Hírek

RestPoll projekt: A beporzók élőhelyeinek helyreállítása Európában

A RestPoll projekt célja a beporzók élőhelyeinek tartós helyreállítása és összekapcsolása Európában. A projekt a Freiburgi Egyetem vezetésével 2023 októberében kezdődött és négy évig tart. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Piross Sándor és Demeter Imre tudományos munkatársak vezetésével a projekt hazai kutatási tevékenységeit irányítja. A kutatások a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság területein fognak zajlani a következő években. A Restpoll célja, hogy a társadalom számára hatékony eszközöket biztosítson a vadon élő beporzók csökkenésének megfordításához, és Európát a beporzók védelmének terén globális vezető szerephez juttassa.

Atalantalepke – Felix Fornoff

A beporzók élőhelyeinek helyreállítása
A beporzók és az általuk nyújtott beporzási ökoszisztéma-szolgáltatás csökkenésének ellensúlyozásához fontos a virágzó élőhelyek és fészkelőhelyeik helyreállítása. Védelmük nem csak a biológiai sokféleség, hanem a mezőgazdasági terméshozamok és az élelmiszerbiztonság szempontjából is fontos.
A RestPoll a gazdálkodóktól kezdve a kormányokig minden érintett féllel együttműködve arra összpontosít, hogy hatékony intézkedéseket és ágazatközi megközelítéseket alkalmazzon a beporzók és ökoszisztéma-szolgáltatásaik helyreállítása érdekében. A RestPoll központi eleme a beporzó élőhelyek helyreállítását célzó esettanulmányi területek és „Élő Laboratóriumok” hálózatának (Living Labs) létrehozása. Az „Élő Laboratóriumok” Európát átölve közös kutatás, oktatás és tudáscsere egyedülálló központjai lesznek. A tizennégy európai ország tizennyolc esettanulmányi területeinek kezelői már részben meg is kezdték az élőhelyek rehabilitációját a RestPoll kutatóival együttműködve.
A RestPoll konzorcium tizenhat ország szakértelmét egyesíti. A projektpartnerek egy szakértő, szenvedélyes és kreatív csapatban fognak össze, melyet természet- és társadalomtudósok, huszonhárom kutatóintézet, egy civil szervezet, három vállalat, három minisztérium és egy nemzeti park képviselői alkotnak. A projekt különböző társadalmi, ökológiai és politikai szinteken újonnan kidolgozott részvételi módszerekkel vonja be az élelmiszer-ellátási lánc résztvevőit.

Poszmeh – Felix Fornoff

Projektindító találkozó Lundban, Svédországban
Az első találkozót, amelyen minden projektpartner részt vett, november 28-án és 29-én tartották a svédországi Lundban. A találkozón lehetőség nyílt a projekt résztvevői számára, hogy személyesen vitathassák meg, hogyan érhetik el a projekt ambiciózus céljait. A projektpartnerek áttekintést adtak az egyes munkacsomagokról, és megbeszéléseket tartottak az adatgyűjtéssel és a szakpolitikák kialakításával kapcsolatos egyes témákban.
Alexandra-Maria Klein a projekt főkoordinátora, a Lundi Egyetem vendégprofesszora, nagy izgalommal várta a többszereplős rehabilitációs projekt elindítását.

„A projekt Európa-szerte támogatni fogja a földhasználat átalakítását a biológiai sokféleséget támogató és termékeny tájak irányába.”
– Alexandra-Maria Klein

Bundás pihelégy – Felix Fornoff

A RestPoll weboldal elindítása
A lundi projektindító rendezvényen elindult a projekt honlapja is: www.restpoll.eu. A weboldal ösztönzi a tapasztalatcserét, fontos háttéradatokat és friss híreket nyújt a projektről, bemutatja annak további terveit és elért mérföldköveit.
A projekt az Európai Unió Horizont Európa keretprogramja által a 101082102 számú támogatási megállapodás keretében kapott támogatást.

