A „A botanikus kert titkos élete” című kiállítás Urbán Ádám legfrissebb fotósorozatának esszenciáját tárja a közönség elé. A Balogh Rudolf-díjas fotográfus dokumentarista sorozataiban különböző szakmai kollektívák mindennapjaiba enged betekintést. Hosszú távú munkája során a közösségek belső dinamikájára fogékony beavatottként ad képet a műhelyekben zajló tevékenységek karakteréről.
Urbán Ádám régóta vizsgálja a zárt terekben kialakuló növény- és állatvilág különleges közegét, dolgozott már számos hazai és külföldi állat- és növénykertben, ezúttal pedig a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert szerteágazó feladatkörét megismerve, a tudományos munka intenzív folyamatainak bemutatása vonzotta. A Kert inspiráló miliőjében született képek a klímaváltozás tükrében emlékeztetnek arra, hogy a környezetünkhöz fűződő viszonyunk kulcsfontosságú. A képek ráirányítják a figyelmet az itt dolgozó emberek pótolhatatlan munkájára, s megjelenítenek egy kivételes civilizációs teret, egy élő múzeumot, ahol a veszélyeztetett fajok még menedékre lelhetnek.
Ahogy már megszokhattuk, áprilisban tulipánözön virágzik a Nemzeti Botanikus Kertben! Idénre azonban a szokásosnál is nagyobb attrakcióval készülnek Vácrátóton, hiszen ősszel több mint 50 ezer hagymát ültettek el a kertészek. A hagymás tavaszi virágokon (nárciszok, hófények, csillagvirágok és nyári tőzikék) kívül következő hetekben virágba borulnak a cseresznyefák is a 22 hektáros történeti kertben.
Áprilisban indulnak az Élményséták is Vácrátóton azoknak, akik a látvány mellett szívesen elmélyednének a tulipánok vagy a japán cseresznyevirágzás kultúrtörténetében, és kíváncsiak a botanikus kerti szakemberek tippjeire, tapasztalataira.
Brest tulipánok
A tulipánok méltán népszerűek: változatosságuk és színpompás látványuk mellett még a fordulatokban gazdag, ezerévnyi történetük is kiemeli őket a tavaszi virágok sorából. Ez a különleges virág Közép-Ázsiából származik, de a 10. században már Perzsiában termesztették, majd az Oszmán Birodalom egyik legértékesebb, szimbolikus virága lett. A 16. században került Európába, ahol a hollandoknál a 17. században valóságos „tulipánmánia” alakult ki, és a hagymák a luxust jelképezték, sőt, volt idő, amikor egy hagyma értéke egy ház árával is felért. A tulipántőzsde összeomlott, de a virág ma is Hollandia és a tavaszi kertek ikonikus növénye. Április 11- 19-e között Tulipánmánia Élménysétákra várják az érdeklődőket, melyek alkalmával Lunk Gergely főkertész kalauzolja el a látogatókat a tulipánok izgalmas világában.
dézsás tulipánok a Karbonház előtt
„Az őszi hónapokban közel 53.000 hagymát ültettünk el a botanikus kertben, melyek a kert több pontján, összesen 400 négyzetméternyi ágyásban és 400 dézsában borulnak virágba áprilisban. Az idei szezonban húsz ágyásban, több mint 200 fajta tulipánban gyönyörködhetnek a látogatók, köszönhetően két nagy adományozónak, akik több tízezernyi hagymával járultak hozzá a gyűjtemény bővítéséhez” -meséli Lunk Gergely, főkertész.
Március végétől csodálhatjuk meg a cseresznyefák virágzását, melyhez Japánban ünnep is kapcsolódik: a Hanami. A szó lefordítva „virágnézést” jelent, ahol a „virágok” alatt főleg Sakura (cseresznyevirág) és Ume (sárgabarack vagy szilva) értendő. Az ázsiai szigetországban a pár hetes virágzás idején fesztiválokat, piknikeket, teaceremóniákat és zenés esteket tartanak, éjszaka pedig a megvilágított fákban gyönyörködnek.
