A szakértő szerint a lakosság is tehet azért, hogy minél kevesebb rovar legyen Magyarországon
Több tucat, összesen 100 fölötti dengue-lázról szóló esetet jelentettek Olaszországban és
Franciaországban is idén október végéig – számolt be nemrég a Nature folyóirat. A vírus európai terjedése szoros összefüggésben áll az ázsiai tigrisszúnyog jelenlétével, de vajon mennyire kell aggódnunk amiatt, hogy a rovarok már Magyarországon megtalálhatók? Dr. Soltész Zoltán biológust, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos munkatársát kérdeztük.

Rettegni nem kell, de észben kell tartani az ázsiai tigrisszúnyog jelenlétét – hangsúlyozta Soltész
Zoltán. Míg ugyanis a hazai csípőszúnyogok nem kompatibilisek az olyan kórokozókkal, mint például a
dengue-láz, a zika vírus vagy a sárgaláz, vagyis nem tudják azokat terjeszteni, addig a tigrisszúnyogok
képesek erre. Ám ezt nem úgy kell elképzelni, hogy az említett vírusok valamelyike már eleve a
tigrisszúnyogok testében lenne. Amíg a szúnyogokat a szállítmányozások során juttatja el az emberi
tevékenység a világ különböző országaiba, addig a vírusokat a nyaralások után hozzuk haza. Vagyis ha
valaki például a külföldi vakáció közben megfertőződött valamelyik egzotikus betegséggel, majd
hazatért Magyarországra, és itt megcsípi a tigrisszúnyog, amely ezt követően újabb emberek vérét
szívja, akkor már beindulhat egy hazai fertőzési láncolat.

– Bár nyáron hír volt, hogy ahol megjelent a tigrisszúnyog, ott nem lehetett vért adni a nyugat-nílusi
vírus miatt, ez nem igaz – szögezte le a kutató kérdésünkre. Elmondta, míg a nyugat-nílusi lázzal
kapcsolatos emberi megbetegedések már 2003 óta jelen vannak hazánkban, ázsiai tigrisszúnyogot
először csak 2014-ben fogtak Magyarországon. Sőt, ezt a vírust azóta sem mutatták ki az itteni
tigrisszúnyogokból, csak a hazai csípőszúnyogok egyes fajaiban, vagyis nem volt szükség új inváziós
fajra a betegség megjelenéséhez. Ha egy-egy régióban megjelenik a nyugat-nílusi vírus, nem javasolják
a véradást néhány hétig azoknak, akiknek szúnyogcsípése van, akár tigrisszúnyog okozta azt, akár hazai
csípőszúnyog. Azt egyébként, hogy az inváziós szúnyogok mekkora számban terjesztenek egzotikus
betegségeket hazánkban, a kutatócsoport által működtetett Szúnyogmonitor nevű honlapon is
követhető több más adattal együtt. Így arról is képet kaphatunk, Magyarország mely pontjain
találkoztak az emberek ázsiai tigrisszúnyogokkal az elmúlt években. Igaz, az picit torzítja a képet, hogy
általában Budapestről küldik be a legtöbb adatot, így bár a fővárosban van a legtöbb tigrisszúnyog-
észlelés, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy ténylegesen is itt fordul elő a legtöbb ilyen rovar.
Mit tegyünk, ha megcsípett minket egy ázsiai tigrisszúnyog? Soltész Zoltán szerint jelenleg nem kell
aggódni, ugyanis a kutatók még nem találtak a hazai példányokban veszélyes kórokozókat. Ha
valamilyen panasz lép fel a csípés után, akkor persze forduljunk orvoshoz, és jelezzük a problémát. Azt
ugyanakkor érdemes tudni, hogy az inváziós fajok csípései nagyobb duzzanatot okozhatnak, ám ez
egyáltalán nincs összefüggésben azzal, hogy a szúnyogban van-e vírus. A duzzanat mértéke csak attól
függ, hogy az adott ember immunrendszere milyen hevesen reagál arra a fehérjére, amelyet az idegen
csípőszúnyog a nyálával együtt a szervezetbe juttat. Ha az egyéni érzékenység nagyobb a
tigrisszúnyogra, mert például még nem találkozott vele a szervezet, akkor hevesebb lehet a duzzanat,
és tovább is tarthat.

Azért, hogy minél kevesebb tigrisszúnyoggal találkozzunk, mi magunk is sokat tehetünk. Míg az
inváziós fajok lárvái nem kelnek ki olyan víztestekben, amelyek a talajjal érintkeznek – például a
pocsolyákban –, addig esővízgyűjtő hordókban, eldugult ereszcsatornákban már megélnek, tehát
bármiben, amiben felgyűlhet a víz. Már fél deci is elég belőle ahhoz, hogy pár száz szúnyoglárvának
otthont adjon. A nyári melegben a szúnyogok tojásából akár egy hét alatt is kifejlődhet az imágó,
vagyis az ivarérett rovar, amely néhány hétig, maximum egy hónapig él. Ezért eső után célszerű a ház
környékén kialakuló víztesteket megszüntetni, míg az esővízgyűjtőt szúnyoghálóval letakarni.
Egyébként nem az ázsiai tigrisszúnyog az egyetlen inváziós faj Magyarországon, jelen vannak már a
japán bozótszúnyogok és a koreai szúnyogok is. Bár utóbbi fajok is terjeszthetnek olyan vírusokat,
amelyeket a hazaiak nem, de csak jóval kevesebb félét, mint amennyit a tigrisszúnyogok. Mint Soltész
Zoltán elmondta, kutatócsoportja továbbra is várja a lakosságtól az inváziós szúnyogokkal kapcsolatos
adatokat, akár a rovarokról készült fényképeket e-mailen vagy mobilapplikáción keresztül, akár úgy,
hogy elküldik a konkrét példányokat postai úton.

Magyar Hang – 2023.11.17. (6. oldal) Szerző: Hutter Marianna