPoll projekt célja a beporzók élőhelyeinek tartós helyreállítása és összekapcsolása Európában. A projekt a Freiburgi Egyetem vezetésével 2023 októberében kezdődött és négy évig tart. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Piross Sándor és Demeter Imre tudományos munkatársak vezetésével a projekt hazai kutatási tevékenységeit irányítja. A kutatások a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területein fognak zajlani a következő években. A Restpoll célja, hogy a társadalom számára hatékony eszközöket biztosítson a vadon élő beporzók csökkenésének megfordításához, és Európát a beporzók védelmének terén globális vezető szerephez juttassa.

Atalantalepke – Felix Fornoff

A beporzók élőhelyeinek helyreállítása
A beporzók és az általuk nyújtott beporzási ökoszisztéma-szolgáltatás csökkenésének ellensúlyozásához fontos a virágzó élőhelyek és fészkelőhelyeik helyreállítása. Védelmük nem csak a biológiai sokféleség, hanem a mezőgazdasági terméshozamok és az élelmiszerbiztonság szempontjából is fontos.
A RestPoll a gazdálkodóktól kezdve a kormányokig minden érintett féllel együttműködve arra összpontosít, hogy hatékony intézkedéseket és ágazatközi megközelítéseket alkalmazzon a beporzók és ökoszisztéma-szolgáltatásaik helyreállítása érdekében. A RestPoll központi eleme a beporzó élőhelyek helyreállítását célzó esettanulmányi területek és „Élő Laboratóriumok” hálózatának (Living Labs) létrehozása. Az „Élő Laboratóriumok” Európát átölve közös kutatás, oktatás és tudáscsere egyedülálló központjai lesznek. A tizennégy európai ország tizennyolc esettanulmányi területeinek kezelői már részben meg is kezdték az élőhelyek rehabilitációját a RestPoll kutatóival együttműködve.
A RestPoll konzorcium tizenhat ország szakértelmét egyesíti. A projektpartnerek egy szakértő, szenvedélyes és kreatív csapatban fognak össze, melyet természet- és társadalomtudósok, huszonhárom kutatóintézet, egy civil szervezet, három vállalat, három minisztérium és egy nemzeti park képviselői alkotnak. A projekt különböző társadalmi, ökológiai és politikai szinteken újonnan kidolgozott részvételi módszerekkel vonja be az élelmiszer-ellátási lánc résztvevőit.

Poszmeh – Felix Fornoff

Projektindító találkozó Lundban, Svédországban
Az első találkozót, amelyen minden projektpartner részt vett, november 28-án és 29-én tartották a svédországi Lundban. A találkozón lehetőség nyílt a projekt résztvevői számára, hogy személyesen vitathassák meg, hogyan érhetik el a projekt ambiciózus céljait. A projektpartnerek áttekintést adtak az egyes munkacsomagokról, és megbeszéléseket tartottak az adatgyűjtéssel és a szakpolitikák kialakításával kapcsolatos egyes témákban.
Alexandra-Maria Klein a projekt főkoordinátora, a Lundi Egyetem vendégprofesszora, nagy izgalommal várta a többszereplős rehabilitációs projekt elindítását.

„A projekt Európa-szerte támogatni fogja a földhasználat átalakítását a biológiai sokféleséget támogató és termékeny tájak irányába.”
– Alexandra-Maria Klein

Bundás pihelégy – Felix Fornoff

A RestPoll weboldal elindítása
A lundi projektindító rendezvényen elindult a projekt honlapja is: www.restpoll.eu. A weboldal ösztönzi a tapasztalatcserét, fontos háttéradatokat és friss híreket nyújt a projektről, bemutatja annak további terveit és elért mérföldköveit.
A projekt az Európai Unió Horizont Európa keretprogramja által a 101082102 számú támogatási megállapodás keretében kapott támogatást.

Zizegő comboslégy – Felix Fornoff

További megjelenések a témában:

webradio.hu - Magyar kutatók is részt vesznek a beporzók élőhelyeinek helyreállítását célzó európai projektben - 2024-01-05

agrotrend.hu - Magyar kutatók is részt vesznek a beporzók élőhelyeinek helyreállítását célzó európai projektben - 2024-01-05

origo.hu - Magyar kutatók is részt vesznek a beporzók élőhelyeinek helyreállítását célzó projektben - 2024-01-05

magyarallatvedelem.hu - Magyar kutatók is részt vesznek egy nagyon fontos, a beporzók élőhelyeit érintő európai projektben - Magyar Állatvédelem - 2024-01-05

alternativenergia.hu - RestPoll projekt: A beporzók élőhelyeinek helyreállítása Európában - 2024-01-05

ma.hu - Magyar kutatók is részt vesznek a beporzók élőhelyeinek helyreállítását célzó európai projektben - 2024-01-06

greenfo.hu - Magyar kutatók a beporzók élőhelyeinek helyreállítását célzó európai projektben - 2024-01-06

berek.hu - Átfogó projekt indul a beporzók védelmében - 2024-01-07

Nyomtatott sajtó:
Kertészet és Szőlészet - A beporzók élőhelyeinek védelmében - 2024.01.17. (3. oldal)
Magyar Mezőgazdaság - Beporzók - 2024-01-17. (4. oldal)