Zizegő comboslégy – Felix Fornoff

További megjelenések a témában:

webradio.hu - Magyar kutatók is részt vesznek a beporzók élőhelyeinek helyreállítását célzó európai projektben - 2024-01-05

agrotrend.hu - Magyar kutatók is részt vesznek a beporzók élőhelyeinek helyreállítását célzó európai projektben - 2024-01-05

origo.hu - Magyar kutatók is részt vesznek a beporzók élőhelyeinek helyreállítását célzó projektben - 2024-01-05

magyarallatvedelem.hu - Magyar kutatók is részt vesznek egy nagyon fontos, a beporzók élőhelyeit érintő európai projektben - Magyar Állatvédelem - 2024-01-05

alternativenergia.hu - RestPoll projekt: A beporzók élőhelyeinek helyreállítása Európában - 2024-01-05

ma.hu - Magyar kutatók is részt vesznek a beporzók élőhelyeinek helyreállítását célzó európai projektben - 2024-01-06

greenfo.hu - Magyar kutatók a beporzók élőhelyeinek helyreállítását célzó európai projektben - 2024-01-06

berek.hu - Átfogó projekt indul a beporzók védelmében - 2024-01-07

Nyomtatott sajtó:
Kertészet és Szőlészet - A beporzók élőhelyeinek védelmében - 2024.01.17. (3. oldal)
Magyar Mezőgazdaság - Beporzók - 2024-01-17. (4. oldal)

Hírek

200 literes tartályokban modellezik a tavakat az ökológusok

Az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetben működő Biodiverzitás és Metaközösség-ökológia Kutatócsoport legfőképpen az emberi tevékenység természetes élőhelyekre gyakorolt hatását kutatja, hiszen e vizsgálatok természetvédelmi jelentősége felbecsülhetetlen. David Cunillera-Montcusí ökológus, európai és uruguayi kutatásai után most csatlakozott a kutatócsoporthoz, hogy az Európai Unió Marie Skłodowska-Curie programja támogatásával azt vizsgálja, hogy a vizes élőhelyek feldarabolódása hogyan hat az élővilág sokféleségére.

Az éghajlatváltozás, illetve az ember természetpusztítása hatására szerte a világon sérülnek az élőhelyhálózatok: az életközösségek által lakott (és lakható) helyszínek fogyatkoznak, sok helyütt teljesen eltűnnek, egyre töredezettebbé válnak, ez pedig drasztikus hatással van a biodiverzitásra. A vizes élőhelyek pedig talán még nagyobb veszélyben vannak. Arról azonban keveset tudunk, hogy pontosan hogyan zajlik az életközösségek leromlása az élőhelyek közötti kapcsolatok, illetve az élő és élettelen körülmények (például az édesvizek sótartalmának emelkedése) hatására. Ezt fogja kísérletes és modellvizsgálatok segítségével kutatni David Cunillera-Montcusí.

David Cunillera-Montcusí

„Az eddigi kutatásaimban főként édesvízi ökoszisztémákkal foglalkoztam, és azt vizsgáltam bennük, hogy az emberi tevékenység milyen módon zavarja meg a működésüket, illetve, hogy a tájléptékű jellegzetességek hogyan befolyásolják az ökoszisztémák zavarással szembeni ellenálló képességét – mondja az ökológus, aki korábban a Barcelonai Egyetemen dolgozott, és már számos tanulmányban kooperált magyar kutatókkal. – A doktori munkám során például azt vizsgáltam, hogy a sűrűn elhelyezkedő és egymással összekötött tavacskák hogyan segítik a természet regenerációját az erdőtüzek után.”

Cunillera-Montcusí az utóbbi években főként az édesvízi élőhelyek sótartalmának emelkedését (az úgynevezett „édesvízi sósodási szindrómát”) kutatta, ami sok helyütt az emberi zavarás jele, egyúttal a diverzitás csökkenésének fontos oka. A sótartalom növekedése például a mezőgazdasági és ipari tevékenység vagy a bányászat következménye. Természetesen a sósodás a vízi életközösségek minden élőlényére hatással van, hiszen ők alacsonyabb sókoncentrációhoz alkalmazkodtak. Egyes fajok rosszabbul reagálnak e zavarásra, eltűnnek, ez pedig kaszkádszerű folyamatokat indít be az egész közösségben, ami az élőhely leromlásához vagy akár összeomlásához is vezethet. David Cunillera-Montcusí úgy találta, hogy a tájon elszórt tavacskák rendszerének viselkedése jól modellezi a nagyobb természetes vizek emberi zavarásra adott reakcióját.

