Az éghajlatváltozás nemcsak a hőmérséklet emelkedését okozza, a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásában is komoly átalakulást hozhat a jövőben – állapította meg a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont két kutatója, Bede-Fazekas Ákos és Somodi Imelda.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írták, a hőmérséklet és a csapadék éven belüli eloszlásának változása várhatóan a fajok és más ökológiai jelenségek elterjedésére is hatással lesz. Az éghajlati jellemzők éven belüli alakulása olyan rejtett módokon is hat, amelyek eddig elkerülték a modellezők figyelmét. Az eddig ismert modellek az éven belüli hőmérséklet- és csapadékeloszlás megváltozása miatt félrevezető tudományos eredményeket adhatnak. (Forrás: hirtv.hu)
A fajok és más ökológiai jelenségek (pl. növényzeti típusok) elterjedésére az éghajlatváltozás hatást gyakorolhat, mely hatást prediktív elterjedésmodellekkel szokás vizsgálni és előre jelezni. E modellek meghatározó összetevői az ún. bioklimatikus változók. A modellek által előre jelzett, várható elterjedések a bioklimatikus változók értékeitől (pl. az év legcsapadékosabb negyedévének hőmérsékletétől) függenek. Eközben a változó számításának alapjául szolgáló időszak (pl. a legcsapadékosabb negyedév) az éven belül eltolódhat, és ez az eltolódás könnyen rejtve maradhat, pedig a bioklimatikus változók ökológiai jelentése nagymértékben függ az időszaktól. Példának okáért a legcsapadékosabb negyedév a közelmúltban esetleg a május-június-július időszakra esett (ez Magyarország jelentős részére igaz), de ez az elkövetkező évtizedekben akár az őszi vagy téli hónapokra is átcsúszhat. Nem nehéz belátni, hogy ez nehézségek elé állítja az elterjedésmodellező szakembereket, hiszen míg a közelmúltban a legcsapadékosabb negyedév hőmérsékletét leíró bioklimatikus változó valójában a kora nyári időszakot jellemezte, addig a jövőben ugyanez a változó az év egy teljesen más (a példánkban egy jóval hűvösebb) időszakának hőmérsékletét írja majd le. Márpedig azoknak a modelleknek a tanításához, amelyekkel a jövőbeli elterjedést jelezzük előre (esetünkben az őszi-téli hőmérséklet segítségével), a közelmúlt kora nyári hőmérsékletét használtuk fel.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont két kutatója, Bede-Fazekas Ákos és Somodi Imelda korábbi tanulmányukban már bemutatták, hogy a bioklimatikus változók számításához használt ún. jellegzetes éghajlati időszakok, mint amilyen a legcsapadékosabb negyedév is, nem csak elméletben csúszhatnak el éven belül akár több hónapnyit is, hanem ez Magyarország területének egy részén az éghajlatmodellek szerint a jövőben ténylegesen megvalósulhat. A jellegzetes éghajlati időszakok elcsúszása az elterjedésmodellek megbízhatóságát csökkenti, ezért a modellezőnek fel kell ismernie a problémát és kezelnie kell.
„Vajon csak Magyarország kerül ilyen – modellezéstechnikai szempontból – szerencsétlen helyzetbe a jövőben? Vagy ez a probléma a Föld egészét érinti, esetleg néhány régióját kiemelten is? Mennyire értenek egyet a különböző globális klímamodellek ebben a kérdésben? És a klímamodellek mögött meghúzódó forgatókönyvek?” – sorolja azokat a kutatási kérdéseket Bede-Fazekas Ákos, amelyek nem hagyták nyugodni a két kutatót.
„A bennünket foglalkoztató kérdések adottak voltak, ahogy a szükséges éghajlati adatok is. Továbbá azt is tudtuk, hogy az eredmény – bármi lesz is – nem csak minket érdekel, hanem az elterjedésmodellezők népes táborának is fontos információt szolgáltat majd. Már csak egyvalami volt hátra: valahogyan az irdatlan adatmennyiséget és a belőle kihámozható eredményeket szintetizálnunk kellett, hogy befogadható formában tárjuk a tudományos közösség elé. Azt hiszem, ez jelentette a legnagyobb kihívást számunkra.”
A kutatás legfőbb lépései folyamatábrán szemléltetve, a bemeneti adatoktól a jellegzetes éghajlati időszakok számításán át a szintetizáló elemzésekig
Végül a kutatók sikerrel jártak, és a Föld egészét felölelő, négy klímamodellt, négy forgatókönyvet és négy jövőbeli időszakot feldolgozó elemzésüket a rangos Global Change Biology című tudományos lapban publikálták. A tanulmány bemutatja azokat a területeket, amelyek a jellegzetes éghajlati időszakok eltolódásával leginkább érintettek.
