Az Ökológiai Kutatóközpont tavaly életre hívott egy unikális tudomány-kommunikációs eseménysorozatot, a Kert a köbönt. Kultúra, ökológia és botanika egy kúria teraszán, a Nemzeti Botanikus Kertben.

Éltünk azzal a lehetőséggel, hogy hozzánk tartozik az ország legfajgazdagabb élőnövény-gyűjteménye, egy romantikus tájképi kert, mert úgy gondoltuk, hogy ez a természetes és inspiratív tér a legjobb helyszín lenne arra, hogy az ökológiai tudásunkat átadhassuk a nem szakértő nagyközönségnek, tücsökciripelés és madárcsicsergés közepette, a nagy platánok és kétszáz éves tölgyek alatt.

Fontos küldetésünk, hogy a tudományos kutatás mellett ökológiai érzékenyítést vállaljunk, hiteles szakértők megszólításával valódi tudást adjunk, közben szórakoztassunk és feltöltsük a vendégeinket élményekkel: tudósok beszélgetésével, nagyszerű koncertekkel, kertmozival, könyvbemutatóval, természetművészeti kiállítással, tudományos túrákkal és egy kis ökológus piknikkel.

A tavalyi siker után idén az ihlet, az áltudomány, a bennszülöttek ökológiai tudása, az urbanizáció, a kooperáció, a biológiai sokféleség és az ökoszisztéma-szolgáltatások kerülnek a fókuszba. A beszélgetésekben nemcsak biológusok, hanem társadalomtudósok, művészek és más alkotó emberek is megszólalnak keresve a kapcsolódási pontokat egymással.

Ha megtöltöttük a fejünket tudással, akkor a gyomrunknak is kedvezhetünk, végül zenei koncertélménnyel -vagy kertmozival- a lelkünket is feltölthetjük!

Várjuk tavalyi törzsvendégeinket és a leendő köb rajongókat szeretettel:
az Ökológiai Kutatóközpont lelkes kutatói és munkatársai

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a rangos Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban a szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatokkal egy globális szintézis keretében. A kutatók azt találták, hogy noha már a kísérletek is súlyos következményeket jeleznek előre, a megfigyelések adatai azokat lényegesen felülmúlják.

A rohamosan zajló klímaváltozás következményei emberi léptékben mérve viszonylag lassan jelennek meg, és a hatásokat gyakran elfedhetik más folyamatok, ezért az éghajlatváltozás ökológiai hatásainak vizsgálata bonyolult. A kutatók leggyakrabban két megközelítést alkalmaznak: megfigyelik a természetes jelenségeket, és igyekeznek például az élővilág változásait összekötni az éghajlat átalakulásával, vagy terepkísérleteket végeznek, amelyek során megpróbálják a klímaváltozás valamely összetevőjét reprodukálni.

Mindkét módszernek vannak előnyei és korlátai. A kísérletekben mesterségesen fel lehet gyorsítani az éghajlatváltozás folyamatát, így a megfigyeléssel szemben nem kell 50-100 évet várni a hatások megismerésére. A kísérletek további előnye, hogy a klíma különböző elemeinek hatásait egyszerre több forgatókönyv szerint és elkülönülten lehet vizsgálni. A megfigyelések előnye, hogy a valós változásokat mutatják, ugyanakkor nem lehetünk benne biztosak, hogy a megfigyelt változást a változó klíma okozza.

Az ÖK kutatói mostani tanulmányukban az aszály hatásait szimuláló terepkísérletek megbízhatóságát vizsgálták, mivel az utóbbi időben egyre elterjedtebb ez a vizsgálati módszer, és az emberi élet és az élővilág szempontjából az aszályos időszakok gyakoribbá válása jelenti az egyik legnagyobb veszélyt a következő évtizedekben. Arra jutottak, hogy a kísérletek jelentősen alulbecsülik az aszályok hatásait, és kedvezőbbnek tűnő jövőképet mutathatnak. Ennek valószínűleg az az oka, hogy a terepkísérletek mérete kicsi, valamint hogy a kísérletek csak a csapadék hiányát szimulálják, míg a valódi aszályok során melegebb is van, több a napsütés, és a levegő is szárazabb. A kutatók érvelése szerint a természetes aszályok hatása mutatja jobban a jövőbeni szárazságok várható következményeit.

„Az aszály mezőgazdasági és ökológiai jelentősége is rendkívül nagy. Ha nincs elég csapadék nyáron, akkor kisebb a termés, és a természetes növényzet szénmegkötő képessége is csökken. Az előrejelzések szerint Magyarország területén a csapadék összmennyisége várhatóan nem csökken, de a nyarak szárazabbak lesznek, és a csapadék egyenetlenebbül fog eloszlani az év folyamán. Vagyis ugyanannyi csapadék kevesebb, de intenzívebb esőzések formájában esik le” – mondta Kröel-Dulay György, az ÖK Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes vegetációökológiai kutatócsoportjának vezetője, a tanulmány első szerzője. Hozzátette: „Dél-Európa szárazabbá, Észak-Európa pedig nedvesebbé válik. Magyarország a két térség határán helyezkedik el, így az itteni éghajlat jövőjét illetően nagyobb a bizonytalanság.”

