Hírek

Vad Csabát a fiatal kutatók akadémiájának tagjai közé választották

Tizenkét új tag a Fiatal Kutatók Akadémiájában, és bővül az FKA-alumni

A Magyar Tudományos Akadémia által 2019-ben alapított Fiatal Kutatók Akadémiája (FKA) idén áprilisban tizenkét új taggal bővült, az élettudományok területéről Vad Csaba, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Plankton-ökológiai Kutatócsoport vezetője csatlakozott az FKA tagjai közé.

Az FKA-tagságra beérkezett 75 érvényes pályázatból a 45 év alatti köztestületi tagok szavazatai, a jelöltek tudományos eredményei és az FKA célkitűzései iránti elkötelezettsége, valamint tudományterületi, nemi és földrajzi diverzitás alapján az FKA tagválasztási munkabizottsága tizenkét új tagot választott.

Ennek alapján 2024. május 1-től 2029. április 30-ig az FKA tagjai lesznek:
Barta Veronika (HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet)
Bíró Kinga (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
Havasi Dávid (Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem)
Hegyi Eszter (Pécsi Tudományegyetem)
Kaló Zsuzsa (Eötvös Loránd Tudományegyetem)
Kolossváry Márton (Gottsegen György Országos Kardiovaszkuláris Intézet)
Koltai Júlia (HUN-REN Társadalomtudományi Kutatóközpont)
Kutus Bence (Szegedi Tudományegyetem)
Modrián-Horváth Bernadett (Szegedi Tudományegyetem)
Ruppert Tamás (Pannon Egyetem)
Vad Csaba (HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont)
Zsila Ágnes (Pázmány Péter Katolikus Egyetem)

Gratulálunk!

Hírek

A klímaváltozás következményei a vízi élőlényközösségek szerkezetére

A Vízi Ökológiai Intézet Plankton-Ökológiai Kutatócsoportjában Vad Csaba OTKA pályázatának (FK138215) keretében kutatóink azt vizsgálják, hogy a klímaváltozás milyen változásokat okoz a vízi gerinctelen élőlények táplálék-preferenciájában, és ez hogyan változtathatja meg a vízi élőlényközösségek szerkezetét. A kutatás modell-szervezeteként a széleskörűen elterjedt és invazív pontuszi tanúrák (Limnomysis benedeni) szolgál.

Az alábbi fotók arról a laboratóriumi vizsgálatról készültek, amikor Varsha Rani, indiai PhD hallgató – a kutatás első lépcsőfokaként – előkészíti a kísérleteket.

Fotó: KállaI Márton
Fotó: Kállai Márton

A következő képen a kísérletben használt élőlények: a garnélákra emlékeztető pontuszi tanúrák, valamint a táplálékául szolgáló apró planktonikus rákok (vízibolhák) és algák is (a tenyésztő edényekben).

Fotó: Kállai Márton

Kutatóink azt vizsgálták, hogy a pontuszi tanúrák táplálékában hogyan változik a növényi (fitoplankton) és az állati (zooplankton) eredetű táplálék részesedése egy kísérletes hőmérsékleti gradiens mentén.

Az eredmények alapján a hőmérséklet növekedésével növekszik a növényi eredetű táplálék rész, azaz azt mondhatjuk, hogy a rák egyre inkább vegetáriánus étrendet követ.

Fotó: Kállai Márton
Fotó: Kállai Márton

A további munkafázisban kollégáink azt kísérik figyelemmel, hogy a táplálékpreferencia megváltozása hogyan befolyásolhatja a természetes plankton közösségek, és ezáltal a vizeink működését. E cél elérése érdekében a természeteshez közelibb körülmények között, mesterséges tavacskákban (ún. mezokozmoszokban) folytatódnak a kísérleteket, valamint természetes tavak megfigyelését is végzik kutatóink.