A csapadék (fölül) és a hőmérséklet (alul) éven belüli változatosságának térképén kék poligonok ábrázolják azon területeket, amelyek leginkább ki lesznek téve a csapadékkal, illetve a hőmérséklettel összefüggő jellegzetes éghajlati időszakok eltolódásának
A térképes eredményeken túl a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont két kutatója azt is feltárta, hogy azon három fontos döntés közül, amelyet az elterjedés modellező szakembernek meg kell hoznia, ha jövőbeli elterjedést szeretne előre jelezni, melyek a fontosabbak, s melyek a kevésbé fontosak. E döntések a globális klímamodell kiválasztása, a forgatókönyv kiválasztása és a jövőbeli időszak kiválasztása.
„Úgy találtuk, hogy az elterjedésmodellező globális klímamodellre vonatkozó döntése volt a legkevésbé fontos, míg a jövőbeli időszak kiválasztása jellemzően fontosabb volt, mint a forgatókönyv kiválasztása” – számol be az eredményekről Bede-Fazekas Ákos. „A jellegzetes éghajlati időszakok eltolódása az idő előrehaladtával és a mind pesszimistább forgatókönyvek figyelembevételével egyre hangsúlyosabbá válik. Viszont a globális klímamodelleket e tekintetben nem lehetett egyértelmű sorrendbe állítani. Modellezéstechnikai szempontból az eredményt némiképp megnyugtatónak tartom, hiszen éppen a klímamodellek kiválasztása szokta a legnagyobb fejtörést okozni az elterjedésmodellezőknek, de úgy tűnik, e döntésnek van a legkisebb jelentősége.”
Sajnos az ökológia és a természetes életközösségek sokszínűsége szempontjából már közel sem ilyen megnyugtató az eredmény. A kutatók számos példát találtak a jellegzetes éghajlati időszakok két hónapot meghaladó eltolódására, és hat hónapos – vagyis az elképzelhető legnagyobb – várható eltolódásról is beszámoltak. Márpedig az éghajlati jellemzők éven belüli eloszlásának ilyen jelentős átrendeződését félő, hogy sok faj nem fogja tudni lekövetni. Példánknál maradva ez azt jelenti, hogy a hosszú évezredek alatt a nyár eleji, kellemes melegben lehulló csapadékhoz alkalmazkodott növény- és állatfajokat jelentős próbatétel elé állíthatja, ha a csapadék nagy része inkább az őszi-téli hónapokban hullik majd le, amikor már életciklusuk következtében e csapadékot hasznosítani nemigen tudják. A próbatétel pedig fajok elvándorlásához, rosszabb esetben pusztulásához vezethet.
„A trópusokon számos helyen várható mind a hőmérséklettel, mind a csapadékkal összefüggő jellegzetes éghajlati időszakok eltolódása, de a csapadékkal összefüggő eltolódások a mérsékelt és a sarkvidéki égövben is számos területen várhatóak” – összegzi a térképes elemzéseket Somodi Imelda. „Az Egyenlítő környékén bekövetkező, együttes eltolódások megerősítik annak a valószínűségét, hogy ott máshonnan nem ismert (analógia nélküli) éghajlat fog kialakulni a jövőben. Márpedig ennek az élőlényekre kifejtett hatását még megbecsülni sem tudjuk, hiszen nincs hozzá kellő eszközünk!”
Tanulmányuk záró gondolataként a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói leszögezik, hogy a későbbiekben a prediktív elterjedésmodelleknek figyelembe kell venniük a jellegzetes éghajlati időszakok eltolódását és a jelenséget be kell építeniük a modellezési munkákba, ha megbízható előrejelzésekkel kívánnak szolgálni.
Március 22-e a víz világnapja. Célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a mindenki számára elérhető, tiszta víz fontosságára és az édesvízkészletek veszélyeztetettségére. A víz ugyanis nemcsak nem elég, de mára egyértelműen veszélyeztetett is. Dr Lukács Balázs András, az Ökológiai Kutatóközpont Vízi Ökológiai Intézetének tudományos főmunkatársa összefoglalója vízeink állapotáról.
A víz értéke és fontossága az elmúlt évek, évtizedek egyre gyakoribb aszályai miatt folyamatosan növekszik. A vízhiány jelentős konfliktusok kirobbanásában játszhat szerepet a közeljövőben, mert a tiszta víz a társadalom számára az egyik legfontosabb környezeti érték. Nem is olyan régen még úgy hittük, hogy Magyarország rendkívül gazdag vízvagyonnal rendelkezik.
Ezt az alábbiakkal támasztották alá:
Magyarország ásványvíz-nagyhatalom.
A Duna vízkészlete gyakorlatilag korlátlan.
A gazdag vízkészletek alkalmassá teszik az országot nagy vízigényű növények termesztésére.
A szigetközi ivóvízkészlet sok millió ember ellátására alkalmas.
