Egy új tanulmány szerint a nagyvárosok jómódú negyedeiben gazdagabb a biológiai sokféleség, mint a szegényebb környékeken. A feltárt mintázatot a kutatók „luxushatásnak” nevezték el. A tanulmányt egy nemzetközi – az olaszországi Torinói, a Fokvárosi és a Dél-afrikai Witwatersrand Egyetem, valamint a magyar Ökológiai Kutatóközpont kutatóiból álló – csoport készítette. Megállapításaik a Global Ecology & Biogeography című nemzetközi tudományos folyóiratban jeletnek meg.

A beszámoló szerint a kutatók a világ nagyvárosaiban végzett 96 különböző tanulmányt felhasználva állapították meg, hogy a jómódú környékeken nagyobb a biodiverzitás, vagyis a növények, a madarak, a hüllők és a rovarok sokfélesége. Ugyanakkor az eredményekből az is kiderült, hogy a különbség a szegényebb és gazdagabb negyedek között a világ szárazabb régióiban sokkal jelentősebb; a csapadékos vidékeken szinte eltűnik.

A víz és a luxus

Ezek alapján a kutatók arra következtetnek, hogy a „luxushatás” valószínűleg a víz elérhetőségével áll összefüggésben. A száraz területeken élő vagyonos emberek többet áldoznak a vízi elemekre, például kerti tavakra, medencékre vagy akár öntözésre kertjeikben és parkjaikban. Mint írják, egy másik magyarázat lehet, hogy a jómódú környékek a száraz tájakon belül a vizesebb területekhez köthetőek. A tavak, folyók és más vizes elemek közelében az ingatlanárak is magasabbak.

A tanulmány szerint az ország általános jóléte meglepő módon nem befolyásolta a „luxushatás” előfordulásának valószínűségét.

„Tanulmányunk rámutat arra, hogy a városokban, különösen a világ száraz területein a gazdag emberek nagyobb mértékben részesülnek a biológiai sokféleségből. Ez azért fontos, mert bár a biodiverzitás a városi életminőség kulcsfontosságú eleme, nyilvánvalóan egyenlőtlenül oszlik meg a társadalom különböző rétegei között. Ráadásul ez az egyenlőtlenség a jövőben egyre hangsúlyosabb lesz, mivel az éghajlatváltozás várhatóan sok városban vezet egyre nagyobb szárazsághoz” – mondta a cikk első szerzője, Dan Chamberlain, a torinói egyetem professzora.

Az egyik magyar résztvevő is elmondta a véleményét

A tanulmány vezető kutatója, az Ökológiai Kutatóközpont tudományos tanácsadója, Batáry Péter szerint Dél-Afrikában a nagy szélsőségek és a szárazság miatt különösen súlyos a luxushatásból eredő környezeti igazságtalanság.

„Annak megértése, hogy ezek a mintázatok miből alakulnak ki, a jövőben igazságosabb/méltányosabb városok létrehozását segítheti elő” – magyarázta a kutató.

A szerzők azt remélik, hogy az eredmények előmozdítják a városi területek igazságosabb kezelését, és hozzájárulnak ahhoz, hogy a városi biodiverzitás előnyei a gazdagok és a szegények számára egyaránt elérhetők legyenek.