Hírek

Az iparosodott életmód nyomot hagy az emberi bélbaktériumok genomjában

Escherichia coli baktériumok színezett elektronmikroszkópos felvétele. Fotó: NIAID, CC BY 2.0.
Escherichia coli baktériumok színezett elektronmikroszkópos felvétele. Fotó: NIAID, CC BY 2.0.

Az iparosodott társadalmakban élő emberek bélbaktériumai nagyobb génkészletet hordoznak, és a többletgének jelentős részét a közelmúltban más mikrobáktól szerezték meg. A Cell folyóiratban megjelent nemzetközi tanulmány közel hatezer baktériumgenom összehasonlításával mutatta ki, hogy az iparosodott életmóddal együtt járó környezet a bélbaktériumok evolúciójában is felismerhető nyomot hagy. A kutatásban Szöllősi Gergely, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa is részt vett.

Nemcsak az számít, milyen baktériumok élnek bennünk

A bélrendszerünkben élő mikroorganizmusok közösségét számos tényező alakítja. Az étrend, a higiéniai körülmények és a gyógyszerhasználat jelentősen különbözhet az iparosodott és a nem iparosodott társadalmakban, és régóta ismert, hogy ezek a különbségek a bélmikrobiom összetételével is összefüggnek. Más szóval: nem mindenütt ugyanazok a baktériumok és nem ugyanolyan arányban élnek az emberi szervezetben.

A mostani kutatás egy lépéssel tovább ment. A kutatók arra keresték a választ, hogy nemcsak a baktériumközösség összetétele változik-e, hanem maguknak a baktériumoknak a genomja, vagyis teljes örökítő információja is felismerhető módon különbözik-e az eltérő életmódú emberi közösségekben. Az eredmények szerint igen: egymástól független baktériumfajokban is hasonló evolúciós mintázatok rajzolódtak ki.

Közel hatezer genom és tíz baktériumfaj

A nemzetközi kutatócsoport nem kizárólag székletmintákból kinyert DNS-töredékekből összeállított genomokra támaszkodott. A baktériumokat laboratóriumban is kitenyésztették, ami lehetővé tette a genomok pontosabb vizsgálatát, valamint a funkcionális elemek és a horizontális génátadások jobb felismerését.

A kutatók 1841 újonnan meghatározott genommal bővítették az adatbázist, és összesen 5981 baktériumgenomot elemeztek 9 ország 56 donorától. Tíz olyan baktériumfajra összpontosítottak, amelyekből iparosodott és nem iparosodott életmódot folytató emberek szervezetéből is elegendő számú törzs állt rendelkezésre az összehasonlításhoz.

Mind a tíz vizsgált faj esetében az iparosodott társadalmakban élő emberekből származó törzsek hordoztak több fehérjekódoló gént; a különbség nyolc fajnál statisztikailag is szignifikáns volt. Ezeknek a törzseknek a génkészlete egymástól is változatosabbnak bizonyult.

Az iparosodott és nem iparosodott életmódot folytató emberek bélbaktériumainak genomját összehasonlító kutatás grafikai összefoglalója.
Az iparosodott és nem iparosodott életmódot folytató emberek bélbaktériumainak genomját összehasonlító kutatás grafikai összefoglalója. (Rühlemann et al., Cell (2026), https://doi.org/10.1016/j.cell.2026.10.014, CC BY 4.0.)

Gének, amelyek egyik baktériumból a másikba kerülnek

A nagyobb génkészlet önmagában még nem árulja el, hogyan alakult ki. Elképzelhető, hogy a baktériumtörzsek a közelmúltban jutottak új génekhez, de az is, hogy a géneket már az őseik is hordozták, és az iparosodott környezet az ilyen törzsek fennmaradásának kedvezett.

A két lehetőség elkülönítéséhez a kutatók az egyes géncsaládok leszármazási fáit vetették össze a baktériumtörzsek evolúciós fáival. Ez az úgynevezett filogenetikai rekonciliáció megmutatta, hogy a génnyereségek jelentős része a törzsfák legfiatalabb ágain, vagyis evolúciós értelemben a közelmúltban történt, és gyakoribb volt az iparosodott társadalmakból származó baktériumtörzsek evolúciós vonalain.

