Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) Lendület Vegetáció és Magbank Dinamikai Kutatócsoportja a darvak gyepi ökoszisztémákra gyakorolt hatását vizsgálva elsőként tárta fel e madárfaj jelentős élőhely-átalakító szerepét. A Hortobágyi Nemzeti Parkban végzett vizsgálatok során a kutatók rámutattak arra, hogy a darvak által létrehozott szántások táji szinten is nagymértékben megváltoztatják az ökoszisztéma működését, hiszen ezek révén új, eltérő szerkezetű és fajösszetételű foltok alakulnak ki. A kutatás eredményeit bemutató tanulmány a Land Degradation and Development című folyóiratban jelent meg.

National Geographic

A lótuszvirág képes mindennap a vízből újjászületni. Szinte megrázza magát, kibontja szépséges szirmait, akármi történik körülötte. Keleti kultúrákban a felvilágosodás és az újjászületés szimbóluma, virágzásának pedig több helyen is tanúi lehetünk a napokban.
Hol láthatunk lótuszvirágzást? Vácrátóton a Nemzeti Botanikus Kertben a Nagy tóban fedezhetjük fel a két éve telepített és ma már virágzó indiai lótuszokat. A nyári mozipiknik remek alkalom a lótusz-látogatásra is.

egy.hu

Egy ország szörnyedt el, amikor július elején elkezdtek terjedni a fotók a Debrecen mellett kiszáradt Vekeri-tó mozaikká repedezett medréről. Pedig a tó nem először tűnt el – csak korábban a helyeken kívül senkit sem érdekelt a sorsa.
…Debrecen térsége a vízgazdálkodás szempontjából kettős kihívást jelent: van, ahol víztöbblet, máshol a vízhiány okozott gondot már ötven éve is. A hetvenes években előbbi miatt épültek ki az erdőspusztai víztározók, amelyek az eredeti, belvízvédelmi funkciójukat most is ellátják. Utóbbi miatt pedig a Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer koncepciója fogalmazódott meg. Ennek lényege az volt, hogy a Keleti-főcsatornán keresztül a Tisza vizével látták volna el a Hajdúhátságot. A koncepció alapjául szolgáló adottságok továbbra is nagy lehetőségeket rejtenek, ezért a rendszer továbbépítésének gondolata a 2000-es években – korszerűsített verzióban – újra napirendre került, CIVAQUA program néven.
Lukács Balázs András, az Ökológiai Kutatóközpont főmunkatársa azt mondja, bár az erdőspusztai tavak mesterségesek, vagyis a kiszáradásuk nem ugyanazt jelenti, mint egy természetes tó felszívódása, a jelenség nagyon jó lázmérője a térség vízhelyzetének. Debrecen környéke mélyen ki van száradva, az építkezéseken, mélygarázsok ásásánál is porzik a föld, száradásnak indultak a Nagyerdő húsz-harmincméteres tölgyfái, amelyek gyökerei nagyjából ugyanolyan mélyre nyúlnak le, mint amilyen magas a koronájuk, és abban a mélységben sem találnak elegendő vizet.
A szakértő a CIVAQUA program célkitűzéseit alapvetően jónak tartja, a kérdés szerinte az, hogy mit bír el a Tisza. Az 1956-ban átadott, a tiszalöki duzzasztóműtől Bakonszegig, 98 kilométer hosszan elnyúló Keleti-főcsatorna, illetve az abból Tiszavasvárinál leágazó, 70 kilométer hosszú Nyugati-főcsatorna elsődleges feladata az öntözés biztosítása. Az olyan extrémen aszályos időszakokban, mint amilyet most is élünk, több vizet veszünk ki belőlük, vagyis a Tiszából öntözésre, miközben a folyó vízállása alacsonyabb. Ha most, július második felében rápillantunk az adatokra, azt látjuk, hogy a Tisza vízszintje két helyen, Tiszalöknél és Kiskörnél áll jól, vagyis nagyjából nullánál. Ezek azok a helyek, ahol a folyót duzzasztják. Másutt a mércék mínusz három körüli értékeket mutatnak, ezért bukkanhatott elő egy jókora homokpad Cibakházánál.

24.hu

A kártevő rovarok azóta keserítik meg az emberek életét, hogy őseink áttértek a földművelésre, és egyre inkább a megtermelt növények biztosították a közösségek életben maradását. A védekezés dandárját még mindig az emberre és a környezetre is veszélyes vegyszerek jelentik, amelyek arányát minden tudományos érv, de még a józan ész szava alapján is csökkenteni kellene. Különösen igaz ez az emberiség több mint felének otthont adó városokra. A leginkább egészség- és környezetbarát módszer nyilvánvalóan a biológiai védekezés: ez a biológiai sokféleség által nyújtott egyik legfontosabb szolgáltatás (úgynevezett ökoszisztéma-szolgáltatás), éves gazdasági értékét világszerte több mint 400 milliárd dollárra becslik.
Az emberi tevékenység azonban több oldalról is aláássa ezt az értéket. Egy nemzetközi kutatócsoport a közelmúltban arra kereste a választ, globális szinten milyen hatást gyakorolnak a városok fent említett ökoszisztéma-szolgáltatásra. A projektben a magyar Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Müncheni Műszaki Egyetem és a francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai fogtak össze, tanulmányuk a Science of The Total Environment című szaklapban jelent meg. Dr. Korányi Dávid ökológussal, az ÖK tudományos munkatársával, a tanulmány első szerzőjével beszélgettünk.

24.hu

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK), a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Fővárosi Vízművek részvételével zajló Tiszta Ivóvíz Nemzeti Kiválósági Projekt keretében végzett vizsgálatok igazolták, hogy a budapesti ivóvíz minden tekintetben kiváló minőségű, teljes mértékben megfelel a jogszabályi követelményeknek, és az egészségre nézve is teljesen biztonságos. Az ÖK tudományos főmunkatársa, Dr. Engloner Attila szakmai vezetésével megvalósuló projekt célja, hogy a jó minőségű ivóvíz hosszú távon, változó körülmények között is biztosítható legyen. A mostani vizsgálat eredményeit Dr. Vargha Márta, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vízhigiénés szakértője ismertette. – írja az Ökológiai Kutatóközpont honlapján.

origo.hu

További megjelenések a témában:

magyarnemzet.hu - Kiváló minőségű a budapesti ivóvíz

A Vácrátóti Nemzeti Botanikus Kert Magyarország legfajgazdagabb élőnövény-gyűjteménye. 27 hektáron több mint 10 ezer féle növényfajt tud bemutatni, s noha alapvetően füvészkertként definiáljuk, nem hiányoznak innen az árnyas erdőtársulások és az angol tájkertekre jellemző kis tórendszerek sem.
Vácrátót büszkélkedhet az ország legnagyobb szabadtéri rendszertani gyűjteményével is, mintegy 2000-2500 fajtát láthatunk itt folyamatosan változó összetételben, hiszen a kert nemcsak a lágyszárú évelő, hanem az egynyári fajták bemutatására is vállalkozik a Kárpát- medence minden tájegységéről. Sok időt eltölthetünk ezen a kicsi, másfél-két hektárnyi területen, miután minden ágyás szélén részletes információs táblák taglalják a növények rokonsági viszonyait. A botanikus kert nem pusztán a gazdag növénygyűjtemény megtekintésére, de edukációra, kikapcsolódásra, hatalmas séták megtételére egyaránt alkalmas, bármely évszakban hívogató és tartalmas. Egész napos úticélt jelent nemcsak andalgó szerelmeseknek, de iskoláscsoportoknak, nyugdíjasoknak, a család minden tagjának (kivéve a kutyusokat, háziállat ugyanis ide sajnos nem vihető be).

kepmas.hu

További megjelenések a témában:

ng.24.hu - Tájképi szentimentális kert

„Települési környezetben sokszor az a megszokott, hogy alacsonyan tartjuk a vegetációt, szép, egyenletes gyep van, így viszont megakadályozzuk, hogy az ott lévő kétszikű növények virágozzanak. Ezzel pedig azoktól a táplálékforrásoktól fosztjuk meg a beporzókat, amelyekre szükségük lenne. Ha azonban vannak olyan területek, amelyeket kevesebbszer kaszálunk, akkor a kétszikűeknek is van ideje virágot hozni és a beporzók is találnak maguknak nektárt, virágport” – mondja Kovács-Hostyánszki Anikó, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Ökológiai Kutatóközpontjának főmunkatársa, aki kollégáival 2021 nyara óta a budapesti méhlegelők beporzóinak felmérését végzi.
Egy ilyen méhlegelő nemcsak a táplálék, de a mikroklíma, a fészkelőhely szempontjából is előnyös lehet a rovarok, de más állatcsoportok számára is.Még akkor is lehet ilyen funkciójuk, amikor úgy tűnik, már minden elszáradt és kiégett itt is. A magas kórók üreges szára például kiváló peterakó hely az üregekben fészkelő méhfajok számára. A méhlegelő nemcsak a beporzóknak jó, de számos más állatfaj számára is, például a városi madarak sokkal több rovar- és magtáplálékot találnak ezeken a méhlegelőkön.
Anikó és munkatársai, egyetemi hallgatók bevonásával havonta felmérik, hogy mennyi beporzó van jelen a kiválasztott területeken. A felmérések idén tavasztól szeptemberig tartanak majd, az első idei eredmények őszre-télre várhatók. „Nem arra kell számítani, hogy itt a legritkább fajok jelennek majd meg, de más kutatások azt igazolják, hogy meglepően faj-és egyedgazdag élőhelyek lehetnek a települések méhlegelői. Fontos, hogy a beporzók számára rendelkezésre álló táplálékforrás időben kiegyenlített legyen, és tavasztól őszig, sokféle virág álljon rendelkezésre számukra.”

