Egy magyar, német és olasz kutatókból álló nemzetközi csoport összehasonlította a vadvirágos sávok és az ökológiai gazdálkodás természetvédelmi és gazdasági teljesítményét. A vizsgálatot Batáry Péter, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatócsoport-vezetője vezette. Az eredmények szerint mindkét intézkedés 20–30%-kal növelte a fajgazdagságot a vadvirágos sáv nélküli, nem ökológiai módon művelt búzatáblákhoz képest, de részben eltérő fajokat támogatott.
Nem egymás alternatívái
Az Európai Unió agrár-környezetgazdálkodási programjai többféle módon próbálják összehangolni a mezőgazdasági termelést a biodiverzitás védelmével. Ezek közé tartozik az ökológiai gazdálkodás és a szántóföldek mellett kialakított vadvirágos sávok támogatása. Egy új nemzetközi kutatás azt vizsgálta, hogy a két megoldás közül melyik jár nagyobb ökológiai és gazdasági előnnyel. Az eredmények azonban azt mutatják, hogy nem feltétlenül érdemes választani közöttük.
A vizsgálat kilenc, Göttingen környéki mezőgazdasági tájra terjedt ki. Mindegyikben háromféle őszi búzaterületet hasonlítottak össze: olyan, nem ökológiai módon művelt búzatáblát, amely mellett vadvirágos sávot alakítottak ki, ökológiai módon művelt búzatáblát, valamint vadvirágos sáv nélküli, nem ökológiai módon művelt búzatáblát, amely összehasonlítási alapként szolgált.
A kutatók két éven át vizsgálták a növényeket, a futóbogarakat, a pókokat, a holyvákat, a vadméheket és a zengőlegyeket. A gazdálkodók a bevételekre, a költségekre és a nyereségre vonatkozó adatokat is megosztották velük.
Más-más fajoknak kedveztek
Az ökológiai módon művelt táblákon találták a legtöbb vadon élő szántóföldi növényfajt. Ha a vetett növényeket is figyelembe vették, a vadvirágos sávok növényfajgazdagsága hasonló volt. A vadvirágos sávokat háromszor annyi méhfaj látogatta, mint az ökológiai táblákat, ugyanakkor mindkét intézkedés több méhfajt támogatott, mint azok a táblák, ahol egyiket sem alkalmazták.
A futóbogarak, a pókok és a zengőlegyek fajgazdagságára szintén kedvezően hatott mindkét intézkedés: ezekből a csoportokból 20–30%-kal több fajt mutattak ki, mint az összehasonlítási alapként szolgáló táblákon. A holyváknál nem találtak statisztikailag kimutatható különbséget a művelési módok között.
A fajösszetétel ugyanakkor egyértelműen eltért: a vadvirágos sávokban a fajok 28%-a, az ökológiai táblákon 12%-a, a két intézkedés nélkül művelt táblákon pedig 3%-a kizárólag az adott területtípusban fordult elő.
A jövedelmezőséget a támogatási és piaci környezet is alakítja
A vizsgált német gazdaságokban az ökológiai táblák bizonyultak a legjövedelmezőbbnek. Bár búzatermésük 50%-kal alacsonyabb volt az összehasonlítási alapként szolgáló táblákénál, hektáronkénti profitjuk több mint 150%-kal meghaladta azokét. Ebben a kedvezőbb értékesítési lehetőségek és az agrár-környezetgazdálkodási támogatások is szerepet játszottak.
A virágsávval rendelkező táblák nyeresége a támogatások figyelembevételével csak kissé maradt el az összehasonlítási alapként szolgáló táblákétól. Amikor azonban kizárólag a búzatermő területet hasonlították össze, az összehasonlítási alapként szolgáló táblák terméshozama 5%-kal, profitja pedig 21%-kal volt magasabb. Ez arra utal, hogy a gazdálkodók a virágsávokat gyakran a gyengébb adottságú, kevésbé termelékeny táblarészeken alakították ki. A gazdasági eredmények a vizsgálat németországi piaci és támogatási környezetét tükrözik, ezért más országokra csak a helyi feltételek figyelembevételével alkalmazhatók.
A kombináció adhat sokoldalúbb agrártájat
„A vadvirágos sávval rendelkező táblák búzatermő részének profitját az összehasonlítási alapként szolgáló táblákéval is összehasonlítottuk. Érdekes módon az összehasonlítási alapként szolgáló táblák 21%-kal nagyobb nyereséget hoztak, ami arra utal, hogy a gazdák a vadvirágos sávokat inkább a gyengébb adottságú, kevésbé produktív területeken alakították ki” – mondta Batáry Péter, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében működő Lendület Táj- és Természetvédelmi Ökológiai Kutatócsoport vezetője, a tanulmány vezető és levelező szerzője.
„Az olyan agrár-környezetgazdálkodási intézkedések, mint az ökológiai gazdálkodás és a vadvirágos sávok, jól kiegészítik egymást a biodiverzitás megőrzésében, mivel részben eltérő fajokat támogatnak. A különböző intézkedések kombinálása fontos lépés a többfunkciós mezőgazdasági tájak felé” – tette hozzá Teja Tscharntke, a Göttingeni Egyetem professzora.
A kutatásban magyar, német és olasz intézmények munkatársai vettek részt. Az eredmények a Journal of Applied Ecology folyóiratban jelentek meg.
Publikáció
Batáry, P., Geppert, C., Földesi, R., Gallé, R., Szitár, K., Török, E., Fischer, C., Musshoff, O. & Tscharntke, T. (2026). Comparing ecological and economic benefits of organic farming and annual flower strips. Journal of Applied Ecology. https://doi.org/10.1111/1365-2664.70534
