A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatása szerint a szélsőséges aszályok az őshonos gyepalkotó fajok visszaszorításán keresztül jelentősen felgyorsíthatják a homoki prérifű terjedését. A jelenséget és a prérifű terjedését a Pusztából préri című kisfilm terepi példákon keresztül mutatja be. A kisfilm a Megállíthatatlan természet című, inváziós fajokról szóló ismeretterjesztő nagyfilmhez kapcsolódó tízrészes rövidfilmsorozat egyik epizódja.
Az észak-amerikai eredetű homoki prérifű (Sporobolus cryptandrus) első magyarországi állományait 2016-ban találták meg Kiskunhalas közelében. A faj azóta rohamosan terjed a Duna–Tisza közén, és már vannak olyan területek, ahol a legnagyobb mennyiségben előforduló faj lett, megelőzve az őshonos állományalkotó fajokat, a magyar csenkeszt (Festuca vaginata) és a homoki árvalányhajat (Stipa borysthenica).
Egy friss kutatás arra kereste a választ, hogy az elmúlt évek szélsőségesen száraz időjárása hogyan befolyásolja a homoki prérifű invázióját. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói 2022 és 2024 között vizsgáltak egy homokbuckás területet, ahol a prérifű 2022-ben már jelen volt, de az őshonos magyar csenkesz még jóval nagyobb tömegességben fordult elő.

A 2022-es extrém aszályos nyár hatására a magyar csenkesz tömegesen pusztult, miközben a prérifű borítása nem változott. A 2023-as csapadékos év után a prérifű borítása 2024-re megduplázódott, míg a magyar csenkesz mennyisége nem változott. A prérifű térnyerése azokban a foltokban volt a legerősebb, ahol a csenkesz az előző évben a leginkább elpusztult. Ez arra utal, hogy az őshonos faj visszaszorulása nyitott teret a prérifű ugrásszerű terjedésének.
Korábbi aszályos időszakokban még más volt a kép. A kutatók 2003-ban is megfigyeltek csenkeszpusztulást, akkor azonban kezdetben a homoki árvalányhaj szaporodott fel, később pedig a csenkesz is regenerálódott. A most megfigyelt gyors prérifű-terjedés viszont nagy eséllyel megnehezíti, vagy akár meg is akadályozhatja az őshonos fajok regenerációját.

Fontos hangsúlyozni, hogy a homoki prérifű nem a klímaváltozás miatt jelent meg Magyarországon, és valószínűleg klímaváltozás nélkül is terjedne. A kutatás eredményei azonban azt mutatják, hogy a szélsőséges időjárási események az őshonos fajok pusztulásán keresztül segíthetik és felgyorsíthatják az inváziós folyamatot.
A kutatás jól dokumentált példát ad arra, hogyan erősítheti egymást a klímaváltozás és a biológiai invázió. A rendkívül meleg, csapadékhiányos időszakokban egyes idegenhonos fajok akkor is zöldek és aktívak maradhatnak, amikor a környező őshonos növényzet már elsárgul vagy kiszárad – ez pedig előrevetítheti a jövő növényzeti változásainak egy lehetséges irányát.
Kapcsolódó kisfilm: Pusztából préri
A kutatási eredményekhez kapcsolódó rövidfilm terepi felvételeken és kutatói magyarázatokon keresztül mutatja be a homoki prérifű terjedését, az aszály szerepét és azt, miért fontos a korai felismerés és a monitorozás.
Kapcsolódó kisfilm és filmsorozat
A Pusztából préri a Megállíthatatlan természet című ismeretterjesztő nagyfilmhez készült tízrészes kisfilmsorozat egyik epizódja. A rövidfilmek egy-egy inváziós fajra, kutatási témára vagy ökológiai folyamatra fókuszálnak. A további epizódok a következő hetekben, heti rendszerességgel jelennek meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont YouTube-csatornáján.
Pusztából préri – kisfilm: https://youtu.be/4nvRjVWXJD8
Megállíthatatlan természet – teljes film: https://youtu.be/mcFi2KYhSz4
HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont YouTube-csatorna: https://www.youtube.com/@hun-ren_okologiaikutatokozpont
Kapcsolódó tudományos közlemény
Mojzes, Andrea; Ónodi, Gábor; Rigó, Attila; Szitár, Katalin; Kröel-Dulay, György (2026): Extreme drought facilitates shift to non-native C4 perennial grass dominance in a temperate grassland in Central Europe. Biological Invasions 28:6, Paper 137.
DOI: https://doi.org/10.1007/s10530-026-03851-1

