A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói által vezetett új összefoglaló tanulmány a városi tavak és ökológiai jelentőségük eddigi legátfogóbb értékelését adja. Egyben rámutat arra, hogy még a legkisebb, gyakran figyelmen kívül hagyott kerti tavak is meglepően nagy szerepet játszhatnak a városi biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartásában, ugyanakkor bizonyos negatív ökológiai hatások kialakulásában is.
A Wiley Interdisciplinary Reviews: Water folyóiratban – a tudományterület egyik legmagasabban jegyzett lapjában megjelent cikk több mint 200 tudományos publikáció eredményeit értékeli. Elsőként különíti el a közterületeken fekvő városi tavak (például parkok dísztavai, vagy csapadékvíz-tározó tavak) és a magántulajdonú kertekben lévő kerti tavak ökológiai szerepét.
Bár a kerti tavak sokszor csak néhány négyzetméteresek, együttesen egy komplex vízi élőhely-hálózatot alkothatnak a városokban. Emellett bizonyos területeken az egyetlen elérhető édesvízi élőhelyet jelenthetik számos faj számára. „A legtöbben dísztóként gondolnak a kerti tavakra – sőt a parkokban található nagyobb városi tavakra is” – mondja Horváth Zsófia, a tanulmány vezető szerzője. „Pedig ha a sok, egyenként apró tavat összeadjuk, egy hatalmas, rejtett hálózatot kapunk, amely békáknak, rovaroknak, sőt denevéreknek is otthont és táplálékot ad. Aprók, de együtt óriási szerepük lehet.”
A kutatás rámutat arra is, hogy a városi tavak kétarcú ökoszisztémák: egyszerre nyújtanak ökológiai szolgáltatásokat – segítik a beporzókat, a mikroklíma-szabályozást vagy a rekreációt – ugyanakkor ökológiai problémákat is okozhatnak, ha nem megfelelően kezelik őket. Ilyenek például az inváziós fajok terjedésének elősegítése, a szúnyogok elszaporodása vagy az eutrofizációval járó kellemetlen hatások kockázata, ideértve az üvegházhatású gázok fokozott termelését is.
A szerzők hangsúlyozzák, hogy a kerti tavak ökológiai működését – mind a szolgáltatásaikat, mind a hátrányaikat tekintve – még sokkal kevésbé ismerjük, mint a nagyobb, legtöbbször közterületeken található városi tavakét. Bár globálisan valószínűleg rendkívül elterjedtek, még mindig alig tudjuk, hogy mely régiókban fordulnak elő leginkább, és mennyiben tér el a szerepük a nagyobb városi tavakétól, akár a biodiverzitás támogatásában, akár az ökológiai kockázatok tekintetében.
„A városi tavak nem mentesek a problémáktól” – teszi hozzá Horváth Zsófia. – „Ha nem megfelelően kezelik őket, ökológiai csapdává válhatnak, de gondos kezelés mellett a biodiverzitás fontos menedékei lehetnek és multifunkcionális élőhelyeket jelentenek az ökoszisztéma-szolgáltatások tekintetében.”
Bár a világon milliós nagyságrendben találhatók kerti tavak, ökológiai szerepük és kockázataik mindeddig kevéssé ismertek, a kutatások többsége pedig az Egyesült Királyságból származik. A szerzők olyan közösségi tudományos (citizen science) programokat és várostervezési stratégiákat javasolnak, amelyek a magántulajdonban lévő tavakat is számításba veszik a városi kék-zöld infrastruktúra elemeiként, és a környezeti nevelés eszközeinek segítségével elősegítik felelős kezelésüket.
„A városi fenntarthatóság a hátsó kertben kezdődik” – zárja gondolatait Horváth Zsófia. – „Ha felismerjük a kerti tavak ökológiai jelentőségét, az alapjaiban változtathatja meg, ahogyan a városi természetvédelemről gondolkodunk.”
A tanulmány végkövetkeztetése szerint még a legkisebb vízfoltok is aránytalanul nagy ökológiai értéket képviselhetnek – ez pedig alapjaiban formálhatja át, hogyan közelítünk a városi biodiverzitás és fenntarthatóság kérdéseihez a klímaváltozás korában.
Fotók: Kállai Márton
A publikáció itt érhető el:
