2024. januárjában az Ökológiai Kutatóközpont életre hívta a hazai természetvédelmi és ökológiai témájú közösségi tudományos projektek hálózatát. A január 18-19-én Tatán rendezett SEEN, azaz Social Engagement in Ecology Network Konferencia elsődleges célul azt tűzte ki, hogy élő kapcsolatot teremtsen a hazai közösségi tudományos projektek, illetve a projekteken dolgozó kutatók között.
De mi is az a közösségi tudomány?
A természetvédelmi és ökológiai kutatások egyik alapvető követelménye, hogy a szakemberek naprakész információkkal rendelkezzenek a különböző fajok elterjedéséről, az egyes populációk létszámáról, állapotáról. Könnyű belátni, hogy ez a cél korlátlan mennyiségű munkatárssal és idővel is ambiciózusnak tekinthető, ráadásul a valóságban munkatársból és időből is korlátos áll csak rendelkezésre. Az ilyen helyzetekben a kutatók óriási segítséget kaphatnak a társadalom többi részétől, azoktól a civilektől, akiknek fontos az élő környezetük, és akik szívesen hozzájárulnak a tudományhoz. Ma már több tucat olyan kezdeményezés létezik Magyarországon, ahol a kutatók meghatározott rend szerint fogadnak adatokat, megfigyeléseket a segítséget nyújtó civilektől. Ezeknek a megfigyeléseknek hála ma már a kutatók nagyobb mennyiségű, részletesebb térbeli lefedettségű adat birtokában végezhetik számításaikat. A másik oldalon a társadalom elkötelezett tagjai nem csak lehetőséget kapnak, hogy hozzájáruljanak egy kutatáshoz, de naprakész, első kézből származó információkat is szerezhetnek az őket érintő, érdeklő tudományos kérdésekben. A közösségi tudomány ily módon hidat képez a tudomány és a társadalom között, és ereje éppen ebben a kétoldalú kapcsolatban rejlik.
Kialakulóban egy újfajta kutatói hálózat
A SEEN kezdeményezés azért jött létre, mert a hazai közösségi tudományos projektek egymástól többnyire elszigetelten működnek. Szinte minden projekt hasonló stratégiai kérdéseket latolgat, hasonló nehézségekkel küszködik, és hasonló célért dolgozik: a hazai élővilág védelméért. Ezért nem meglepő, hogy sokakban felmerült az igény az együttműködésre és a tudás megosztására.
A konferencia első napján 23 tudományos előadás hangzott el. A bemutatott projektek némelyike hazai fajok, más része éppen idegenhonos fajok megfigyelését tűzte ki célul. Egyes projektek otthon, akár az ablakban vagy a kertben tett megfigyeléseket várnak, mások az ország bármely pontjáról fogadnak megfigyeléseket ugyanattól a személytől. A természet védelmén túl a témák közt megjelent a lakosság védelme, azaz a kórokozók és terjesztőik monitorozása. Végül, már az előadások során is számtalanszor felmerültek módszertani és kommunikációs kérdések.
A konferencia második napján két párhuzamos workshop-szekció során négy workshop közül választhattak a résztvevők. A workshopok fő konklúziói között említhetjük, hogy a közösségi tudományos kutatásoktól éppúgy elvárható a tudományos folyamat minden követelménye, mint más kutatásoktól. Az ilyen projektek körüli kommunikáció alapvető fontosságú mind a tudománnyal kapcsolatos általános közvélekedés, mind az egyes projektekkel kapcsolatos eredmények szempontjából. A projekteket vezető kutatók közötti kapcsolatok sokat segíthetnek a hatékony és minőségi munkában. Megfontolandó a kutatásokban résztvevő civileket a tudományos folyamat sokféle fázisába bevonni, az elkötelezett ,,közösségi tudósoknak” komolyabb felelősséget adni. Végül, több workshop konklúziói között is szerepel, hogy az egyes projektekre az együttműködések ellenére továbbra is külön-külön érdemes tekinteni, hiszen minden egyes kezdeményezés más-más környezetben, közönségnek, céllal és módszerrel jött létre.
Ez utóbbi megfigyelést támasztja alá az első olyan kutatás is, ami számos projekt együttműködésével jött létre. A 17 közösségi tudományos adatbázist összevető elemzés talált általános trendeket, például hogy otthonából a magasan képzett, vagyonosabb réteg feltehetően rendszeresebben küld megfigyeléseket. Ennek ellenére ez az átfogó elemzés is azt sugallja, hogy minden egyes kezdeményezés külön egységként tekintendő, minden projektnek saját kommunikációs stratégiát, saját tudományos módszertant érdemes követnie még akkor is, ha végül ezek egymáshoz hasonlóan alakulnak.
Hogyan tovább?
A konferenciát a hálózat jövőjéről tartott ötletbörze zárta. A résztvevők szinte egy emberként voksoltak az együttműködés megerősítése mellett. Ennek mikéntjéről még egyeztetések zajlanak az ország szegleteiben, de egy dolgot megígérhetünk: a párbeszéd folytatódik, Magyarország 2024-ben sem marad közösségi tudományok nélkül, sőt, talán minden eddiginél többen vehetnek részt ebben a felemelő együttműködésben!
Csatolt dokumentum(ok):
SEEN_2024_abstractbook