turistamagazin.hu

Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) munkatársai által vezetett nemzetközi kutatócsoport átfogó elemzést készített az európai édesvízi biológiai sokféleség védelmének legfontosabb szempontjairól, melyben a kontinens vízgyűjtőit értékességük szerint, az ott élő fajok természetvédelmi helyzete alapján rangsorolták. A kutatók azt találták, hogy a legfontosabb területek többsége a mediterrán félszigeteken helyezkedik el, de a magyarországi vízgyűjtők is kiemelt értéket képviselnek.
A kutatók elemzése a PLOS One című folyóiratban jelent meg – tájékoztatta az ELKH csütörtökön az MTI-t.
Mint az ELKH összegzésében olvasható, a Föld felszínének csupán egy százalékát borító édesvizek az ismert fajok tíz százalékának adnak otthont. Az édesvízi ökoszisztémák számos ökológiai szolgáltatást nyújtanak, ezek közé tartozik például az élelmiszer-termelés, a szénraktározás és a víztisztítás. Ugyanakkor ezen élőhelyeken a szárazföldi és a tengeri ökoszisztémákhoz képest nagyobb ütemű az egyes fajok populációinak fogyása.

magyarnemzet.hu

További megjelenések a témában:

elkh.org

origo.hu - Így őrizhetők meg az édesvízi halak és más élőlények a jövő generációknak

webradio.hu - Átfogó elemzés készült az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjairól

figyelo.hu - ELKH: kiemelten fontosak a magyar vízgyűjtő területek

bumm.sk - Az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjait vizsgálták

magyarmezogazdasag.hu - Az európai édesvizeket kutatták

alternativenergia.hu - Átfogó elemzés készült az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjairól

innoportal.hu - Elemzés készült az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjairól

tisztajovo.hu - Átfogó elemzés készült az európai édesvízi biodiverzitás védelmének legfontosabb szempontjairól

Újabb hátborzongató sikert aratott a magyar citizen science, vagyis a „több szem többet lát” elve alapján működő módszer: kiderült, hogy él-e Hyalomma marginatum és Hyalomma rufipes Magyarországon. Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont munkatársai azért hozták létre a kullancsfigyelo.hu weboldalt, hogy ennek a két fajnak az elterjedtségéről szerezzenek információkat.
A nemrégiben megjelent tanulmány szerint a szorgalmas kullancsfeljelentők 137 kullancsot és több száz, kullancsokról készült fényképet küldtek a kutatóknak. Ezek többsége az itthon őshonos és gyakori közönséges kullancs volt (Ixodes ricinus), de akadtak köztük kutyakullancsok (Dermacentor reticulatus) és birkakullancsok (Dermacentor marginatus), valamint a Haemaphysalis inermis faj képviselőit is több ízben feljelentették…
A vérzéses láz elterjedését vizsgáló tavalyi tanulmány és az idén megjelent kullancsmonitor-jelentés szerint is további vizsgálatok szükségesek a Hyalomma magyarországi jelenlétéről: lehetséges, hogy az állatok képesek voltak áttelelni (vagy inkább átőszölni) itthon, és az is elképzelhető, hogy a CCHF jóval elterjedtebb betegség, mint korábban hitték. A felfedezett kullancsokat továbbra is be lehet küldeni a kutatóknak, ahogyan fényképeket is lehet róluk készíteni – ha pedig valaki kora tavasszal talál Hyalommát itthon, az jó eséllyel már az őszt és a telet is itt töltötte.

qubit.hu

További megjelenések a témában:

berek.hu - Sikeres a lakossági kullancsmegfigyelés

sokszinuvidek.24.hu - Kullancsok százait „jelentették fel” Magyarországon

egeszsegkalauz.hu - Rengeteg kullancsot jelentettek a magyarok - van köztük Hyalomma is