Hírek

Városi méhlegelők – az első hazai, beporzókat segítő élőhely-kezelések pozitív eredményei, kihívásai és fejlesztési lehetőségei

A városiasodás jelentős szerepet játszik az élővilág sokféleségének csökkenésében. Miközben a beporzó rovarokat (észak-amerikai és nyugat-európai példák alapján) akár segíthetjük is a városokban táplálkozó- és fészkelőhelyeket biztosítva a zöldterületek megfelelő fenntartásával. A természetvédelem és a lakosok számára is egyszerre elfogadható megoldások megtalálása nem is olyan egyszerű a sűrűn lakott, erősen beépített, folyton változó városi környezetben. Pedig egyre több tanulmány mutatja ki, hogy a természetközelség pozitívan hat az emberek lelki egészségére. A közterületeken számos lehetőség van a beporzók segítésére, beleértve a már meglévő zöldterületek (parkok, útszélek) ritkább kaszálását, virágsávok vetését és méhhotelek telepítését. Azonban Kelet-Európában a beporzókat segítő beavatkozások mindeddig ritkák, az ökológiai és társadalmi hatásaik feltáratlanok voltak. Az Ökológiai Kutatóközpont (Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport) és a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatói 2021 óta követik nyomon (monitorozzák) a hazai méhlegelőket. Jelen vizsgálat célja három magyarországi esettanulmány keretében (Budapesten és Veszprémben) a ritka kaszálás és az egyéves virágsávok vetésének a virágokra és beporzókra gyakorolt hatásának vizsgálata volt. Ritkán kaszált vagy vetett (méhlegelők) és gyakran kaszált (kontroll területek) útszéleket, parkokat hasonlítottak össze egy egyszerű, megfigyelésen alapuló, a városi környezetben élő beporzó rovarokra adaptált mintavételi módszerrel. Mindkét, a beporzók segítését célzó beavatkozás esetében pozitív, de a 2022-es súlyos aszály és egyes kezelési hibák miatt viszonylag csekély hatás volt kimutatható. A ritkán kaszált területeken magasabb és zöldebb növényzetet, több virágot és beporzót figyeltek meg a gyakran kaszált zöldterületekhez képest. A vetett virágfoltok csak a szezon második felében biztosítottak táplálékforrásokat és segítették a beporzókat, míg tavasszal és kora nyáron alig látogatták a beporzók a területeket, mert azokon tavasszal még a minden évben újraszántott és vetett, virágokat nem tartalmazó magággyal vagy csíranövényekkel találkozhattak. Bár a kétféle beavatkozás összeségében pozitív hatást ért el, és egy éven belül akár kiegészíthetik egymást, bőven van lehetőség a beporzókat segítő beavatkozások fejlesztésére és feltáró kutatásokra is. Az éghajlati és környezeti változásokkal szemben ellenálló városi ökoszisztémák, jelen esetben a fenntartható méhlegelők kialakítása érdekében, a kutatók az őshonos és nagyobb arányban évelő növényfajokat tartalmazó magkeverékek használatát javasolják. Jó megoldás lehet az évekig fennmaradó, minél kevesebb talajbolygatással járó, vadvirágos keverékkel való felülvetést és a ritka, vagy még inkább mozaikos kaszálást kombináló beavatkozások alkalmazása. A vadvirágok vetése, a beporzók segítése, valamint ezen beavatkozások akár tudományos akár lakossági tanulmányozása és nyomonkövetése (monitoring, citizen-science) a városi élővilág sokféleségét és egyben az emberi jólétet is növelheti. Míg a lakosság tájékoztatása és a programokba való mélyebb bevonása elősegítheti ezen beavatkozások hosszabb távú fennmaradását. A vizsgálat során gyűjtött adatok felhasználásával a döntéshozók a kutatókkal karöltve a városi zöldterületek fenntartható és élővilágot támogató kezelésének megtervezésén fognak dolgoznak a következő években is.