„Bár eddigi vizsgálataimban főleg kis tavacskákat kutattam, de az általunk feltárt mechanizmusok mindenféle vizes élőhelyen működnek. Azt igyekszünk feltárni, hogy a régiók élőhelyeinek struktúrája és eloszlása hogyan segítheti az életközösségeket, hogy ellenállóbbak legyenek a külső zavarásokkal szemben – folytatja a kutató. – Azt tapasztaltuk, hogy az ellenálló képességhez nem feltétlenül van szükség nagy, összefüggő élőhelyekre. Az is elegendő lehet, ha sok kicsi, de nagyon jól összekötött élőhelyet őrzünk meg. Minél jobban kommunikálnak egymással az élőhelyek, annál kevésbé érinti őket a külső zavarás.”
Az Ökológiai Kutatóközpontban végzett kutatásai egy részében kísérletesen fogja modellezni a különböző sókoncentrációjú és eltérő fragmentáltságú, eltérő mértékben összekapcsolt tavacskákban élő közösségek viselkedését és ellenálló képességüket.

„Az intézetben lévő számos mezokozmoszban (200 literes víztartályokban) fogjuk szimulálni a tavacskákat. Különféle élőlényeket helyezünk beléjük, különböző szintre állítjuk be a sótartalmukat, az elhelyezésükkel pedig befolyásolni tudjuk a többi mezokozmosszal való összeköttetésüket – mondja Cunillera-Montcusí. – Az a célunk, hogy számszerűsítsük e tényezők hatását. Kiderülhet például, hogy a központban lévő, tehát sok más élőhellyel szomszédos mezokozmoszokban élő közösségek nagyobb ellenálló képességgel rendelkeznek a sótartalom emelkedésével szemben.”

A kutatás másik ágaként az ausztriai Fertőzug időszakos szikes tavaiból gyűjtött, több évtizedre visszanyúló adatsorokat elemeznek majd. Összevetik őket a tájról készített műholdfelvételekkel. Ezek révén is arra keresik a választ, hogy a tájléptékű struktúra, az élőhelyek kapcsolódása hogyan hatott a biodiverzitás változására és az ellenálló képességre. A kutató elmondta, hogy a valós természeti életközösségekből származó adatok elemzése, illetve a különböző tényezők hatásának elkülönítése mindig nehezebb annál, mint amikor ők tervezik meg a kísérletet, mégis fontos ez a megközelítés is, hiszen így lehet csak pontosan megérteni a valós ökoszisztémák rendkívül bonyolult működését. Emellett pedig a kutatások részét képezi az elméleti ökológiai modellezés is. E vizsgálatokból kiderülhet, hogy mely területekre, milyen jellegzetességű élőhelyekre kell koncentrálni a természetvédelmi erőfeszítéseket.

„Kiderülhet, hogy a központi szerepet játszó, sok más élőhellyel kapcsolatban álló élőhelyeket kell a legjobban védeni – érvel az ökológus. – Így még ha el is veszítünk bizonyos perifériális élőhelyeket, a diverzitás nagy részét meg tudjuk őrizni. Ez a természetvédelmi beavatkozások optimalizálása miatt fontos.”

Projekt azonosítószám: 101062388
Projekt címe: METAcommunities and tHE ROle of habitat networks in safeguarding against biodiversity loss under
fragmentation and environmental strESs
Projekt rövid címe: Meta-Heroes
Támogató: Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA)
Program: HORIZON TMA MSCA Postdoctoral Fellowships – European Fellowships
Támogatás összege: 141.872,40 EUR

A projekt az Európai Unió finanszírozásával valósul meg. A kifejtett nézetek és vélemények azonban kizárólag a szerző(k) sajátjai, és nem feltétlenül tükrözik az Európai Unió vagy az Európai Kutatási Végrehajtó Ügynökség (REA) véleményét. Sem az Európai Unió, sem a támogatást nyújtó hatóság nem tehető felelőssé értük.

További megjelenések a témában:

player.hu - 200 literes tartályokban modellezik a tavakat az ökológusok - 2023-09-26

gyartastrend.hu - 200 literes tartályokban modellezik a tavakat az ökológusok - 2023-09-26

tisztajovo.hu - 200 literes tartályokban modellezika tavakat az ökológusok - 2023-09-27