A génnyereségek 80–90 százaléka horizontális géntranszferhez köthető. A baktériumok tehát nem a szokásos módon, az őseiktől örökölték ezeket a géneket, hanem más mikrobáktól vették át őket. A gének mozgásában plazmidok, bakteriofágok és más mobilis genetikai elemek is szerepet játszhatnak. A horizontális géntranszfer a baktériumok evolúciójának egyik fontos motorja: segítségével olyan tulajdonságokhoz juthatnak, amelyek megváltozott környezetben előnyt jelenthetnek.

„Azt már régóta tudjuk, hogy az életmódunk megváltoztatja, milyen baktériumok élnek bennünk. Most azt láttuk, hogy maguk a baktériumok is változnak, ráadásul egymástól független fajok hasonló módon: főleg úgy, hogy más mikrobáktól vesznek át géneket. Hogy ez mit jelent az egészségünkre nézve, azt még ki kell deríteni.”
– mondta Szöllősi Gergely.

Hasonló válaszok egymástól független fajokban

A kutatók nemcsak a génkészlet bővülését figyelték meg, hanem a természetes szelekció nyomait is azonosították. Különösen érdekes, hogy több, egymástól független baktériumfajban hasonló funkciókhoz kapcsolódó változásokat találtak. Ezek között szerepeltek a stresszválasz, a sejtburok átalakítása és a központi anyagcsere folyamatai.

A változások többek között érintették a B12-vitamin előállításában részt vevő géneket, valamint a lipopoliszacharid nevű sejtfelszíni molekulához kapcsolódó géneket. A lipopoliszacharidot az emberi immunrendszer is felismeri, ezért ezek a genetikai eltérések hosszabb távon az ember és a bélmikrobiom kölcsönhatásának megértéséhez is fontosak lehetnek. A kutatás ugyanakkor nem bizonyít közvetlen egészségügyi hatást; ennek tisztázásához további vizsgálatok szükségesek.

Mit tudunk, és mit nem?

Az eredmények azt mutatják, hogy az iparosodott életmóddal együtt járó környezet és a bélbaktériumok genomjának evolúciója között következetes kapcsolat van. A tanulmányból azonban nem derül ki, hogy az étrend, a gyógyszerhasználat, a higiéniai körülmények vagy más tényezők közül pontosan melyik alakítja legerősebben ezt a folyamatot.

Az sem állítható még biztosan, hogy a nagyobb génkészlet önmagában alkalmazkodást jelent. Részben az is magyarázhatja, hogy az adott környezetben gyengébb szelekció hat a szükségtelenné vált gének eltávolítására. A vizsgálat tíz baktériumfajra terjedt ki, ezért azt is ellenőrizni kell, mennyire általánosíthatók az eredmények a bélmikrobiom többi tagjára.

Egy globális mikrobiomgyűjtemény tette lehetővé a kutatást

A vizsgálat adatai a Global Microbiome Conservancy, vagyis a GMbC gyűjteményéből származnak. A nemzetközi kezdeményezés egyik célja, hogy csökkentse a mikrobiom-kutatás földrajzi torzítását: jelenlegi tudásunk jelentős része ugyanis iparosodott országokban, főként európai származású népességek vizsgálatából származik.

A GMbC több mint 20 ország több mint 70 emberi közösségéből származó, kétezernél is több mikrobiommintát őriz, biobankjában pedig több mint tízezer tenyésztett baktériumtörzs található. A kezdeményezés nyitott, nonprofit kutatási erőforrást épít, miközben a résztvevők a mintáik és az azokból kitenyésztett baktériumok tulajdonosai maradnak.

Magyar részvétel a nemzetközi kutatásban

A kutatást Mathilde Poyet és Mathieu Groussin, a Kieli Egyetem kutatói vezették Eric Alm, a Massachusetts Institute of Technology kutatójának közreműködésével. A tanulmány egyik szerzője Szöllősi Gergely, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, aki az Okinavai Tudományos és Műszaki Egyetem Modellalapú Evolúciós Genomikai Egységét is vezeti.

Publikáció

Malte Rühlemann, Yue Ma, Lénárd L. Szánthó és munkatársaik: Convergent genomic evolution of human gut bacteria along an industrialization gradient. Cell, online megjelenés: 2026. november 2.
DOI: 10.1016/j.cell.2026.10.014