bool(true)

Nem csupán a víz sótartalma, hanem a benne található ionok összetétele is meghatározó szerepet játszik a tavakban élő baktériumközösségek szerkezetének formálásában. A vizekben élő baktériumok pedig alapvető szerepet töltenek be a tápanyagforgalomban és befolyásolják a vízminőséget is. A HUN-REN ÖK Vízi Ökológiai Intézet Mikrobiális Ökológiai Kutatócsoportjának vezetésével nemzetközi együttműködésben készült tanulmány szerint érdekes módon az ionösszetétel hatása sokkal erősebb közösségformáló a baktériumokra nézve, mint az oldott só mennyisége önmagában.

A kutatók világszerte összesen 130 tó 375 vízmintáját elemezték az édesvizektől a hipersós tavakig, szikes és konyhasós vizes élőhelyekről származókat egyaránt. A szikes tavakban a nátrium- és karbonát-, hidrogén-karbonátionok dominálnak, míg a konyhasós tavak ionösszetétele a tengerekére hasonlít, hiszen a nátrium mellett a kloridionok a meghatározóak. Hazánkban is nagy számban találhatók szikes tavak, például a Kiskunságban, de a Fertő és Velencei-tó is szikes vizű tó, bár bennük az oldott sók mennyisége nem kifejezetten magas. A szovátai Medve-tó Erdélyben viszont a másik típushoz tartozik, és vize sók oldott sót tartalmaz.

A kutatás célja annak feltárása volt, hogy a vízben legnagyobb mennyiségben előforduló oldott sók ionjai, különösen a karbonát- és kloridionokból adódó különbségek hogyan befolyásolják a vízben élő baktériumközösségek szerkezetét. Az eredmények egyértelműen azt mutatták, hogy a vízben lebegő (úgynevezett planktonikus) baktériumok összetételére erősebben hat az oldott ionok típusa, mint a teljes sótartalom mennyisége. Számos baktériumcsoport kifejezetten kötődik bizonyos víztípusokhoz, így például a szikes tavakat egyes aktinobaktérium csoportok preferálják. Továbbá a kutatás arra is rámutatott, hogy ezek a speciális baktériumcsoportok evolúciós szempontból is összefüggő csoportokat alkotnak, vagyis a különböző ionösszetételű élőhelyek hosszú távú hatást is kifejtettek a bennük élő mikroorganizmusokra.

Az eredmények hozzájárulnak a tavak ökológiájának megértéséhez, hiszen a klímaváltozás hatására és az emberi tevékenységek okozta környezeti változásokra a táplálékhálózatot és a vízminőséget meghatározó mikroszkopikus méretű élőlények nagyon gyorsan reagálnak.

A kutatás a rangos Limnology and Oceanography Letters tudományos folyóiratban jelent meg „A matter of salt: Global assessment of the effect of salt ionic composition as a driver of aquatic bacterial diversity” címmel.

Publikáció:
Szabó A, Székely AJ, Boros E, Márton Zs, Csitári B, Barteneva N, Anda D, Dobosy P, Eiler A, Bertilsson S, Felföldi T. 2026. A matter of salt: Global assessment of the effect of salt ionic composition as a driver of aquatic bacterial diversity. Limnology and Oceanography Letters 11: e70088.