Restauráció: Az ökoszisztémák helyreállítása

Az ENSZ Közgyűlése a 2021-2030 közötti időszakot az ökoszisztémák helyreállításának évtizedévé nyilvánította. Az ENSZ célja, hogy globális szinten kezelje az éghajlati válságot, az élelmezésbiztonság és a vízellátás problémáit, valamint megállítsa a biológiai sokféleség további csökkenését a leromlott és elpusztult ökoszisztémák helyreállításának jelentős felgyorsításával, világszerte mintegy 350 millió hektáron.

A gyepi élőhelyek a világ szárazföldi területének 27%-át borítják, gyakran kiemelkedően nagy biológiai sokféleséget rejtenek, és olyan alapvető ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak, mint a szén-dioxid megkötése és tárolása, a beporzás, a biomassza előállítása; emellett több mint 1 milliárd ember mindennapi megélhetéséhez járulnak hozzá. A gyepi ökoszisztémákat világszerte veszélyeztetik a tájhasználati változások, a klímaváltozás és más emberi tevékenységek. A gyepterületek helyreállítása fontos kutatási téma a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpontban, azzal a céllal, hogy megalapozott elméleti hátteret biztosítsunk a gyepterületek helyreállításához, valamint jó gyakorlatokat és természetalapú megoldásokat dolgozzunk ki. Számos élőhely-helyreállítási projektben veszünk részt a kisléptékű terepi kísérletektől a táji szintű helyreállítási programokig, és célunk olyan legjobb gyakorlatok felkutatása, amelyek segíthetnek a restaurációs beavatkozások pozitív hatásainak maximalizálásában. Különböző módszereket tesztelünk – a legalacsonyabb ráfordítású spontán helyreállítási módszerektől a nagy ráfordítású módszerekig, mint például a magvetés, a szénaráhordás, feltalaj eltávolítás és ültetés.

A városiasodás, más néven urbanizáció a természetes ökoszisztémák és a hozzájuk kötődő biológiai sokféleség pusztulásának és leromlásának egyik fő oka. A városok egyre nagyobb területeket foglalnak el a természetközeli és mezőgazdasági területek helyén szerte a világon. Ugyanakkor a városi zöldterületek és vízi élőhelyek (pl. parkok, kertek, útszélek, zöldtetők, tavak, patakok) központi jelentőséggel bírnak az emberi jólét szempontjából, nemcsak rekreációs funkciójuk miatt, hanem azért is, mert a városi lakosság számára napi szintű kapcsolatot biztosítanak a természettel. Az ökoszisztéma-szolgáltatások minősége és a városi biodiverzitás között szinergia áll fenn, ezért az élhető lakókörnyezet kialakítása érdekében törekednünk kell a leromlott városi ökoszisztémák helyreállítására. A HUN-REN ÖK kutatói a városi ökoszisztémák helyreállításával és természetközeli kezelésével kapcsolatos kihívások több aspektusát vizsgálják. Egy svájci-magyar projektben (A városi ökoszisztémák helyreállítása a biodiverz, élhető és fenntartható európai városok érdekében) értékeljük a városi gyepterületek helyreállításának akadályait és perspektíváit. A Vadvirágos Kertem közösségi tudomány projektben abban segítjük a kerttulajdonosokat, hogy ültessenek őshonos vadvirágokat a kertjeikbe, és vizsgáljuk a biológiai sokféleséget támogató gyakorlatokkal kapcsolatos attitűdjeiket is. A városi zöldterületek mellett a vízi élőhelyek, például a városi tavak is fontos elemei a városi kék-zöld infrastruktúrának. Ezeket a tavakat célozzuk meg a My Pond (Az Én Kistavam) közösségi tudományos projektben, melynek keretében nemcsak a közterületi városi tavak biológiai sokféleségét vizsgáljuk, hanem a tulajdonosokkal együtt országos felmérést végzünk a kerti tavakról is.

Hazánk természeti állapotának javítása – Szakpolitikai összefoglaló 2024

A témakörrel foglalkozó kutatócsoportok: