Hírek

7. Kvantitatív Ökológiai Szimpózium

A Magyar Ökológusok Tudományos Egyesülete és az Ökológiai Kutatóközpont szervezésében (szervezők: Ódor Péter és Gallé Róbert) 2022. április 26-án (kedden) tartották a 7. Kvantitatív Ökológiai Szimpóziumot (KÖSZI), Vácrátóton az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében. A szimpóziumot Bede-Fazekas Ákos „Térinformatika R-ben” című kurzusa előzte meg 2021. április 25-én. A KÖSZI-n 33 kutató vett részt, 23 tudományos előadás hangzott el a kvantitatív ökológia változatos témaköreiből. A KÖSZI plenáris előadását Garamszegi László Zsolt tartotta ” A szemétből nem lesz, csak szemét: a statisztikai alapfeltételek megsértésének hatása és a modelldiagnosztika” címmel. A 25-i kurzuson 12 kutató vett részt részben személyesen, részben online. A KÖSZI alatt tartotta meg a MÖTE az éves közgyűlését is, 2022. április 26-án.

Csatolt dokumentum(ok):
Kurzus leírás
KÖSZI program
KÖSZI absztrakt kötet

Hírek

H2020 AQUACOSM-plus projekt első nemzetközi tavaszi iskola

Az Ökológiai Kutatóközpont szervezésében zajlott a H2020 AQUACOSM-plus projekt első nemzetközi tavaszi iskolája. Az április 25-29. között Budapesten megrendezett eseményen 55 kutató vett részt 17 országból. Ezen belül 20 fiatal számára a projekt biztosított ingyenes részvételi lehetőséget. A programban egyaránt fontos szerepet kaptak az édesvizeket és tengereket veszélyeztető legfontosabb globális problémák, a modern elméletek gyakorlati (kísérletek) alkalmazhatósága ezen problémák vizsgálatához, és a gyakorlati workshopok is. Ennek során a fiatal kutatók számára lehetőség volt elmélyedni egy-egy statisztikai módszerben, vagy akár tippeket kapni ahhoz, hogy építsenek mezokozmoszt.

Hírek

A természet védelme nem gátja, sokkal inkább alapfeltétele a gazdasági fejlődésnek

Öt év intenzív munkájának eredményéről számoltak be az Ökológiai Kutatóközpont kutatói az Agrárminisztériumban. „A Közösségi jelentőségű természeti értékek hosszú távú megőrzését és fejlesztését, valamint az EU Biológiai Sokféleség Stratégia 2020 célkitűzéseinek hazai szintű megvalósítását megalapozó stratégiai vizsgálatok” című KEHOP projekt zárókonferenciáját 2022. április 12-én tartották.

Az ÖK, mint egyik konzorciumi partner tevékenységéről Török Katalin tartott rövid ismertetőt a konferenciát megelőző sajtótájékoztatón. A beszámoló kiemelte a hazai ökoszisztéma-szolgáltatások felmérését és térképezését szolgáló projektelemben végzett szerteágazó kutatások innovatív megoldásait és ágazati integrációs szerepét. Az ÖK kutatói meghatározó munkát végeztek a zöldinfrastruktúra felmérés és fejlesztés ökológiai alapjainak biztosításában és a fejlesztési célok és módszerek meghatározásában. Az eredmények alapot biztosítanak a területhasználat és a tervezés terén a biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatás alapú paradigmaváltáshoz. A várható folytatásban a tervezési szempontok jogszabályokba való ültetése is valószínűsíthető, így eredményeink hozzájárulhatnak a biodiverzitás stratégia mellett a zöldinfrastruktúra fejlesztés ágazatokon átívelő vállalásainak megvalósításához. A sajtótájékoztató eredményeképpen az InfoRádió 2022. 04. 12-én és 13-án interjút közölt Török Katalinnal.