Prunus serrulata ‘Ichiyo’
A Nemzeti Botanikus Kert Hanami Élménysétáin Bárány Tibor, a Dendrológia gyűjtemény kurátora nem csak a keleti ünnep hagyományaival ismerteti meg a látogatókat, hanem a szigetországban őshonos és gyakran ültetett növényekről is mesél. A botanikai kalandozás mellet a japán növények és szimbólumok kapcsán megismerhetjük a szamurájok érdekes és titkos világát, sőt, a program végén a séta résztvevői megtekinthetik a Kendo harcművészet eszközeit.
Kurili cseresznye
A tulipánok és cseresznye fajok mellett tavasszal kertszerte találkozhatunk nárciszokkal, hófényekkel, puskin-csillagvirágokkal, de a vácrátóti gyűjteményben botanikai tulipánok, csillaghagymák, gyöngyikék, sárga kakasmandikók, vadjácintok, kis-ázsiai téltemetők és nyári tőzikék is találhatók.
A Nemzeti Botanikus Kert vezetését 2025. január 1-től Fráter Erzsébet biológus vette át.
Korábban a Természettudományi Múzeum Növénytárának munkatársa volt, majd 1998 óta kurátorként dolgozik a Botanikus Kertben. Legfőbb feladata a Növényrendszertani Gyűjtemény kezelése, ezen túl a Kert ismeretterjesztő tevékenységébe is bekapcsolódik.
Több évtizede publikál botanikai, kertészeti és kultúrtörténeti témákban. Népszerű könyvei (Mesés növények, növényes mesék; A Biblia növényei; Szép magyar kertek stb.) igényesen képviselik a szakmailag korrekt, szórakoztató ismeretterjesztést. Számtalan botanikai gyűjtő- és tanulmányúton járt Európában, Afrikában és főképp Ázsiában, úti élményeit, tapasztalatait, fotóit írásaiban is felhasználja.
Elődje, Zsigmond Vince 5 évig szolgálta az intézményt. Gyűjteményes kertek iránti elkötelezettségével, több évtizedes szakmai tapasztalataival, a történeti kertek természeti, kulturális és történeti értékeit szem előtt tartva, számtalan fejlesztéssel, beruházással és új rendezvénnyel gazdagította Botanikus Kertünket. Köszönjük régi vezetőnk kitartó, értékteremtő munkáját!
Október utolsó hétvégéjén üdvözölte idei százezredik látogatóját a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert. Az intézmény népszerűsége töretlen, sőt az új tematikus és kulturális programoknak, illetve a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően az elmúlt években jelentősen növekedett.
„Az a mondás járja, hogy ennyi ember nem tévedhet. És valóban nem is téved, hiszen kertünk az év minden évszakában élményt nyújt, békét és harmóniát áraszt, ráadásul ismeretátadással ötvözve – hangsúlyozza Zsigmond Vince, a Nemzeti Botanikus Kert vezetője. – Az ősz átmeneti időszak, ekkor az élővilág a nyárból a télbe fordulva a nyugalmi periódusra készül fel, ahhoz igazodik. A fák és cserjék csodálatos őszi színekben pompáznak, és az egyre színesedő lombok mellett a beérő termések változatossága is számos érdekességet kínál.”
A Rendszertani gyűjteményben érő tövises vadcitrom (Poncirus trifoliata) gömbölyű, bársonyos szőrű sárga terméseiről jól látható, hogy a citrusok, azaz a citrom és a narancs rokona. Aki azonban a teájába szeretné préselni a levét, nagyot csalódhat, mert a gyümölcsnek kevés és keserű a leve. Ennek ellenére narancslekvárba keverik, a közel-keleti konyha pedig megfőzve és szárítva fűszerként használja.