Publikáció: SpringerLink – Urban Ecosystem – First steps of pollinator-promoting interventions in Eastern European urban areas – positive outcomes, challenges, and recommendations – 2023-08-14

Gabriella, Süle; Anikó, Kovács-Hostyánszki; Miklós, Sárospataki; Tünde Ilona, Kelemen; Gabriella, Halassy; Anna, Horváth; Imre, Demeter; András, Báldi; Viktor, Szigeti: First steps of pollinator-promoting interventions in Eastern European urban areas – positive outcomes, challenges, and recommendations. Urban Ecosystems. Accepted.

Csatolt dokumentum(ok):
2023-09-05 07_15_43_Radiocafe_Budapesti hírek
SpringerLink - First steps of pollinator-promoting interventions in Eastern European urban areas – positive outcomes, challenges, and recommendations - 2023-08-14

További megjelenések a témában:

24.hu/ Tudomány - Kiderült, hogyan válnak be a városi méhlegelők - 2023-09-04

agroforum.hu - Mennyire eredményesek a Magyarországon kialakított méhlegelők? - 2023-09-05

Lin https://agroforum.hu/szakcikkek/zoldito/mennyire-eredmenyesek-a-magyarorszagon-kialakitott-mehlegelok/ k

Spirit FM - Ökológiai szempontból pozitív változásokat eredményeztek a méhlegelők, mondta Szigeti Viktor - 2023-09-05

Klubrádió Zöldklub - Interjú Süle Gabriellával a méhlegelők hatékonyságáról

Hírek

Beporzás: a természetes jobb

A Padovai Egyetem és az Ökológiai Kutatóközpont kutatása a „Nature Communications” című folyóiratban jelent meg, amely szerint az állatok által beporzott gyümölcsök 23%-kal jobb minőségűek. A beporzó szervezetek számos növényfaj, köztük sok, az emberi táplálkozásban használt növény, például a gyümölcsök és zöldségek szaporodásához elengedhetetlenek. A mérsékelt égövi környezetben a beporzók főként rovarok, például méhek, lepkék, sok kétszárnyú (pl. zengőlegyek) és néhány bogár, míg a trópusi és szubtrópusi régiókban a beporzók közé tartoznak a madarak, denevérek és néhány további emlős is. Az elmúlt évtizedekben számos beporzó faj diverzitása és abundanciája világszerte csökkent (beporzó válság vagy pollinációs krízis), ezért a tudományos erőfeszítések e szervezetek mezőgazdaságban betöltött jelentőségének számszerűsítésére összpontosítottak, és számos kísérleti tanulmányt tettek közzé a terméshozamra, a termelés stabilitására és a termés minőségére gyakorolt hatásukról.

Példák, amelyek azt mutatják, hogy a beporzók hatását hogyan vizsgálják a termésminőségre a kutatási kísérletekben. Balról jobbra: beporzók kizárása, szabad állati beporzás, kézi beporzás.

A „Global meta-analysis shows reduced quality of food crops under inadequate animal pollination” című kutatás, amelyet Elena Gazzea és Lorenzo Marini, a Padovai Egyetem, és Batáry Péter az Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a Nature Communications folyóiratban tettek közzé, azt a célt tűzte ki, hogy a beporzóknak a termények minőségére gyakorolt hatását először számszerűsítse globális szinten egy meta-analízis segítségével, amely egy olyan statisztikai módszer, amely lehetővé teszi a témában meglévő szakirodalom mennyiségi szintézisét.
Az adatokat a tudományos publikációk főbb adatbázisaiban végzett irodalomkutatással gyűjtötték össze: a világ 48 országában és 48 különböző terményen végzett 190 független tanulmány adatait használták fel. Az állati beporzás hatását úgy számszerűsítették, hogy összehasonlították a beporzókkal és anélkül termesztett termések minőségében – alak, méret, megjelenés, íz és táplálkozási tulajdonságok – mutatkozó különbségeket.
Az eredmények azt mutatják, hogy az állati beporzás kulcsszerepet játszik a mezőgazdasági termelés minőségének meghatározásában. Az állatok által beporzott gyümölcsök átlagosan 23%-kal jobb minőségűek, ami azt jelenti, hogy a gyümölcs minőségének közel egynegyede függ a beporzó állatok jelenlététől.

Az állati beporzók elsősorban a gyümölcsök és zöldségek érzékszervi tulajdonságait (például alakját és méretét), valamint a betakarítás utáni tartósságukat befolyásolják pozitívan, míg a táplálkozási tulajdonságokhoz és az ízhez kevésbé járulnak hozzá. Az állati beporzás minőségre gyakorolt előnyei függetlenek a földrajzi régiótól és a beporzó fajoktól. Az adatelemzések az optimálistól eltérő beporzás jeleit is kimutatták, ami a beporzók csökkenéséből eredhet a mezőgazdasági tájakon, és ez veszélyeztetheti a termények minőségét. Általánosságban azonban a mézelő méhekhez hasonló beporzók használata fenntartja a legjobb minőségű gyümölcs- és zöldségtermesztést.