„Ahogyan ezt a tanulmányban is hangsúlyozzuk, szó sincs arról, hogy a terepkísérletek összességében rosszak, és nem érdemes foglalkozni velük. Én is kísérletező ember vagyok, és jól tudom, hogy ennek a módszernek rengeteg előnye is van” – emelte ki Kröel-Dulay György. „Nagyon fontos ugyanakkor, hogy párhuzamosan többféle módszerrel közelítsünk egy problémához, és ezek eredményeit együtt értékeljük, ahelyett, hogy leszűkítjük a kutatásainkat egy jobbnak tartott megközelítésre. Bár a kísérletek is ugyanazokat a trendeket mutatják, mint a megfigyelések – például hogy a már eleve szárazabb területek érzékenyebbek az aszályra –, egyértelmű, hogy a kísérletek általában alulbecsülik a várható aszály ökológiai következményeit. A változások előrejelzéséhez és hatékony kezeléséhez azonban pontos adatokra van szükségünk” – hangsúlyozta a kutató.

Forrás: ELKH

Eddig még soha nem készült olyan összegzés a magyar tudományos élet teljesítményéről, mint az az immár elérhető, online összeállítás, amelyet több mint két és fél évnyi munkával állított össze a Magyar Tudomány folyóirat szerkesztőbizottságának vezetésével mintegy harminc kutató. Az MTA30 betekintést nyújt a hazai tudományos műhelyek tevékenységébe, egyúttal tükrözi a magyar tudományosság tartalmi sokszínűségét, megőrizve az egyes diszciplínák hagyományait, idézési szokásait és stiláris eltéréseit. Az összeállítás előzményeiről, a munkáról és annak eredményéről Falus András akadémikus, a Magyar Tudomány főszerkesztője beszélt az mta.hu-nak.

Az MTA30(link is external) digitális felületére belépőt rövid összefoglaló után az adott tudományterületet képviselő tudományos osztály „külső” vagy „rövid” tartalomjegyzéke, összefoglalója fogadja, amelyből tájékozódhat a tárgyalt témákról. Majd az itt megadott linkre kattintva jut el az adott osztály honlapján található „belső” vagy „részletes” tartalomhoz, ahol az osztály döntése alapján a további kommunikáció lehetőségeiről, például kontaktszemélyekről is információt kaphat, és kérdéseket is feltehet.

Az Ökológiai Kutatóközpont kutatói kulcsszerepet játszottak A magyar ökológia eredményei és A biológiai sokféleség kutatásában elért főbb eredmények létrehozásában.

Forrás: MTA30

A BBC dokumentumfilm sorozatában A Geochemical History of Life on Earth, a Föld geokémiai történetét tárja fel Justin Rowlatt, benne az ember szerepével. A 4. The great chemistry experiment epizód harmadik részében Szathmáry Eörs kutatóprofesszor beszél arról, hogy az éghajlatváltozás miként lehet a végső próbája annak, hogy az emberek képesek-e végrehajtani a következő nagy ugrást a földi élet evolúciójában.

Forrás: A Geochemical History of Life on Earth

Az ÖBI Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoportból Deák Balázs és Valkó Orsolya ellátogatott Dániába Prof. Lövei Gáborhoz 2022 februárjában. A kiküldetés egyik célja az intézet üvegházi kísérleti rendszerének meglátogatása volt. Az üvegházi rendszer három komponensből áll, moduláris szerkezetű, kialakítása lehetővé teszi a kísérleti egységek egymástól független klimatizálását és a keresztfertőzések elkerülését. Sok ötletet, ihletet merítettünk az ÖBI-ben kiépülő rendszer kialakításával és jövőbeli fejlesztési lehetőségeivel kapcsolatban. Az utazás másik célja dániai őskori temetkezési halmok felkeresése volt, ezek az ősi emberkéz alkotta képződmények sok szempontból hasonlóak a Magyarországtól Mongóliáig előforduló kurgánokhoz (kunhalmokhoz). A halmok meredek lejtői megóvták a rajtuk levő gyepi élőhelyeket a beszántástól, ezek a kis élőhelyszigetek igen fontos szerepet töltenek be az agrártájakban. A jövőben tervezzük ezen értékes élőhelyek biodiverzitás-megőrző potenciáljának vizsgálatát a magyarországi, bulgáriai és kazahsztáni halmokon kidolgozott mintavételi protokoll alapján. Nagyon köszönjük Prof. Lövei Gábor vendégszeretetét, sok inspirációval és ötlettel tértünk haza a látogatásról.

Kép: Dániában több mint 8000 ősi temetkezési halom maradt meg napjainkig. A halmok kiemelkedő tájképi értékkel bírnak és gyepi élőhely szigetként működnek az agrártájban.