A sártök (Citrullus colocynthis) is becsapós, mert megtévesztően hasonlít zamatos rokonához, a görögdinnyéhez. Ennek a kicsi, sárga csíkos, zöld dinnyécskének azonban nem édes, hanem keserű és mérgező a sárgászöld húsa. A benne található cucurbitacin nevű toxin már kis adagban is erős hashajtó. Indiától Afrikáig homoksivatagokban, tengerpartokon fordul elő, a sivatagi népek korábban a magjából lámpaolajat sajtoltak, maglisztjéből lepényt sütöttek, illetve a tökhéjból ivócsészét készítettek.
A Délkelet-Ázsiában őshonos, kissé fagyérzékeny kínai kenderpálma (Trachycarpus fortunei) Európa mediterrán vidékein kedvelt dísznövény. Idén a kertben is gazdagon hozza kicsi, gömbölyded terméseit, ami jól jelzi az éghajlatváltozással járó enyhébb teleket. Hasznos növény, rostjából és leveléből többek között kötél, kefe, zsák, szőnyeg, kosár és kalap készül.
A tóparton többfelé érő fekete dió (Juglans nigra) termése burokkal együtt eléri egy teniszlabda méretét, ez a kertben élő mókusok egyik legkedveltebb csemegéje. Magja ugyan ehető, de nehéz megtörni, és aki kézbe veszi festékanyagokban gazdag termésburkát, számoljon vele, hogy bőrén és ruháján sötét nyomot hagy. Az élelmiszeripar fehérjékben és telítetlen zsírokban gazdag, különleges ízű magját fagylaltok, pékáruk, sütemények, piték készítéséhez használja, leveléből és termésburkából pedig barna festék készül.
A Nagy-tavon már télre készülődő indiai lótusz (Nelumbo nucifera) termései a zuhany vagy az öntözőkanna rózsájára emlékeztetnek. Makkszerű termései, a lótuszmagok urnaszerűen kiszélesedő, megvastagodott virágtengelybe süllyedve fejlődnek. E faj termésének nagyon magas a keményítőtartalma, és legendásan sokáig csíraképes. A tápanyagban gazdag magot pörkölve, illetve főzve eszik, lisztté őrölve pedig süteményekben is feldolgozzák. A termés az ikebanaművészet és a szárazvirág-kötészet kedvelt alapanyaga. A sárga, piros, barna és kékesfekete termések között néhány meghökkentő színű is akad.
A kései végzetfa (Clerodendrum trichotomum) élénk rózsaszín fellevelekkel körülvett kobaltkék bogyótermései különleges hatást keltenek.
A mirigyes borostyánszőlő vagy porcelánszőlő (Ampelopsis glandulosa) fél centiméteres gömbölyded bogyótermései kezdetben zöldek, majd fehéren és porcelánkéken keresztül ametisztlilára érnek. Mindez úgy történik, hogy a különböző színek egy időben láthatók a növényen. Bár a szőlőfélék közé tartozó futónövényről van szó, a termése nem ehető.
borostyánszőlő vagy porcelánszőlő (Ampelopsis glandulosa) Fotó: Szakács Éva
Az élénklila termésű lilabogyócserjék (Callicarpa) neve is látványos, feltűnő termésükre utal. Többségükben örökzöld, melegkedvelő növények, de néhány nálunk is szépen fejlődő, lombhullató cserje is akad közöttük. A nemzetség tudományos nevét a görög kalosz (gyönyörű) és karposz (termés) szavak összetételéből alkották.
Érdekes termésekért az üvegházakban is érdemes körülnézni. A most érő kakaó (Theobroma cacao) mintegy 20 centiméteres hosszúkás, tojásdad termése az idősebb ágakon fejlődik. Ebben a narancsbarnára érő barázdás toktermésben fejlődnek a magok, amelyekből hosszú eljárással a kakaó és a csokoládé készül. Őshazájában, Közép-Amerikában az olmékok és a maják Kr. e. 1000-1500 óta termeszthették, és amikor az első spanyol hódítók megérkeztek Amerikába, az őslakosok ünnepeiken már fogyasztották a zúzott, kesernyés kakaóbabból készült sűrű szirupot.