Molekuláris és műszeres elemzésekkel és egy új, gödi mintavételi ponttal bővült az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) hosszú távú dunai planktonmonitoring programja.
Az ELKH Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének kutatói rendszeresen vizsgálják a Duna élőlény közösségeit a 2021 áprilisában indult Riverine projekt részeként. A gödi mintavételi ponton a klasszikus mikroszkópos módszereken túl mostantól molekuláris elemzések, valamint korszerű digitális műszerek is segítik a kutatók munkáját.
Az ökoszisztéma-léptékű változások egyik legérzékenyebb integratív indikátorai a lebegő életmódú (planktonikus) élőlény közösségek, amelyek a magasabb trofikus szintek, vagyis az ízeltlábúak, halak, kétéltűek, madarak mennyiségét és összetételét alapjaiban befolyásolják. Az ökoszisztéma-működés a lebegő életmódú elsődleges termelők (fitoplankton) esetében például kiválóan nyomon követhető a tápanyag-hasznosítás hatékonyságán keresztül.
A Duna magyarországi szakaszán a lebegő és rögzült életformájú algák hosszú távú, trendszintű változásai már kimutathatók. A változások megértéséhez és nyomon követéséhez ugyanakkor folyamatos kiegészítő vizsgálatok szükségesek.
A Riverine közcélú monitoring program gödi mintavételi pontján a kutatók a teljes planktonközösség biológiai sokféleségére, valamint a sokféleség ökoszisztéma-működésben betöltött szerepére fókuszálnak. Az összefüggés megértéséhez a kutatók többek között a dunai plankton trofikus szintjei közötti tápanyag-hasznosítás hatékonyságát követik nyomon.

ng.24.hu

További megjelenések a témában:

origo.hu - Bővült az Ökológiai Kutatóközpont dunai planktonmonitoring-programja

webradio.hu - Új mintavételi ponttal bővült az Ökológiai Kutatóközpont dunai planktonmonitoring-programja

Három új szúnyogfaj jelent meg Magyarországon, és mindegyik súlyos betegségeket terjeszthet, bár a lakosság jelzéseinek feldolgozására 2019-ben indult Szúnyogmonitor program munkatársai még nem találtak fertőzött példányt – ezt az Ökológiai Kutatóközpont entomológusa, Soltész Zoltán mondta az InfoRádiónak.
Mivel a szúnyogok által hordozott kórokozók nagy része mRNS-vírus, az lebomlik, mire megkapják postán a szakemberek, ezért az ilyen beküldött példányokat csak azonosításra használják. Ám azokra a helyekre, ahonnan sok bejelentést kapnak, kimennek a „szúnyogosok”, csapdákat helyeznek el, és élő példányokat tudnak bevinni a laboratóriumba. Eddigi tanulság, hogy nem találtak fertőzött szúnyogot Magyarországon. A szúnyogok elszaporodása ellen gyérítéssel is lehet védekezni, de „ha ismerjük a szaporodási stratégiát”, tudni lehet, hogy földdel nem érintkező vízgyűjtő felületeken sokasodnak legszívesebben:

kertben kint hagyott vizes vödrökben

temetői vázákban

esővízgyűjtő hordókban

eldugult ereszcsatornában

letakart tárgyban az udvaron.

„Fél-egy deci víz bőven elegendő ahhoz, hogy több száz csípőszúnyog egy hét alatt kifejlődjön. Csupán annyit kéne tennünk, hogy eső után szétnézünk, és megszüntetjük ezeket a víztesteket, vagy letakarjuk a vízgyűjtőt egy szúnyoghálóval. Ez a legkörnyezetkímélőbb mód a védekezésben” – mondta Soltész Zoltán. A szakértő megjegyezte még: nem valószínű, hogy ezek az inváziós fajok kiszorítják az itteni csípőszúnyog-fajokat.

Infostart / InfoRádió

További megjelenések a témában:

agrotrend.hu - Több száz szúnyogot tenyésztünk a kertben már fél deci vízben is

Most virágzik a vácrátóti Nemzeti Botanikus Kertben a kisvirágú vadgesztenye (Aesculus parviflora). A Hattyú-szigeten a híd közelében található. Ismert rokonaival ellentétben nem fa, hanem 3-5 m magasra növő cserje. 5-7 levélkéből álló tenyeresen összetett levelei elárulják, hogy rokonai vadgesztenyék. A 20-30 cm hosszú, enyhe illatú virágai keskeny bugákban nyílnak. Szirmai közül hosszan kinyúló vöröslő porzói bájos, különleges hatást kölcsönöznek neki. Eredeti élőhelye az USA délkeleti államaiban van, ahol magjai gyakran a víz áramlásával terjednek.

Forrás: dunakanyarinapok.hu