Fotó: Fekete István

Kapcsolódó link(ek):

Az Agrárminisztérium sajtóhíre

Média

Kacskaringós utak és vadregényes hidak szövik át az ország legnagyobb botanikus kertjét

Budapest belvárosától mindössze 40 perces autóútra fekszik Vácrátót aprócska községének titkos kis ékszerdoboza, az egykori kastélykertben kialakított Nemzeti Botanikus Kert. Az ország leggazdagabb tudományos növénygyűjteményével rendelkező tájképi kert jelenleg kettős védettség alatt áll: kerttörténeti örökségként műemléki, természeti örökségként pedig természetvédelmi oltalmat élvez.
.
Az egész évben látogatható, hatalmas területet önállóan vagy élményséták keretein belül, a kert kurátorainak vezetésével is bejárhatjuk, bővebb információ https://botanikuskert.hu/aktualitasok/

funzine.hu

Hírek

2022-ben is folytatódik a szúnyogmonitor

Az idei enyhe tél kedvez a csípőszúnyogoknak. A hideg évszak átvészelése mindig okoz némi veszteséget, a hidegebb tél esetén kevesebb áttelelő egyed éli meg a tavaszt. Csípőszúnyogoknak többféle stratégiája van arra, hogy milyen állapotban vészelik át ezt a rizikós időszakot. Vannak, amelyek imágóként (kifejlett), lárvaként vagy tojás alakban. Azokkal a fajokkal találkozhatunk legkorábban az évben, amelyek imágóként telelnek. Néhány bátrabb egyed egy-egy napsütéses napon kirepülhet a védelmet nyújtó rejtekhelyéről (pincéből, barlangból, fészerből, kisemlős járatokból stb.). Ahogy egyre melegszik az idő, úgy annál több ilyen áttelelt imágóval találkozhatunk. A csípőszúnyog szezon csak akkor kezdődik el igazán, ha a felmelegedéshez csapadék is társul. Az eső vagy a kiáradó folyóvizek elárasztják azokat a területeket, ahol a telelő tojások vannak. Idén március végéig gyakorlatilag nem volt számottevő csapadék. A csípőszúnyog lárvák fejlődéséhez két dolog kell: legyen megfelelő vizes élőhely, és magasabb hőmérséklet. Az április-májusi esőzések ha meleg is társul hozzájuk robbanásszerűen beindítják a csípőszúnyogok fejlődését.

Az inváziós állatok is tojás alakban telelnek át. A nőstények olyan helyeket keresnek, ami némiképp hasonló egy faodúhoz és ahol nem érintkezik a víz a talajjal (esővízgyűjtő hordó, eldugult ereszcsatorna, eldobott szemét stb.). Ha kiszáradnak ezek a tojásrakó helyek, a tojásoknak ez nem okoz problémát, és védettebb helyen akár a telet is túlélhetik. A tavaszi esőzések során ezek az üregek megtelnek esővízzel, és ha elég meleg van a lárvák kikelnek és fejlődésnek indulnak.

Felhívásunkban (www.szunyogmonitor.hu) idén is arra kérjük a lakosságot, hogy amennyiben inváziós csípőszúnyoggal találkoznak a fogás helyének és idejének megjelölése mellett küldjék el nekünk a példányt vácrátóti címünkre (Dr. Soltész Zoltán, Ökológiai és Botanikai Intézet,Ökológiai Kutatóközpont 2163 Vácrátót, Alkotmány u 2-4.), vagy küldjenek egy fényképet az állatról a szunyog@ecolres.hu címre, vagy használhatják erre a MosquitoAlert magyar nyelvű mobiltelefonos applikációt is. Az elektronikus és a fizikai levelekre nagyon rövid időn (néhány napon) belül, az applikációban küldött adatokra – bonyolultabb validáció miatt – egy kicsit később, de minden esetben visszajelzést adunk, hogy melyik fajt sikerült megfigyelni. Továbbá, ha véletlenül nem inváziós csípőszúnyogot sikerült fogni, akkor részletesen kitérünk arra, hogy miben különbözik a beküldött példány a inváziósoktól.

2021-ben 1160 adatot kaptunk melyből 407 ázsiai tigrisszúnyognak, 86 Ázsiai bozótszúnyognak, és 54 koreai szúnyognak bizonyult. Az ázsiai tigrisszúnyogot legtöbbször Budapestről és környékéről jelentették és szórványosan a Dunántúlról.

Az ázsiai tigrisszúnyog beküldési helyei 2021-ben (www.szunyogmonitor.hu)

A legtöbb ázsiai bozótszúnyogot Budapestről és környékéről jelezték, de elszórtan találtak Nyugat-Magyarországon és az északi országrészben is.

Az ázsiai bozótszúnyog beküldési helyei 2021-ben (www.szunyogmonitor.hu)

A legtöbb koreai szúnyogot Budapestről és a várostól észak-keleti irányba lévő településekről kaptuk, valamint elszórtan a nyugati országrészből jelentették

A koreai szúnyog beküldési helyei 2021-ben (www.szunyogmonitor.hu)

Miért vizsgáljuk az inváziós csípőszúnyogokat?

Fontos a három fajjal foglalkozni, mert opportunisták vagyis aktívan csípik az embert, házi- és vadállatokat, kétéltűeket, hüllőket és madarakat, így terjeszthetnek állatról emberre kórokozókat. Számos olyan kórokozót terjeszthetnek, amit a hazai csípőszúnyog fajaink nem. Azonban fontos azt tudni, hogy egy veszélyes inváziós csípőszúnyog által terjesztett kórokozó magyarországi megtelepedésének feltétele, hogy a vektorokból (azaz az inváziós fajokból) nagy egyedszámú stabil populációi legyenek Magyarországon. Ennek a vizsgálatnak egyik fő célja, az inváziós fajok elterjedését nyomon kövessük.

Kapcsolódó link(ek):

Szúnyogmonitor

penzcentrum.hu - Távolról jött, rettegett élősködők lepik el Magyarországot: szúnyogok és poloskák a toplista élén - 2023-02-12

Hírek

Az EASAC új jelentése az európai regeneratív mezőgazdaságról

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), a Magyar Tudományos Akadémia és az Academia Europaea Budapest Knowledge Hub közös szervezésében nyilvános szimpózium keretében mutatják be az EASAC legújabb, „Regenerative Agriculture in Europe” című jelentését április 6-án az MTA Székházban.

A regeneratív mezőgazdaság koncepciója a fenntartható, rugalmas, egészséges, méltányos és éghajlatbarát élelmiszerrendszerek létrehozására irányul. Olyan gazdálkodási elvek és gyakorlatok rendszereként határozható meg, amely a mezőgazdasági termelékenység fenntartása mellett törekszik a biológiai sokféleség növelésére, a talaj gazdagítására, a vízgyűjtők helyreállítására és az ökoszisztéma-szolgáltatások javítására, a szénmegkötési potenciál növelését is beleértve.

Erről a szerteágazó kérdéskörről készítette el az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) a jelentését, amelyet 2022. április 5-én hoznak nyilvánosságra, majd április 6-án, szerdán Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Székházában, április 7-én, csütörtökön pedig Stockholmban, a Svéd Királyi Mezőgazdaságtudományi Akadémián mutatnak be nyilvános rendezvény keretében.

A jelentést egy külön e célra létrehozott szakértői munkacsoport készítette, az EASAC Környezetvédelmi Irányító Panelja (Environment Steering Panel) keretében. A 26 fős munkacsoport, amelynek tagjait az EASAC tagakadémiái jelölték, egy éven keresztül dolgozott a témán. Az EASAC szakértői munkacsoportjaiba az MTA mint EASAC-tagakadémia rendszeresen jelöl magyar szakértőket, így a regeneratív mezőgazdasággal foglalkozó munkacsoportba is bekerült magyar kutató, Valkó Orsolya (Ökológiai Kutatóközpont) személyében. Valkó Orsolya a munkacsoport társelnökeként vett részt a munkában, a másik társelnök Lars Walloe, az EASAC Környezetvédelmi Irányító Paneljének elnöke volt.

A Stépán Gábor Széchenyi-díjas magyar akadémikus elnökletével zajló nyilvános ülésen az MTA nevében Balázs Ervin, az Agrártudományi Osztály elnöke mond köszöntőt, majd akadémikusok és kutatók –Lars Walloe, Valkó Orsolya, Thomas Elmquist, Anders Wijkman, Ürge-Vorsatz Diána – tartanak előadásokat, amelyek nemcsak a jelentés szűken vett bemutatását, hanem a szakpolitikai vonatkozások, illetve a klímapolitikával való összefüggések megvilágítását is célozzák. Az akadémiai rendezvényt az MTA Youtube-csatornáján élőben is követhetik az érdeklődők.

Forrás: MTA

Média

Itt a kullancsszezon és két új faj, amelyek a krími-kongói vérzéses lázat terjesztik

A Kullancsfigyelő ismertetője szerint Hyalomma fajok a gyakori magyarországi kullancsok lesből támadó stratégiájával ellentétben aktívan vadásznak, akár több méteren át képesek követni a kiszemelt gazdát.

novekedes.hu

További megjelenések a témában:

weborvos.hu - Itt a kullancsszezon és két új, veszélyes faj is - 2022-04-05

femina.hu - Nem mindegy, milyen kullancsot találsz: ha így néz ki, jelentsd, mert nagyon veszélyes! - Terasz - 2022-04-04

Nyomtatott sajtó:
Népszava – Nyomtatott sajtó - Még nincs miért aggódni - 2022-04-05
Délmagyarország - 2022.04.05. (2. oldal) Jelezze, aki látja a veszélyes kullancsot

Média

Középpontban az egészség, számos érdekes programmal

A testi-lelki egészségkultúra életre szóló megalapozása a gyermekeknél: ennek a célnak a megvalósulását szolgálta óvodánkban a Falkaland kutyás játszóház terápiás négylábújának és felvezetőjének állatasszisztált mozgás foglalkozása, illetve az Ökológiai Kutatóközpont Tisza-kutató Osztályának mikroszkópos vizsgálódással egybekötött bemutatója éltető elemünkről, a vízről, s annak élővilágáról.

Haon.hu

Média

Aszályok ökológiai következményei

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a szárazságok következményeit vizsgáló terepkísérletek eredményeit vetették össze a tényleges aszályok megfigyelésekor szerzett adatokkal egy globális szintézis keretében a Nature Ecology & Evolution szaklapban megjelent legújabb tanulmányukban.

innoteka.hu

Média

Összefog Európa, indul a beporzók felmérése

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont is részt vesz az európai beporzók hatékonyabb és rendszerezettebb feltérképezése céljából induló SPRING monitoringprogramban, ami tizenkilenc kutatóintézet együttműködésében megvalósuló hiánypótló projekt, írta meg az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat weboldala.

sokszinuvidek.24.hu

További megjelenések a témában:

berek.hu - 2022.04.05. Európai összefogás: felmérik a beporzókat – Berek

Média

Fókuszban a botanikus kertek

Háromévenként rendezik meg az EuroGard kongresszusát. A rangos esemény részleteiről a beporzók napjaként számon tartott március 10-én tájékoztatták a sajtót az az ELTE Füvészkertben. Zsigmond Vince, a Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének (Mabosz) elnöke elmondta, hogy a rendezvény a legnagyobb botanikus kerti világszervezet (Botanic Gardens Con­servation International, BGCI), valamint az Európai Botanikus Kertek Egyesülete (European Botanic Gardens Consortium) együttműködésében valósul meg.

magyarmezogazdasag.hu

Média

Az intenzív kecske és az ökológiai káposzta

Az Akadémián mutatták be az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületének új, a regeneratív mezőgazdaságról szóló jelentését

„A mezőgazdasági termelés sokszínűbbé tétele bizonyítottan nagyon jót tehet a biodiverzitásnak és az ökoszisztéma-szolgáltatásoknak, sőt a termelés hatékonysága is növelhető általa – mondta Valkó Orsolya. Az EASAC jelentését összefoglaló sajtóközlemény magyarul itt olvasható.

MTA

Hírek

Az ihlet és az intuíció a zene és az evolúció tükrében

2022. április 30. – Tudós beszélgetés, kerti piknik és jazz koncert tulipán virágzáskor.
Van-e kulturális evolúció, azaz hasonló folyamatok működnek-e a divatok, szokások változása mögött, mint amelyek az élővilágot vezérlik?
Alkothat-e ihletettet egy gép, vagy ez kizárólag az ember sajátja?
Milyen fizikai, biológiai és kulturális hatások határozzák meg a „zenei szép” fogalmát?

Társaság a köbön

Szilágyi András evolúcióbiológus, Bősze Ádám zenetörténész és Stumpf András újságíró beszélgetésében a fenti kérdéseket járják körbe: néhányra tudják a választ, néhány esetben sejtik, és van ahol a kérdés feltevésének az izgalmát tudják nyújtani.

Koncert Binder Trió
Binder Károly zongoraművész, zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanszékvezető tanára
Hidász Tamás mesterdiplomás dobművész, nemzetközi jazz versenyek díjazottja
Fonay Tibor jazz bőgőművész – Junior Príma díjas zenész, több ismert magyar zenekar állandó tagja

Forrás: Kert a köbön

Média

Különleges élet a pocsolyában

A mikroszkopikus méretű fajok esetében a konkrét elterjedési terület kijelölése komoly kihívást jelent a szakembereknek, a ritkább fajok esetében ez még nehezebb feladat. Az ÖK kutatói a vizsgálataik során több, világviszonylatban is ritkán előforduló algát azonosítottak, melyek között hazai vörös listás faj is szerepel – a kutatás eredményei a Biologia folyóiratban jelentek meg.

innoteka.hu