A nem megfelelő állati beporzásból eredő esztétikai alak- és mérethibák eper esetén

„Tanulmányunk eredményei nagyon fontos következményekkel járnak az agrár-élelmiszeripari ágazat számára” – magyarázza Batáry Péter, a tanulmány szerzője. A feldolgozatlan élelmiszerek, például a gyümölcsök és zöldségek minősége olyan szabványokon alapul, amelyek elsősorban a megjelenésükkel és az eltarthatóságukkal kapcsolatosak.
A nem optimális beporzás következtében a normálistól eltérő gyümölcs- és zöldségtermények a teljes mezőgazdasági termelési láncra kihatnak, a mezőgazdasági termelők jövedelmétől kezdve a fogyasztók döntéséig, hogy megvásárolják-e a terméket vagy sem”. A tökéletlen és rövid életű gyümölcsök termesztése tehát növeli a tápanyagokban gazdag élelmiszerek pazarlását, és a mezőgazdasági területeket feleslegesen terheli, hogy kompenzálja az agrár-élelmiszerpiac számára kielégítő minőségű termelés hiányát.
„A beporzók globális csökkenése nemcsak a terméshozamot és annak térbeli és időbeli stabilitását, hanem a mezőgazdasági termelés minőségét is veszélyezteti. Az állati beporzás és az élelmiszer-pazarlás közötti kapcsolatot az agrár-élelmiszeripari politikák eddig szinte figyelmen kívül hagyták, holott fontos gazdasági, társadalmi és környezeti következményekkel jár, különösen egy olyan korban, amikor a tápanyagokban gazdag élelmiszerek fogyasztása világszerte nem optimális” – magyarázza Elena Gazzea, a tanulmány első szerzője.

További megjelenések a témában:

agroinform.hu - Sokkal jobb minőségű gyümölcsök – ez a titkuk 2023.08.15.

hvg.hu - Kiderült, mitől függ a gyümölcsök minősége - 2023-08-19

origo.hu - Meglepő, mitől lesz minőségibb a gyümölcs - 2023-08-18

agraragazat.hu - Az állati beporzás kulcsszerepet játszik a mezőgazdaságban - 2023-08-19

demokrata.hu - A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ - 2023-08-18

webradio.hu - 2023.08.18. 12:04:25 A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ

agroforum.hu - 2023.08.21. Így növelhető akár negyedével a gyümölcsök minősége

cspm.hu - 2023.08.21. Fontos az állati beporzás a gyümölcsöknek - Csak POZITÍVAN Magazin

innotéka.hu - Az állati beporzás jelentősége - 2023-09-07

InfoRádió – Szigma - Interjú Batáry Péterrel - 2023.08.22.

Nyomtatott sajtó:
mti.hu - A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ - 2023-08-18
agroinform.hu - Aktuális teendők a gyümölcsösben, diófametszéssel kapcsolatos tudnivalók és egy elképesztő magyar innováció 2023.08.20.
player.hu - Jobbak a gyümölcsök, ha állatok is részt vettek a beporzásban - 2023-08-18
szeged.hu - Szeged.hu - Ismét bebizonyosodott, óriási szükség van a beporzó állatokra, hiszen a gyümölcsök minősége tőlük is függ - 2023-08-18
duol.hu - A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ - 2023-08-20
trademagazin.hu - A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ - Trade magazin - 2023-08-20
behir.hu - A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ - 2023-08-19
eduline.hu - Beporzóválság - akár a gyümölcsök minőségét is befolyásolhatja a beporzást végző fajok egyedszámának csökkenése - 2023-08-19
agroinform.hu - Új magyar felfedezés: a beporzás szerepe a gyümölcsök minőségében - 2023-08-20
profitline.hu - Ettől a tényezőtől is függ a gyümölcsök minősége - 2023-08-19
tudas.hu - A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ - 2023-08-18
Trend FM - Hírek A gyümölcsök minősége közel egynegyed részben függ a beporzó állatok jelenlététől- 2023-08-19
ma.hu - A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ - 2023-08-19
budaorsiinfo.hu - A gyümölcsök minősége a beporzó állatok jelenlététől is függ - 2023-08-19
24 óra - Új veszély: a beporzóválság - 2023-09-02
Délmagyarország - Új veszély: a beporzóválság - 2023-09-02
Nógrád Megyei Hírlap - Új veszély: a beporzóválság - 2023-09-02
Kisalföld - Itt az új veszély: a beporzóválság - 2023-09-02
Innotéka - Az állati beporzás jelentősége - 2023-09-15