Kiemelkedő lehetőségek vannak a termál-turizmusban, ami energetikai hasznosítás szempontjából is kedvező.
Ezzel szemben az utóbbi évek nagy aszályai (különösen a 2022 nyári) egyértelművé tették, hogy a vízbiztonság kérdéseit újra kell értékelni, mert:
A csapadék térbeli és időbeli eloszlása egyenetlen lett, sőt olykor rendkívüli szélsőséget mutat!
Magyarországról több víz folyik ki, mint amennyi befolyik!
2008 és 2013 között 32 felszín alatti víztest mennyiségi állapota romlott (csökkent a vízszintje), ez a víztestek 18 százaléka! Ezek a víztestek a Kis-Alföldön és az Alföldön találhatóak.
Sok helyen a víz mennyisége mellett az elérhető víz minősége sem kielégítő.
Nyári időszakban a felszíni vízfolyásokban mérhető vízhozam akár 20-30 százalékt is elérheti a tisztított szennyvíz aránya!
A folyóvizeink 30 százaléka vált „időszakos víztestté” az elmúlt 5 évben, vagyis az az év jelentős részében kiszárad.
A Homokhátság déli része mára már félsivatag.
Az IUCN elemzése alapján a gazdaság fő szektoraiban különböző bizonyossággal, de már most is érezhetőek azok a vízbiztonsági kockázatok, amelyeket a klímaváltozás és az extrém időjárási jelenségek okoznak:
Mezőgazdaság (magas bizonyossággal)
Energia és ipari termelés (magas bizonyossággal)
Egészségügy (magas bizonyossággal)
Ivóvízellátás (közepes bizonyossággal)
Édesvízi ökoszisztémák (magas bizonyossággal)
A vizek jó mennyiségben és jó állapotban tartása mindenki alapvető érdeke. Nemcsak azért, mert a víz az élet alapja, hanem mert egy sor ökoszisztéma szolgáltatás múlik rajta.
Például:
A versenyképes növénytermesztés egyik alapvető feltétele a termésbiztonság elérése, ez pedig a víz folyamatos biztosításának köszönhető.
A lakossági vízellátás 82 százaléka a felszín alatti vízkészletre (rétegvíz és parti szűrésű kutak) támaszkodik, vagyis pont arra amire az öntözési igény is.
A felszín alatti és felszíni vízkészleteink igen jelentős turisztikai szereppel is rendelkeznek, ami jelentős gazdasági értéket is képvisel.
A vizes élőhelyek kötik meg a legtöbb szenet a légkörből, többet, mint a trópusi esőerdők!
DE MI OKOZZA A VÍZHIÁNYT?
A legfőbb gond a pazarló vízhasználat, a nem összehangolt vízgazdálkodás, az érdekek ütközése és az általunk megszokott (és amire berendezkedtünk) klíma megváltozása okozza.
Néhány szemléltető adat:
Az éves csapadék 90 százaléka 65–70 nap alatt zúdul le, vagyis hozzávetőlegesen 300 napon át egyáltalán nem esik eső.
Az Alföldön, több év átlagában, évente mintegy 500 mm eső esik, de 800 mm párolog el. (A maradék 300 mm-t a talajvízből pótoljuk az öntözéssel.)
A mezőgazdasági területeken megálló vizeket azonnal elvezetjük, ez kifolyik az országból. Ennek becsült mennyisége kb. 1,8 km3/év, ami kb. a Balaton vízmennyisége.
MIT TEHETÜNK ELLENE? Mindenki a maga szintjén takarékoskodjon a vízzel! Becsüljük meg a környezetünkben található vizeket, még akkor is, ha az csak egy pocsolya, vagy csak időszakosan van ott.
Állítsunk helyre minél több vizes élőhelyet, minél több helyen és minél természetesebb állapotba: kicsit, nagyot, folyóvizet és állóvizet egyaránt. Ezt a célt szolgálná az EU Természet-helyreállítási rendelete is.
A HUN-REN Vízi Ökológiai Intézete is azért dolgozik, hogy megértsük a vizeink, vizes élőhelyeink működését, hogy feltárjuk azokat a folyamatokat, amelyek a vizeinket veszélyeztetik, valamint hogy megoldást találjunk ezekre a hatásokra.
Az Intézet kutató csak 2023-ban 30 hazai és 3 nemzetközi finanszírozású projekten keresztül végeztek kutatásokat hazai vizekben, 98 tudományos cikket írtak hazai és nemzetközi folyóiratokba, 84 tudományos előadást és 148 ismeretterjesztő előadást tartottak itthon és külföldön.
Tegyen Ön is a vizek védelme érdekében:
Ha segíteni szeretné a vizekkel kapcsolatos kutatásainkat, legyen aktív részese, és vegyen részt az alábbi vizes kutatásokat segítő Citizen Science programjainkban:
