Hírek

Vad Csabát a fiatal kutatók akadémiájának tagjai közé választották

Tizenkét új tag a Fiatal Kutatók Akadémiájában, és bővül az FKA-alumni

A Magyar Tudományos Akadémia által 2019-ben alapított Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) idén áprilisban tizenkét új taggal bővült, az élettudományok területéről Vad Csaba, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Plankton-ökológiai Kutatócsoport vezetője csatlakozott az FKA tagjai közé.

Az FKA-tagságra beérkezett 75 érvényes pályázatból a 45 év alatti köztestületi tagok szavazatai, a jelöltek tudományos eredményei és az FKA célkitűzései iránti elkötelezettsége, valamint tudományterületi, nemi és földrajzi diverzitás alapján az FKA tagválasztási munkabizottsága tizenkét új tagot választott.

Ennek alapján 2024. május 1-től 2029. április 30-ig az FKA tagjai lesznek:
Barta Veronika (HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet)
Bíró Kinga (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
Havasi Dávid (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
Hegyi Eszter (Pécsi Tudományegyetem)
Kaló Zsuzsa (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Kolossváry Márton (Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet)
Koltai Júlia (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
Kutus Bence (Szegedi Tudományegyetem)
Modrián-Horváth Bernadett (Szegedi Tudományegyetem)
Ruppert Tamás (Pannon Egyetem)
Vad Csaba (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont)
Zsila Ágnes (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)

Gratulálunk!

Hírek

Biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatások: tereptől a szakpolitikáig

BÁLDI ANDRÁS az MTA levelező tagja, az Ökológiai Kutatóközpont kutatóprofesszora 2023. február 14-én megtartotta székfoglaló előadását az MTA Székház Nagytermében.
Az előadás címe: Biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatások: tereptől a szakpolitikáig

A biodiverzitás az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent. Az ökoszisztémák mintázatainak és folyamatainak megismerése, megértése és ezáltal a pusztulás megállítása létérdekünk. A biodiverzitás csökkenésének egyik fő oka az eredeti természetes élőhelyek átalakítása, így ezeknek csak kicsi izolált maradvány-foltjai találhatóak az ember dominálta tájban. Ezekre az élőhely foltokra érvényes a fajszám-terület összefüggés, mely egyike az ökológia kevés törvényszerűségeinek. Lecsökken továbbá a belső-, és megnő a szegély-élőhelyek aránya. Mindezek tükröződnek a fajok és egyedek előfordulásában, de a természetes mintázatokat és folyamatokat befolyásolhatják az emberi beavatkozások. A természetes élőhely foltokat ember dominálta – nagyrészt mezőgazdasági – terület veszi körül; ezekhez ugyanakkor még jelentős biodiverzitás kötődhet. Alapvető kérdések várnak megválaszolásra, például mi a hatása a gazdálkodásnak és a tájszerkezetnek – és ezek interakciójának – a biodiverzitásra, illetve az ezen alapuló ökoszisztéma-szolgáltatásokra? A kapott kutatási eredmények alapvető információkat biztosítanak a természetbarát gazdálkodás, és ezzel a biodiverzitás hatékony megőrzése érdekében. A gyakorlat felé történő következő lépés a kutatási eredményeknek a beépítése a szakpolitikákba. E lépéshez számos eljárás, illetve intézmény tartozik, melyekben a kutatói részvétel kulcsfontosságú.
Báldi András előadásában bemutatta a fajszám-terület összefüggést felülíró emberi behatás meglétét, továbbá az élőhely szegélyek pozitív, ám fajspecifikus hatását madarak előfordulására, és negatív hatását a fészekaljak túlélésére. Sok év alatt számos mezőgazdálkodási élőhely biodiverzitását vizsgálták, benne növényeket, egyenesszárnyúakat, futóbogarakat, poloskákat, kabócákat, méheket, darazsakat, madarakat, és kimutatták, hogy a hazai fajgazdagság jelentősen nagyobb más, intenzíven gazdálkodó országokénál. E gazdagság megőrzéséhez kontextus függő – például lokális élőhely, táji környezet, taxon – célzott kezelés szükséges. Az elmúlt években indított táji szintű kísérleteikben vadvirágos parcellák létrehozásával, illetve ugarok felülvetésével derítik fel a leghatékonyabb kezelési lehetőségeket, ahol mind a gazdálkodó, mind a biodiverzitás gyarapodhat. Végül bemutatta, hogy a kutatási eredmények átvitele a szakpolitikába és döntéshozatalba hogyan valósulhat meg, és milyen szerepe van nemzetközi szinten a hazai kutatóknak.
Fotó: mta.hu/Szigeti Tamás